Nicolae Ceauşescu munkalátogatáson Hargita megyében jár. Csíkszeredában tartott beszédében bejelenti, hogy az ötéves tervben mintegy hatezer lakást építenek és "Csíkszereda az egyik traktorgyártó központ lesz". Az elkövetkező években a település belső városmagját "eltüntetik" és "modern városközpontot" építenek. A város iparosítása együtt jár a románosítással. Míg az 1966-os népszámlálás idején 807 román nemzetiségű lakos élt a székely városban, addig 1977-ben már 4818.) Kilátásba helyezi azt is, hogy létesítenek egy almérnöki (3 éves posztliceáris képzés) szekciót a városban, ez azonban nem jön létre.
1976. augusztus 22.
Csíkszeredában meghal Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893. júli. 25.) festőművész. Tanulmányait Budapesten végzi, majd 1924-ben visszamegy szülőfalujába és haláláig ott él, alkot, a székely nép és táj művészeti megörökítője.
1973. július 28.
Csíkszeredában felavatják Nagy Imre képzőművész állandó kiállítótermét, emlékházát. Az avatóbeszédet Sütő András mondja.
1968. augusztus 26.
Nicolae Ceauşescu és kísérete (Fazekas János és Vasile Patilineţi) a koradélután Sepsiszentgyörgyön, majd Csíkszeredában, végül az esti órákban Székelyudvarhelyen nagygyűléseken vesz részt. Beszédeiben a főtitkár arra helyezi a hangsúlyt, hogy az eddig iparilag elmaradott Székelyföld az elkövetkező évtizedben óriási mértékben fog fejlődni. (Az ötéves tervben a megye öt új vállalatot "kap".) Az iparosítással pedig tulajdonképpen a kisebbségi kérdés is megoldódik. Egyébként pedig "a marxi-lenini politika következetes alkalmazásával Romániában helyesen megoldottuk a nemzeti[ségi] kérdést" - mondja Csíkszeredában. Székelyudvarhelyen kijelenti, hogy "senkinek sem engedjük meg, hogy beavatkozzék ügyeinkbe, hogy megsértse románia szuverenitését." A gyűlések végén Ceauşescu minden esetben magyarul is elköszön az őt éljenző székelyektől.
1968. február 23.
Csíkszeredában megjelenik Hargita megye magyar nyelvű napilapja a Hargita. Az RKP Hargita megyei bizottsága és a megyei néptanács által kiadott lap főszerkesztője Albert Antal. Papírtakarékossági okok miatt 1974. május 4. és 1976. május 29. közt hetilapként jelenik meg.
1968. január 11. - 13.
Csíkszeredában, amikor egy gyűlésen a résztvevők megtudják, hogy a tervezett Hargita megye székhelye Székelyudvarhely lesz, botrány tör ki. 13-án a városi kultúrház előtt spontán tömegdemonstráció kezdődik és követelik a döntés megváltoztatását. A konfliktust sikerül békésen rendezni (Bukarestből leutazik Gere Mihály és Vasile Patilineţi is, de őket foglyul ejti a tömeg): egy delegációt küldenek Bukarestbe. A húsz fős küldöttség 14-én találkozik Nicolae Ceauşescuval is és sikerül kiharcolniuk, hogy a megye székhelye Csíkszeredába kerüljön.
1958. november 29.
Az Előre híre szerint Csíkszereda lett a Székelyföld első "szövetkezeti városa".
1978. június 20. - 21.
