vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 34 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Magyarország

1951. április 18.

A magyar hatóságok kiadják Romániának (a még március 15-én letartóztatott) a magyar állapolgárságú Demeter Bélát. Az Erdélyi Fiatalok mozgalmánál feltűnő Demeter 1941-44 között a Kolozsvári Estilap főszerkesztője, az Erdélyi Párt elnökének, Teleki Bélának a titkára, majd 1945-től Budapesten a Békeelőkészítő Osztály Erdély-szakértője, az erdélyi magyarság érdekeinek következetes védelmezője. Feltehetően ő lett volna Csőgör Lajos és csoportja, valamint Márton Áron és csoportja-perekben a koronatanú, miszerint Csőgör Lajos, Demeter János, Venczel József, Korparich Ede adatokat szolgáltatott ki Magyarországnak, "azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától". Demeter 1951. december 24-én a văcăreşti-i rabkórházban az elszenvedett kínzások miatt meghal.

1948.

Nyugdíjazzák Bíró Vencel és Balanyi György történészprofesszorokat. A Bolyai Tudományegyetemről visszatér Magyarországra Zolnai Béla, a francia irodalom professzora, Kispál Magdolna nyelvész, Buza László jogászprofesszor, Sövényházy Ferenc jogászprofesszor, Kislégi Nagy Dénes közgazdászprofesszor, Rajty Tivadar közgazdászprofesszor, Borbély Sámuel matematikaprofesszor, Fényes Imre fizikaprofesszor, Dezső Lóránd fizikaprofesszor, Vargha László kémiaprofesszor, Csík Lajos biológiaprofesszor.

1948. február 21. - 23.

Bukarestben "egyesülési kongresszust" tart az RKP és az RSZDP, tizennégy ország küldötteinek részvételével. Magyarországot Marosán György és Schiffer Pál képviseli. (Az 1947. július 31-i adatok szerint a RSZDP-nek 570.201 tagja van, az ifjúsági és a nőszövetségnek még kb. 225 ezer, de ebből - egyes források szerint - csak 150 ezren lépnek át az új pártba. A RKP-nak ekkor 800 ezer tagja van.) Az egyesülési kongresszus elnökségébe 4 kommunista és 3 szociáldemokrata kerül. (Az ellenőrző bizottság tagja Rangetz József és Mogyorós Sándor is.) A megalakított Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român) Központi Vezetősége Titkárságának tagjai: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Teohari Georgescu, Luka László/Vasile Luca és Lothar Rădăceanu (az RSZDP részéről). - 1945. nyara

1948. január 1.

Megalakul a 3. Groza-kormány. Tagjai közt van: Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Teohari Georgescu belügyminiszter.

1945. április 5.

A Monitorul Oficialban megjelenik a CASBI 3822. sz. végrehajtási utasítása. Ez felállítja a "vélelmezett ellenség" ("inamici prezumaţi") fogalmát, mely azokra a magyar nemzetiségű román állampolgárokra vonatkozik, akik 1944. szeptember 12-én a trianoni Magyarországon vagy Észak-Erdélyben tartózkodtak, vagy akik a közeledő front elől elmenekültek, illetve akiket a magyar katonai hatóságok lakóhelyük elhagyására kényszerítettek. (Ezzel a törvénnyel mintegy 30-35 ezer magyar nemzetiségű román állampolgárt fosztanak meg vagyonától.) Magyarországi pénzügyi szakemberek 1946-ban a CASBI-gondnokság alá helyezett összes magyar vagyont (az iparvállalatoktól, pénzintézetektől az észak-erdélyi magyarság ingó és ingatlan javaiig) mintegy 200 millió dollárra becsülték. Az MNSZ vezetői és a magyar szociáldemokraták egyetértenek abban, hogy a CASBI-törvény és a végrehajtási utasítás burkolt célja a magyar kisebbség erőszakos pauperizációja. - 1945. május 30.

