vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 10 találat | 0 - 10
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Szatmárnémeti

1944. október 25.

A 133. szovjet lövész hadosztály és a 4. román hadsereg csapatai harc nélkül bevonulnak Szatmárnémetibe és Nagykárolyba. Ezzel visszafoglalják egész Észak-Erdélyt.

1970. május

súlyos árvíz sújtja az országot, a kiáradt folyók 81 helyiséget teljesen elpusztítanak, a halottak száma 166. Erdélyben a legtöbb folyó (az Olt, a Maros, a Küküllők, a Szamosok és a Kőrösök) kiönt. Aradot csak nagy erőfeszítéssel sikerül megmenteni, de Szatmárnémeti, Déva, Marosvásárhely, Dés nagy részét már elönti a víz.

1965 ősze

1965 őszén nagy méretű kivándorlási láz ütötte fel a fejét az erdélyi magyarság soraiban. (Főleg Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben volt nagy a kérvényezők száma.) Hírek szerint több, mint tízezren iratkoznak fel a Kanadába szól kivándorlási engedélyért, akiknek egy kis töredéke - Szemlér Ferenc író információi szerint - megkapta az engedélyt, "a többieket behivatták a rendőrségre, ahol csak nagyon kevesen mertek elhatározásuk valódik okairól nyilatkozni.

1963. május 19.

Szatmárnémetin meghal Jakabffy Elemér kisebbségpolitikus. A két világháború közt a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség szerkesztője, az Országos Magyar Párt bánsági tagozatának elnöke, 1940-44 közt a Romániai Magyar Népközösség elnöki tanácsának tagja.

1960. augusztus 8.

Szatmárnémetiben meghal Papp (Pop) Aurél (1879-1960) román származású, de magyar kultúrájú festőművész, művészetkritikus. Az Octavian Gogával és Emil Isac-kal is magyarul levelező Papp kezdi 1954-ben sürgetni, hogy a hatóságok építsék újjá az érmindszenti Ady-portán Ady Endre szülőházát.

1959. szeptember 8.

Letartóztatják Kenderessy Szabó Béla kapnikbányai római katolikus plébánost. Tizenegy hónapig felváltva hol Nagybányán, hol a Szatmárnémetin vallatják. A vád: hitoktatást tartott a gyermekeknek, ellenezte a vegyes házasságokat és nem örvendezett a magyar forradalom vérbetiprásakor. A hadbíróság 11 hamis tanút fölvonultatva a nagybányai perben 1960. július 22-én éjszaka (!) hozzák meg az ítéletet: 10 év börtönbüntetés. Először Szamosújváron tartják fogva, majd 1960 végén a brăilai mocsarakba hurcolják. 1962 őszére annyira legyengül, hogy visszaviszik Szamosújvárra, majd 1963 márciusában ismét visszakerül a Duna-deltába, Peripravára. 1964. júliusában szabadul.

1977. május 25. - 29.

Magyar-román konzuli tárgyalások folynak Budapesten. Megállapodás születik arról, hogy Kolozsváron magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus nyílik. (A tárgyalások során "az a benyomásunk alakult ki, hogy a román fél - ha erről kifejezetten nem is szólt - legalábbis egyelőre nem tervezi a debreceni főkonzulátus felállítását." - írja Biczó György nagykövet.) A partnerek abban egyetértenek, hogy a kishatárforgalmi sávot 15-ről 20 km-re szélesítsék, az évenkénti átlépés lehetőségét pedig 4-ről 12-re emelik, és bár a magyar részről kérik Temes megyét is, a románok csak ahhoz járulnak hozzá, hogy a kolozsvári főkonzulátus konzuli kerületéhez csupán Szatmár, Bihar, Arad Szilágy és Kolozs megyék tartozzanak. A tárgyalások során a felek "hosszas, és időnként kemény hangú vitát" folytatnak, mert a román küldöttség nem járul hozzá, hogy Arad, Nagyvárad és Szatmárnémetit is a kishatárforgalom része legyen. (Azzal fenyegetőznek, hogy ha nem marad ki a három város, kénytelenek lesznek megszüntetni a kishatárforgalmat.) Végül ezek a nagyvárosok nem kerülnek be a kishatárforgalmi sávba.

1977. november 29.

Hatályba lép az új kishatárforgalmi megállapodás. Eszerint a kishatárforgalmi sáv 20-20 km széles, az érintett településeken (az egyezmény mellékletében összesen 278 település van felsorolva) lakók évenként 12 utazásra vehetik igénybe az engedélyt, 6 napig lehet a másik országban tartózkodni, amit indokolt esetben 10 nappal meg lehet hosszabbítani. A magyar erőfeszítések ellenére Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti nem kerül be a sávba.

1987. november 14.

Szatmárnémetiben meghal Gellért Sándor (Debrecen, 1916. dec. 11.) költő, műfordító. 1948-tól 1977-ig Mikolában tanít, az első versei még a világháború alatt jelennek meg, az ötvenes évek végétől több kötetét is kiadják.

1988. április 29.

Nicolae Ceauşescu bejelenti, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. település-szisztematizálási tervet, melynek során mintegy hétezer-nyolcezer falut felszámolnak. (A "szisztematizálás" nem csak a falvakat veszélyezteti, hanem a városokat is. Az erdélyi városok - többek közt Arad, Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Segesvár, Szatmárnémeti, Zilah - történelmi városmagjait az utóbbi két évtizedben szisztematikusan "eltüntetik".)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék