Bukarestben is ratifikálják a még október 16-án Budapesten aláírt magyar-román vízumegyezmény. Az egyezmény szerint a diplomáciai és szolgálati természetű utazások esetén is szükséges román beutazási vízum. A kettősbirtokos gazdák a következő év tavaszán és őszén még használhatják a kijelölt határátkelőhelyeket. - 1949. november 1.
1947. november 22. - 25.
Magyar-román kormánytárgyalások folynak Bukarestben. (A tárgyalásoknak magyar részről Dinnyés Lajos, Ortutay Gyula, Révai József, Marosán György, Szentiványi István, és Erdei Ferenc a tagjai.) A tárgyalások eredményeképp (25-én) aláírják a román-magyar kulturális egyezményt. Ennek értelmében a felek Debrecenben és Budapesten román, illetve Kolozsváron és Bukarestben magyar kérdésekkel foglalkozó tudományos intézetet hoznak létre. Szabaddá teszik a tudósok, művészek, könyvek, folyóiratok cseréjét és forgalmát. (Az egyezményből gyakorlatilag szinte semmi sem valósul meg.) - 1948. október 12.
1975. december 8. - 11.
Hivatalos látogatáson Budapesten tárgyal Puja Frigyessel George Macovescu külügyminiszter. (Találkozik meg Losonczi Pállal, Lázár Györggyel és Biszku Bélával is.) A "többször feszült, de korrekt légkörű" tárgyalásokon a közös közlemény megfogalmazásakor a román fél mereven elzárkózik attól, hogy a nemzetiségek egyáltalán említve legyenek. Puja Frigyes felveti a "szállástörvény" kérdését, de Macovescu elzárkózik a megvitatása elől és azt is visszautasítja, hogy a kishatárforgalomba vonják be Szatmárnémetit, Nagyváradot és Aradot. A magyar főkonzulátus megnyitását a debreceni hasonló diplomáciai kirendeltség megnyitásához köti. A könyvkiállításokkal kapcsolatos sorozatos anomáliákat megvédi és azt kéri, hogy a magyar fél "ne sértse a román érzékenységet".
1975. április 23. - 26.
Budapesten tartják a Magyar-Román Kulturális Együttműködési Vegyesbizottság harmadik ülését, melyen a magyar tagozat vezetője előterjeszti az aradi Zala-szoborcsoport kérdését. A román tagozat vezetője ezzel kapcsolatosan ígéretet tesz arra, hogy megvizsgálja a "jelenleg az aradi vár alagsorában részekre bontott állapotban található Zala-emlékmű helyreállításának lehetőségét" és erről levélben tájékoztatja a magyar tagozat elnökét. Egyben felveti azt a gondolatot, hogy amennyiben az emlékmű helyre- illetve visszaállítása fizikai károsodás miatt nem lehetséges, akkor közösen új emlékművet állítsanak az aradi vértanúknak. Marjai József a javaslattal egyetért, de megjegyzi: "ugyanakkor pedig a román féltől kérjük el a Zala-féle eredeti emlékművet s mivel művészettörténetileg is értékes alkotásról van szó, restauráljuk és méltó környezetben - esetleg a Kerepesi-temetőben a nemzeti sírkert területén - állítsuk fel." (A Zala-szoborcsoport kérdése az elkövetkező évtized szinte minden kétoldalú tárgyalásán előjön.)
1974. február 27. - május. - 2.
Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök baráti látogatásra Budapestre látogat.
1970. április 11.
Budapesten meghal Gyallay Domokos (Bencéd, 1880. aug. 4.) író, szerkesztő. A két világháború közt a Magyar Nép főszerkesztője, 1927-ig a kolozsvári Unitárius Kollégium történelemtanára, ezt követően a Minerva Rt. alkalmazottja, számos novellát, történelmi regényt publikál.
1969. november 26.
Budapesten magyar-román kulturális szerződést írnak alá, a magyar és román fővárosban román ill. magyar kultúrházak felállításáról. (Az egyezmény végrehajtására a román fél merev ellenállása miatt nem kerül sor. Az 1978-79-es tárgyalásokon arra hivatkoznak, hogy - bár az árusítást az eredeti kormányközi egyezmény rögzíti - az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága határozata nem teszi lehetővé a kultúrházakban kultúrcikkek árusítását. Amikor végül erről az igényéről lemond a magyar fél, arra hivatkoznak, hogy a kérdés felvetése nem aktuális...)
1967. november 1.
Budapesten aláírják a vízummentességről szóló magyar-román kormányközi egyezményt. A kétoldalú személyforgalom ettől kezdve rohamosan nő: 1965-ben még 69.500 beutazó turistát regisztrálnak Romániából, 1970-ben 117.100-at, 1975-ben pedig 121.900-at. Magyarországról Romániába 1965-ben 67.400, 1970-ben 98.000, 1975-ben pedig 234.000 turista utazik ki. Ugyanekkor egyeznek meg abban is, hogy Nagylaknál új ideiglenes közúti határátkelőt nyitnak, és megegyeznek a gyulai átkelőhely megnyitásában is.
1967. május 24. - 26.
Az MSZMP meghívására - az előző évi látogatást viszonzandó - baráti látogatást tesz Budapesten az RKP KB küldöttsége, Nicolae Ceauşescu vezetésével.
1966. június 10.
Budapesten meghal Nyárády Erazmus Gyula (Nyárádtő, 1881. ápr. 7.) botanikus. 1922-től a kolozsvári botanikus kert múzeumőre, 1948-től a Román Akadémia rendes tagja. A Házsongárdi temetőben nyugszik.
1966. május 5.
Budapesten meghal Móricz Miklós (Prügy, 1886. dec. 7.) statisztikus, szerkesztő, Móricz Zsigmond öccse. 1920-ban politikai emigránsként kerül Erdélybe, ahol a Brassói Lapok szerkesztője. 1928-ban kénytelen elhagyni Erdélyt, már Budapesten jelenteti meg Az erdélyi föld sorsa. Az 1921. évi román földreform című könyvét, amely a téma egyik legalaposabb feldolgozása. A harmincas években Budapesten szerkeszti a STUD (Statisztikai Tudósítások) című kőnyomatost, mely a kisebbségekkel kapcsolatos mindenféle statisztikai adatot közöl.
1964. december 4.
Budapesten meghal Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964) művészettörténész. Középiskoláit Nagybányán és Kolozsvárott végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten. A két világháború között Európa-szerte a keleti művészetek egyik legismertebb szakértőjeként tartják számon. 1940-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára. 1945-ben - idős korára hivatkozva - Bukarest nem járul hozzá, hogy a Bolyai Tudományegyetemen is oktasson, ezért 1947-ben Magyarországra távozik. (RMIL-I., 568.)
1961. szeptember 1. - 7.
Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetésével román párt- és kormánydelegáció tárgyal Budapesten, amelynek eredményeképpen többek között aláírják az új kulturális egyezményt, valamint egy vízum-megállapodást a két ország magánjellegű utazásainak rendezése tárgyában. Az egyezmény értelmében december 1-i hatállyal megszűnik a két ország között a vízumkényszer; magánjellegű utazást évente egyszer engedélyeznek; a meghívóleveleket nem kell állami szerveknek láttamoztatni, de a meghívó lakóhelyén kívül más helységbe történő utazáshoz a helyi rendőrségen előzetesen engedélyt kell kérni. Ennek elmulasztása az illető kiutasításához is vezethet.
1958 nyara
1958 nyarán a bukaresti külügyminisztérium - Budapest folyamatos intervenciója hatására - hozzájárul, hogy az egyenesági rokonokon túlmenően kölcsönösen engedélyezzék évente 2000 (kettő ezer!) olyan személy kiutazását, akik nem rokonok, de "érdemes magyar, ill. román állampolgárok". Ősszel Bukarest ahhoz is hozzájárul, hogy a diplomataútlevelek esetében eltöröljék a vízumkényszert.
1958. február 28.
A hazafelé tartó magyar delegáció megáll Kolozsvárott, ahol az állomás előtti téren rövid gyűlést tartanak a vendégek tiszteletére. Az itt szónokló Kádár János kijelenti: "Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendelt kérdés..." (Ebből és Kállai beszédéből a román pártvezertés azt a következtetést vonja le az elkövetkező hónapokban, hogy Budapest "levette a kezét" az erdélyi magyarságról, és Bukarest szabadkezet kapott az asszimilációs politikájához...)
1957 nyara
Elítélik Fodor Pált és társait: Fodort 25 évre, Mezei Mózes, P. Hajdú Leander, P. Szőcs Izidor ferenceseket 15-15 évre, P. Szentmártoni Odorikot és Csiha Kálmán református lekészt 10-10 évre ítélik.
1957 nyara
1957 nyarán Budapesten és Bukarestben kölcsönösen engedélyezik a Magyarországon, illetve Romániában élő családtagok látogatását. Az 1956 október végén visszaállított teljes körű vízumkényszer továbbra is érvényben marad.
1957 eleje
1957 elején Márton Áron gyulafehérvári püspököt házifogságra kényszerítik, csak a székesegyházába mehet át a püspöki palotából. - Megjelenik a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a RNK Akadémiája Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének folyóirata) első száma. Szerkeszti: Jancsó Elemér.
1956. november 21.
Este Budapestre utazik a Gheorghe Gheorghiu-Dej-vezette román párt- és kormánydelegáció. A 22-én és 23-án folytatott tárgyalásokon többek között megállapodnak a Nagy Imre és társai Romániába történő szállításáról. A tárgyalások végén nyilvánosságra hozzák, hogy Románia az addig nyújtott segítségen kívül 60 millió rubeles támogatást nyújt a Kádár-vezette Magyarországnak. Stoica és Steriopol még 23-án, a többiek 24-én térnek haza.
1956. október 25.
Reggel letartóztatják Balázs Imrét, Tirnován Vid Arisztidet valamint Walter Frigyest a képzőművészeti főiskola hallgatóit, az előző napi diákgyűlés szervezőit. (Waltert nem állítják bíróság elé.) -> 1956. debrecen 12. - Az Agerpress először számol be arról, hogy Magyarországon "ellenforradalmi felkelési kísérlet" történt. A hírügynökség szerint "október 24-én az esti órákban az ellenséges kalandot felszámolták és Budapesten helyreállt a rend.
