vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 35 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Marosvásárhely

1953.

a román hatóságok nem hosszabbítják meg a szerződését a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet magyar állampolgárságú, szerződéses oktatóinak: dr. Obál Ferencnek, a kórélettan professzorának, dr. Putnoky Gyulának, a mikrobiológia professzorának és dr. Győri Györgynek. Ezután már csupán egy magyar állampolgársággal rendelkező szerződéses professzor marad Erdélyben (a kezdeti 33-34-ből): dr. Miskolczy Dezső idegsebész, Marosvásárhelyen. - 1964 nyara

1953. július

megjelenik Marosvásárhelyen az Igaz Szó első száma, az RNK Írószövetsége Magyar Autonóm Tartományi fiókjának folyóirata. Főszerkesztője: Hajdú Győző.

1950. április 27.

A stockholmi békekonferencia felhívásának ürügyén Marosvásárhelyen "békeértekezletet" tartanak, katolikus papok és világi hívek. (A papok egy részét kényszerrel hurcolják Vásárhelyre a Securitate emberei.) Az értekezleten, melyen megalakítják a Katolikus Akcióbizottságot, melynek elnökévé Ágotha Endre nyárádselyei esperes-plébánost választják, akit a Szentszék 1950. május 5-én excommunicál. - 1950. augusztus 15.

1949.

Kiadják a - nyilvánosságra nem hozott - 86.311/49. sz. igazságügyi miniszteri rendeletet. Ebben minden társadalmi szervezetet feloszlatnak. Ekkor szűnik meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Petőfi Közművelődési Egyesület (volt EMKE), az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, és a román közművelődési egyesület, az ASTRA is.

1949.

visszatér Magyarországra a Bolyai Tudományegyetemről László Gyula, Módi Mihály, Tettamanti Béla, Incze Miklós, Vargha László, Borbély Sámuel, Láng István, Krompecher István, és Mosonyi István. (Az utolsó magyar állampolgár tanár, Entz Géza a kolozsvári egyetemről 1950 nyarán megy vissza Magyarországra. Ezután már csak Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetnél marad 4 magyar állampolgárságú egyetemi tanár.)

1949. április 10.

Megkeződik a néptanácsok ideiglenes bizottságainak a beiktatása. (Többek között magyar néptanácsi elnöke van ekkor még Nagyváradnak, Bihar megyének, Marosvásárhelynek, Csík, Háromszék és Udvarhely megyéknek.) - 1950. december 3.

1949. március 3. - 5.

Az RMPKözponti Vezetősége plenáris ülésén határozatot fogadnak el "a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, és a munkásosztály valamint a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséről". - 1949. július 24.

1949. március 3.

A 87. sz. törvény megjelenését követő nap hajnalán "kiemelnek", kénysszerlakhelyekre (domiciliul obligatoriu) hurcolnak országszerte mintegy 3.500-5.000 földbirtokos családot. Erdélyben Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár és Déva lett kijelölve számukra. (A Háromszék megyei földbirtokosságot Sepsiszentgyörgyre, majd másfél év múlva Dobrudzsába hurcolják.)

1948. október 26.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.)- A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai; a természettudományi; kémiai; történelem és földrajzi; filozófiai; pedagógia és pszichológiai; filológiai; közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi; gyermekgyógyászati; közegészségügyi; fogorvosi; gyógyszerészeti.- A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Román és Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását. A Magyar Művészeti Intézet 3 fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. - 1949. február 6.-A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés 4 éves. (1951 őszétől 5 évre emelik az oktatás időtartamát.) - 1948. november 15.

1947.

Visszatér Magyarországra a Bolyai Tudományegyetemről Bónis György jogtörténész, Benedek Marcell irodalomtörténész, Benedek István pszichológus, dr. Környey István, dr. Klimkó Dezső, és dr. Ludány György, az élettan professzora, valamint Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár. (Október végén Zolnai Béla irodalomtörténész is visszamegy Budapestre.)Nyáron Magyarországon jár dr. Csőgör Lajos rektor és dr. Obál Ferenc professzor, ahol sikerül még négy újabb vendégprofesszort meghívniuk Marosvásárhelyre, az orvosi karra: dr. Krompecher Istvánt, a bonctan, dr. Mosonyi Istvánt, az orvosi vegytan, dr. Győry Györgyöt, a szülészet-nőgyógyászat és dr. Putnoky Gyulát, a bakterológia professzorát. (1947 után már nem engedélyezi Bukarest több magyarországi vendégtanár meghívását.) - 1949 nyara -Nyáron Magyarországon jár dr. Csőgör Lajos rektor és dr. Obál Ferenc professzor, ahol sikerül még négy újabb vendégprofesszort meghívniuk Marosvásárhelyre, az orvosi karra: dr. Krompecher Istvánt, a bonctan, dr. Mosonyi Istvánt, az orvosi vegytan, dr. Győry Györgyöt, a szülészet-nőgyógyászat és dr. Putnoky Gyulát, a bakterológia professzorát. (1947 után már nem engedélyezi Bukarest több magyarországi vendégtanár meghívását.) - 1949 nyara

1947. április 10.

Marosvásárhelyen tartják a (120 ezer magyar családot képviselő) Kaláka Népi Szövetkezeti Központ közgyűlését. (A Szövetség Központ 11-én tartja ugyanitt a közgyűlését.) Korparich Ede jelentéséből kitűnik, hogy csak akkor jutnak áruhoz, ha belépnek a román megyei szövetkezeti központokba, az ún. "federálé"-kba. Tövissy Géza igazgató jelentése szerint az eddig működő 460 fogyasztási- és értékesítési-, 64 hitel-, 5 tej- és 8 vegyesszövetkezet közül az INCOOP 57 tagszövetkezet felszámolását rendelte el. (A gyűlésen részt vevő Kurkó Gyárfás "kiáll" a magyar szövetkezetek önállósága mellett.) - 1947. június 14.

1946. április 9. - 10.

Marosvásárhelyen tartják a magyar szövetkezeti központ (a Kaláka és a "Szövetség") eredetileg március 7-re tervezett, de elhalasztott országos kongresszusát (a kongresszus után, 11-én pedig megtartják közgy?léseiket). Az 1.200 magyar szövetkezetnek kb. 200 ezres tagsága van. A kongresszuson a magyar szövetkezeti központok vezetői javaslatot tesznek a Romániai Magyar Szövetkezeti Tanács létrehozására. (A tervből nem lesz semmi.) A zárónapon a résztvevők tiltakoznak az "INCOOP" (Institut Naţional al Cooperaţiei -Nemzeti Szövetkezeti Intézet) jogaikat sértő eljárása ellen és 21 pontos követelést terjesztenek a kormány elé. Többek közt azt követelik, hogy a magyar szövetkezetek ugyanolyan anyagi segítséget kapjanak, mint a románok, (a kormány ugyanis 8 milliárd lejt szavazott meg a szövetkezeteknek, amiből a magyarok semmit sem kaptak), valamint azt, hogy szűnjék meg az egyes vidékeken a magyar szövetkezetek megfélemlítése. - 1946 május 11.

1945. november 15. - 18.

Marosvásárhelyen ülésezik az MNSZ "százas" intézőbizottsága, melyet eredetileg október 27-re hívtak össze. A tanácskozáson részletesen megvitatják a még mindig orvosolatlan kisebbségi sérelmeket. 17-én, az intézőbizottsági ülés utolsó napján - napirendi ponton kívül - Bányai László előterjeszt egy kiáltvány-tervezetet, amely szerint az intézőbizottság egyértelműen kiáll a trianoni magyar-román határ visszaállítása mellett. Mivel ez a szövegváltozat túl nagy ellenkezést vált ki, Jancsó Elemér és dr. Csőgör Lajos javaslatára átfogalmazzák a kiáltvány szövegét. Ezt végül hosszas vita után (amelyen nem-IB-tagok is részt vehettek) a száz fős intézőbizottságnak - a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint - csupán mintegy a kétharmada szavazza meg, az IB-tagok hozzávetőlegesen harmada vagy jelen sincs, vagy kivonul a folyosóra, és csak egy ellenszavazat születik. A pár nappal később közzétett kiáltványban az MNSZ vezetősége az erdélyi magyarság nevében kijelenti, hogy: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés. [...] Nem helyeselhetünk semmiféle >áttelepítést< amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést [...] amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel [...] Erdélyből újból háborús tűzfészket teremtene."

1945. szeptember 18.

Marosvásárhelyen a Hangya Szövetkezeti Központ dél-erdélyi és észak-erdélyi központjai közös gyűlést tartanak. Bejelentik, hogy egyesül a kolozsvári és a nagyenyedi központ. A tanácskozáson nagy viták után elfogadják az igazgatóság javaslatát és az egyesült központ nevét megváltoztatják: létrejön a Kaláka Népi Szövetkezetek Központja. (A Hangya, illetve a Kaláka fogja össze a magyar fogyasztási szövetkezeteket.) A Kaláka igazgatósági elnöke Korparich Ede, ügyvezető igazgatója Kisgyörgy Imre lesz. - 1946. április 9-11.

1944. november 10.

Megjelenik Kurocskin őrnagy, Marosvásárhely katonai parancsnoka Ioan Bozdoc prefektus előtt, és közli vele, hogy "a közigazgatás a szovjet hadsereg fennhatósága alá kerül", és a prefektus, "ha akarja, továbbra is dolgozhat, de anélkül, hogy [a román] főhatalmat képviselné." Ugyanakkor közli azt is vele, hogy a hadsereg, a csendőrség és a rendőrség el fogja hagyni a várost. Bozdoc hiába kéri a parancs végrehajtásának elhalasztását, mert azt Kurocskin visszautasítja. Ugyanezen a napon Aurel Ţeţu csíki prefektus is azt az utasítást kapja a csíkszeredai szovjet katonai parancsnoktól, hogy 48 óra alatt Csík megyéből távolítsa el az összes román hatóságot.

1944. szeptember 30.

Marosvásárhelyen Antalffy Endre tanár és Horváth Dénes, a helyi EMGE vezetője kezdeményezésére megalakul a Magyar Demokrata Szövetség. (A kommunista párthoz közel álló szervezet decemberben csatlakozik a kolozsváriakhoz és fölveszi a Romániai Magyar Népi Szövetség nevet.) - 1944. október 15.

1972. július 13.

A Tanügyi Újság közli, hogy a minisztertanács határozata nyomán az őszi tanévben Székelyudvarhelyen (ipari), Sepsiszentgyörgyön (építőipari), Marosvásárhelyen (vegyipari és gépgyártóipari), Szászrégenben (ipari), Csombordon (mezőgazdasági), és Kolozsváron (építőipari, valamint könnyűipari) magyar tannyelvű szaklíceumi osztályokat indítanak.

1971. október 13.

Marosvásárhelyen meghal Kemény János (Pittsburgh, 1903. szept. 1.), író, szerkesztő, irodalom- és színházszervező. 1926-ban Marosvécsi kastélyába hívja azokat az erdélyi magyar írókat, akik később az ún. helikoni munkaközösséget alkotják. A vécsi találkozók ezt követően 1944-ig megismétlődnek. 1931-től a Thália Magyar Színház Rt. elnök-igazgatója, 1941-44 közt a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója. 1945-ben egyik fő szervezője a marosvásárhelyi Székely Színháznak, 1952-ig itt dramaturg, majd könyvtáros, 1958-68 közt a marosvásárhelyi Új Élet rovatvezetője. Több novelláskötete, regénye jelent meg. Hosszas közbenjárásra sikerül elintézni, hogy az államosított kastélya kertjében, Marosvécsen temessék el.

1970. szeptember 30.

A politikai vezetés gesztust akar tenni a magyar kisebbség felé, ezért Dózsa György-emlékünnepségeket tartanak Bukarestben, valamint Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Temesváron, Dálnokon és Makfalván. (Hivatalosan Dózsa "születésének" 500. évfordulóját ünneplik, miközben a kutatás máig nem derítette megnyugtatóan, hogy mikor született. Magyarországon ezért nem is emlékeznek meg Dózsáról.) A bukaresti magyar nagykövetségnek az a véleménye, hogy ez ügyben "nem történészek mondták ki a döntő szót, s a románok az ünnepséget politikai okok miatt rendezték meg."

1970. május

súlyos árvíz sújtja az országot, a kiáradt folyók 81 helyiséget teljesen elpusztítanak, a halottak száma 166. Erdélyben a legtöbb folyó (az Olt, a Maros, a Küküllők, a Szamosok és a Kőrösök) kiönt. Aradot csak nagy erőfeszítéssel sikerül megmenteni, de Szatmárnémeti, Déva, Marosvásárhely, Dés nagy részét már elönti a víz.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék