Magyar-román kormánytárgyalások folynak Bukarestben. (A tárgyalásoknak magyar részről Dinnyés Lajos, Ortutay Gyula, Révai József, Marosán György, Szentiványi István, és Erdei Ferenc a tagjai.) A tárgyalások eredményeképp (25-én) aláírják a román-magyar kulturális egyezményt. Ennek értelmében a felek Debrecenben és Budapesten román, illetve Kolozsváron és Bukarestben magyar kérdésekkel foglalkozó tudományos intézetet hoznak létre. Szabaddá teszik a tudósok, művészek, könyvek, folyóiratok cseréjét és forgalmát. (Az egyezményből gyakorlatilag szinte semmi sem valósul meg.) - 1948. október 12.
1977. május 25. - 29.
Magyar-román konzuli tárgyalások folynak Budapesten. Megállapodás születik arról, hogy Kolozsváron magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus nyílik. (A tárgyalások során "az a benyomásunk alakult ki, hogy a román fél - ha erről kifejezetten nem is szólt - legalábbis egyelőre nem tervezi a debreceni főkonzulátus felállítását." - írja Biczó György nagykövet.) A partnerek abban egyetértenek, hogy a kishatárforgalmi sávot 15-ről 20 km-re szélesítsék, az évenkénti átlépés lehetőségét pedig 4-ről 12-re emelik, és bár a magyar részről kérik Temes megyét is, a románok csak ahhoz járulnak hozzá, hogy a kolozsvári főkonzulátus konzuli kerületéhez csupán Szatmár, Bihar, Arad Szilágy és Kolozs megyék tartozzanak. A tárgyalások során a felek "hosszas, és időnként kemény hangú vitát" folytatnak, mert a román küldöttség nem járul hozzá, hogy Arad, Nagyvárad és Szatmárnémetit is a kishatárforgalom része legyen. (Azzal fenyegetőznek, hogy ha nem marad ki a három város, kénytelenek lesznek megszüntetni a kishatárforgalmat.) Végül ezek a nagyvárosok nem kerülnek be a kishatárforgalmi sávba.
1977. június 15. - 16.
Debrecenben, majd másnap Nagyváradon találkozik az MSZMP KB első titkára, Kádár János és az RKP főtitkára, államelnök, Nicolae Ceauşescu. Román részről az elmúlt években többször szorgalmazzák a legfelső szintű találkozót, de a magyar álláspont az, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt jól előkészítik és attól "érdemi döntések" várhatók. Diplomáciai úton februárban közli a magyar külügyminisztérium, hogy Kádár János egy "kötetlen határmenti találkozót" javasol június hónapban. Erre nem jön válasz, de Ceauşescu március 28-i beszédében utal arra, hogy hamarosan találkoznak. Magyar részről előzetesen megfogalmazzák, hogy az egyik legfontosabb célja a találkozónak "a nemzetiségek összekötő szerepének" kiemelése. Az előzetes tárgyalási tervben hangsúlyosan szerepel a főkonzulátusok ügye is. A két nap alatt a román fél - fogcsikorgatva bár de - elfogadja a magyar álláspont nagy részét: megegyeznek a főkonzulátusok mielőbbi megnyitásában, a kishatárforgalom bővítésében, kívánatosnak tartják az egymás fővárosaiban történő kulturális házak felállításának meggyorsítását. A találkozónak pozitív visszhangja van a magyar értelmiség soraiban. (Szokai Imre, a külügyminisztérium román referatúrájának beosztottja információi szerint a legfelső találkozó utáni napokban Kovászna megyében a Securitate több ismert magyar értelmiségit zaklatott és házkutatásokat is tartottak.)
1989. június 15.
A budapesti minisztertanács határozatot hoz menekülteket befogadó állomások felállításáról az ország területén. (Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben állítanak fel befogadó állomásokat.)