Erdélyi munkalátogatáson vesz részt Nicolae Ceauşescu. Ellátogat Hargita, Maros, Szilágy és Szatmár megyékbe, hét városban mond beszédet, melyekre tömegével vezénylik ki a munkásokat, diákokat. Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és marosvásárhelyen beszédeiben elsősorban a térség gazdasági fejlődéséről beszél, de kitér az anyanyelű oktatás kérdésére is. Kijelenti, megvannak a lehetőségei annak, hogy mindenki a saját nyelvén tanuljon, beszéljen, de nem ez a legfontosabb, mert "anyanyelvünktől függetlenül van egy közös nyelvünk - a dialektikus materializmus, a tudományos szocializmus forradalmi nyelve..." Biczó György nagykövet azt jelenti a budapesti külügyminisztériumnak, hogy diplomáciai és nemzetiségi körökben a látogatást azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyarlakta vidékeken "még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek".
1979. július 1.
Munícipium rangjára emelnek több várost. Erdélyből Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Beszterce, Zilah és Fogaras kapja meg ezt a státust.
1982 májusa
Május közepén Csíkszeredában - a bukaresti nagykövetség információi szerint - a központi nagyáruház homlokzatán plakát tűnik fel: "Magyarok meddig tűrtök? Lázadjatok!" Ezzel egyidőben egyes szeredai házak udvarára röpcédulákat szórnak, melyben egységre szólítanak fel. Ugyanebben az időben a szovjet hősi emlékműre kitűzik a magyar zászlót. Egyesek szerint provokációról, mások szerint egyéni akcióról van szó, ugyanis a nagykövetség értesülése szerint "a román nacionalizmus ellenhatásaként a kisebbségi nacionalizmus is terebélyesedik". (A nagykövetség szerint augusztus 23-ra kívánják időzíteni Sepsiszentgyörgyön Mihai Viteazul szobrának felavatását.)
1982. november 23.
Csíkszerdában őrizetbe veszik Borbély Ernő történelem tanárt és feleségét, Bíró Katalint. (A házkutatások során magyarországi könyveket - elsősorban történelmi, néprajzi és művelődéstörténeti jellegűeket -, régebbi magyar kiadványokat - így a két világháború között Erdélyben kiadott könyveket, folyóiratokat -, magánlevelezéseket, írógépeket, Magyarországról származó élelmiszereket foglalnak le.) A kihallgatások után Borbély ellen az a vád, hogy magyarellenes röpcédulákat juttatott ki az országból. Hasonló váddal 1983 február 26-án ugyancsak őrizetbe veszik a csíkszeredai Búzás László műszaki rajzolót.
1988. március 15.
A magyar nagykövet Csíkszeredában és Székelykeresztúron megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát. (Korábban erre nem volt példa.) A külügyminisztérium először nem akar ehhez hozzájárulni, mejd az utolsó pillanatban mégis engedélyezik.
1988. április 29.
Nicolae Ceauşescu bejelenti, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. település-szisztematizálási tervet, melynek során mintegy hétezer-nyolcezer falut felszámolnak. (A "szisztematizálás" nem csak a falvakat veszélyezteti, hanem a városokat is. Az erdélyi városok - többek közt Arad, Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Segesvár, Szatmárnémeti, Zilah - történelmi városmagjait az utóbbi két évtizedben szisztematikusan "eltüntetik".)
1988. szeptember 12.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint 150 csíkszeredai diák megtagadta a Zsil völgyi bányákba való kényszerkihelyezést. Döntésüket azzal indokolták, hogy a megyében is el tudnának helyezkedni, ha nem hoznának ezen munkahelyekre Kárpátokon túli román fiatalokat. (Romániában az egyetemet végzettek három évet, a középiskolát végzettek - az 1988-ban elkezdett gyakorlat szerint - öt évig kötelesek az állam által kijelölt munkahelyen dolgozni. Ha ezt nem vállalják, akkor nem kaphatnak állást.) A Csíkszeredában kirobbant tiltakozás kivizsgálására bizottság alakult, melyben részt vesz a megyei pártbizottság, a petrozsényi bánya képviselője, valamint a megyei tanfelügyelő. Annyi máris kiszivárgott a bizottság munkájából, hogy ha másképp nem megy, akkor behívják a fiúkat katonának, és szintén a Zsil völgyi bányákba irányítják őket.