1945. február 10.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 91. sz. törvény a Casa de Administrare şi Supraveghere a Bunurilor Inamice (CASBI), az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Pénztár megalakításáról. A törvény a fegyerszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozik, mely kötelezte a kormányt, hogy a még hadban álló ellenséges országok, Németország és Magyarország alattvalóinak tulajdonában lévő javakat kezelésbe vegye. Mivel január 20-án Moszkvában aláírták a magyar - szovjet fegyverszüneti egyezményt, Magyarország ettől kezdve nem is számít ellenséges hadviselő félnek.) Ezzel mind (a német érdekeltségek, javak mellett) a magyar állampolgárságú személyek, mind a magyar érdekeltségű vállalatok, vagy az Észak-Erdélyből elmenekült, vagy kitelepített lakosok teljes ingó és ingatlan vagyona a CASBI felügyelete alá kerül. (A CASBI-hivatalokat az április 3-án megjelent 5.822. sz. rendelettel állítják fel.) - 1945. április 25. -A Kolozs megyei Buletinul Oficialban (Hivatalos Közlöny) megjelenő 847. sz. rendelet kimondja, hogy Kolozs megyében és Kolozsváron a magyar és a román egyaránt hivatalos nyelv. Az állampolgárok etnikai eredetének vizsgálata tilos. A 90%-ban nemzetiségek lakta területeken kizárólag az adott nemzetiség anyanyelvén kell vezetni a hivatalos jegyzőkönyveket stb. (A rendelet Pásztai Géza és Bernád Ágoston ügyvédek munkája.)

1944. szeptember 5.

Támadásba lendül a magyar 25. gyalog- és a 2. páncélos hadosztály a Kolozsvár-Torda szakaszon. Még ezen a napon bevonulnak Tordára, a további előrenyomulás azonban pár nap múlva Miriszló körül elakad. A támadásra válaszként Románia szeptember 7-én hadat üzen Magyarországnak. - 1944. szeptember 19.

1965. március 19.

Meghal Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP első titkára, az Államtanács elnöke.

1965. március 19.

Horváth József, a Népszabadság bukaresti tudósítója feljegyzésében többek közt arról tájékoztatja a külügyminisztériumot, hogy "a román nacionalisták egyszerűen nem tudják meggyőződéssel elhinni, hogy Magyarország lemondott volna az erdélyi területi igényekről." Állítólag magyar turisták azt híresztelték, hogy "Hruscsov visszaadja Erdélyt Kádárnak".

1964. október 9.

A tokiói olimpián Magyarország labdarúgó csapata 2:0-ra legyőzi Románia válogatottját. (Románia olimpikonjai 2 arany, 4 ezüst és 6 bronzérmmel térnek haza, mivel pedig korábban a propaganda azt súlykolta, hogy legkevesebb 7 aranyra lehet számítani, a közvélemény igen csalódott lesz.)

1963 nyár vége

1963 nyár végén - utolsó alkalommal - ismét hazalátogat a szülőföldjére Tamási Áron író.

1963 ősze

1963 őszétől megkezdik a közintézmények, közterek elnevezésének megváltoztatását. Ennek során egyrészt eltűnnek az orosz/szovjet személyek nevei, Erdély magyarok által is lakott településein pedig - az 1964 január-februári pártkonferenciák után - a magyar személyiségek neveinek nagy része.A hivatalos álláspont szerint olyan személyekről való utcaelnevezés meghagyása indokolható, akik az adott helységben születtek Erre hivatkozással Kolozsváron például a Jókai utcából Napoca lesz, a Kossuthból pedig - Lenin. (A széleskörű névváltozásokról a sajtó leginkább hallgat.) Az utcák, közterek átkeresztelése mellett tovább folyik a magyar nyelvű táblák lecserélése is.

1963 nyara

1963 nyarától a román hatóságok mereven érvényesíteni kezdik azt az előírást, amely szerint az uticélnak megjelölt helyet a magyarországi látogató csak a helyi milícia engedélyével hagyhatja el. (A román állampolgárok ezzel szemben szabadon utazthatnak Magyarország területén.) Az egy évvel későbbi, július 1-3-i kétoldalú tárgyalásokon Kállai Gyula ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez az intézkedés "a magyar közvéleményre negatívan hatott", mire Ceauşescu közli, hogy erre azért volt szükség, mert "az oda utazó személyek nacionalista tevékenységet folytatnak", "nacionalista anyagokat" terjesztenek.

1963 tavasza

1963 tavaszán az emigrációban élő magyar diákság szervezete, a Genfben székelő MEFESZ (Magyar Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Szövetsége) VIII. szövetségi közgyűlésén elfogadnak egy határozatot, amelyben a romániai magyar kisebbség helyzetével foglalkoznak. Ebben többek között követelik a megszüntetett/beolvasztott magyar iskolák és a Bolyai egyetem helyreállítását, a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítását az eredeti határai között, a cenzúra eltörlését, Magyarország és Románia közötti látogatások, utazások megkönnyítését, a túlzó nacionalizmus, sovinizmus és irredentizmus megszüntetését.

1959. május 27.

A Hivatalos Közlönyben megjelenik a 166. sz. rendelet, amely értelmébe létrejött Románia és Magyarország között a konzuli egyezmény (a konzulátusok helyét azonban nem szabályozták, a román fél nem egyezik bele, hogy Magyarországnak Erdély területén is működjön konzulátusa.)

1957 nyara

Elítélik Fodor Pált és társait: Fodort 25 évre, Mezei Mózes, P. Hajdú Leander, P. Szőcs Izidor ferenceseket 15-15 évre, P. Szentmártoni Odorikot és Csiha Kálmán református lekészt 10-10 évre ítélik.

1957 nyara

1957 nyarán Budapesten és Bukarestben kölcsönösen engedélyezik a Magyarországon, illetve Romániában élő családtagok látogatását. Az 1956 október végén visszaállított teljes körű vízumkényszer továbbra is érvényben marad.

1957 eleje

1957 elején Márton Áron gyulafehérvári püspököt házifogságra kényszerítik, csak a székesegyházába mehet át a püspöki palotából. - Megjelenik a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a RNK Akadémiája Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének folyóirata) első száma. Szerkeszti: Jancsó Elemér.

1976 folyamán

1976 folyamán összesen Romániából 427.000 beutazást regisztrálnak Magyarországra, onnan 280.000 kilépést a szomszédos országba. (Ez utóbbi esetében azonban figyelembe kell venni hogy sokan a szállástörvény miatt, és azért, mert a külföldieknek háromszoros szállodadíjat kell fizetni, inkább éjszakára visszautaznak Magyarországra, ezért a statisztika némileg torzít.) Ez évben 226 magyar nemzetiségű személynek adnak ki a magyar hatóságok a végleges áttelepítést lehetővé tevő vízumot. A magyar nagykövetség információi szerint "ha a helyi hatóságok tudomást szereznek az áttelepülési szándékról, azt a felsőbb szervekhez továbbítják, és sor kerül az itteni szempontból érdekesebb személyeknek a "komisszió" elé idézésére." (A bizottság a helyi pártbizottság, a rendőrség, a megyei KISZ, a Securitate tagjaiból áll.) "Amennyiben a román állampolgár házasságkötés után kíván áttelepülni, igyekeznek ráhatni, hogy házastársát bírja rá arra, hogy az telepedjen le Romániában (általában eredménytelenül). Hivatkoznak arra, hogy a kérelmező felsőbbszintű iskoláit itt végezte, államköltségen, és meg kell térítenie az oktatási díjat. Dezertőr, mert azt az országot akarja elhagyni, ahol született és amely fölnevelte. [...] Áttelepülési kérelmüket főleg az értelmiségi körök igyekezne eltitkolni még a környezetükben is.

1977. november 9.

Biczó György nagykövet arról tájékoztatja a budapesti külügyminisztériumot, hogy a legfelsőbb szintű találkozó után tapasztalata szerint a magyar értelmiségi körökben "az az általános vélemény, hogy - miközben a román pártvezetés a propaganda minden eszközét igénybe veszi a romániai nemzetiségi kérdés "teljes megoldásának" bizonyítására - a helyzet semmit sem javult, sőt: tovább folytatódik az erőszakos asszimilálási folyamat, a romániai magyar nemzetiségnek Magyarországtól való mesterséges távoltartása."


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék