Az MNSZ létrehozza a Romániai [Országos] Magyar Segélyező Bizottságot, mely megszervezi a Segély Alapot. Az egyházi és társadalmi egyesületek bevonásával a továbbiakban ez próbálja meg pótolni a magyar tanítók és tanárok elmaradt fizetését, és támogatni a Bolyai Tudományegyetet, valamint segélyezni a Szovjetunióban szabadon engedett, Erdélyen keresztül hazatérő magyarországi hadifoglyokat. (A Bizottság 1946. december 31-ével szűnik meg.)
1948. január 1.
Megalakul a 3. Groza-kormány. Tagjai közt van: Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Teohari Georgescu belügyminiszter.
1948. január 19.
A Monitorul Oficialban megjelent 4. sz. törvény szerint szigorítják az engedély nélküli határátlépések büntetését: 3-10 évi fogház, és akik külföldön maradnak, elveszítik az állampolgárságukat. - 1947. nyara
1948. január 21.
Petru Groza vezetésével kormányküldöttség érkezik Budapestre. Tagjai: Ana Pauker, Teohari Georgescu, Lothar Rădăceanu, Lucreţiu Pătrăşcanu. 24-én aláírják a magyar-román kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződést.
1948. január 25.
Népszámlálás (és mezőgazdasági összeírás) kezdődik az országban (február 3-án fejeződik be). A népszámlálási utasításokat és nyomtatványokat magyar nyelven is megjelentetik. Erdély lakossága 3.420.859 fő (Románia lakosságának 21,6%-a.) A népszámlálás szerint az erdélyi lakosság 25,7%-a, 1.481.903 fő magyar anyanyelvű.) A Regátban a népszámlálás mindössze 17948 magyar anyanyelvű lakost "talált"
1949. január 23.
Közzéteszik a csendőrség és rendőrség megszüntetéséről szóló 25. sz. rendeletet. A rendőrség helyett megalakul a "népi milícia" (Direcţia Generală a Miliţiei). - 1948. augusztus 30.
1951. január 17.
A Romániai Magyar Szó szerint a moldvai csángó-magyaroknak 35 négyosztályos és 4 hétosztályos iskolájuk működik.
1952. január 26.
Az RMPKözponti Vezetősége és a Minisztertanács elfogadja az új pénzreformot, amelyet Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter vezetésével hajtanak végre.
1953. január 29.
Az Igazságban megjelenik Gheorghe Gheorghiu-Dej írása: "A népi demokratikus rendszer további erősödése a RNK-ban". A cikkben kijelenti, hogy Romániában megoldották a nemzetiségi kérdést.
1954. január 4.
Az Ocnele Mare-i fegyházban éhenhal Szász Pál, az EMGE volt vezetője, akit a Márton Áron és társai-perben ítéltek el.
1954. január 21.
A nagyváradi hadbíróságon megkezdődik az 1949-ben, illetve 1952-ben letartóztatott dr. Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet volt rektorának, Jordáky Lajos volt egyetemi tanárnak, Demeter János volt egyetemi tanárnak, és Balogh Edgárnak, a Bolyai Tudományegyetem volt rektorának pere. (A tárgyalást eredetileg január 7.-re tűzték ki, de 21.-ére elnapolták. A négy fő mellé ötödikként "odacsapják" Székely László marosvásárhelyi orvostanhallgatót is, majd őt elkülönítik a többektől.) Egy hónap múlva a tárgyalást elnapolják, majd márciusban visszaviszik a vádlottakat Bukarestbe. - 1954. április 13.
1955. január 6.
A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége - Petru Grozának, az Elnöki Tanács elnökének közbenjárására - felfüggeszti Márton Áron börtönbüntetését. A gyulafehérvári római katolikus püspököt február 22-én kiengedik a jilavai börtönből.
1956. január 15.
Megjelenik a Minisztertanács 12/1956. sz. tvr-e. A közigazgatási határok módosításáról. 18-ról 16-ra csökkentik a tartományok számát, Arad tartományt szétosztják Temesvár és Nagyvárad tartományok között. Erdélyben az alábbi új rajonokat hozzák létre: Tasnád (Nagybánya tartomány), Vaskóh (Nagyvárad tartomány), Székelykeresztúr (MAT), Bozovics, Gátalja, Zsombolya és Pécska rajonok Temesvár tartományban. Sztálin rajon székhelye Sztálinváros helyett Feketehalom lesz.
1958. január 7.
Megjelenik a Bányavidéki Fáklya (a Román Munkáspárt Nagybánya tartományi bizottsága és a tartományi néptanács lapja) első száma.
1960. január
Palkó Gábor tanító kezdeményezésére Koltón megnyílik a Petőfi Múzeum.
1962. január 13.
Kolozsváron meghal Blédy Géza (1908-1962), nyelvész, lexikográfus. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem romány nyelvészeti tanszékének lektora lesz, 1955-től a romanisztikai tanszék vezetője.
1963. január 19.
A Hivatalos Közlönyben megjelent 1056. sz. rendelet első paragrafusa szerint írógép csak rendőrségi engedéllyel tartható, de kizárólag olyan személynek, akinek ezt a foglalkozása indokolja.
1964. január - február.
tartományi pártkonferenciák után - a magyar nagykövetség információi szerint - azokban az erdélyi városokban, ahol még mindig jelentős arányú magyar lakosság él, megkezdik az utcanevek kicserélését. Például ekkor "keresztelik" át Kolozsvárott a Jókai utcát Napoca-vá. (A névváltoztatásokat a sajtó nem közli.)
1966. január 10. - 13.
Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság miniszterelnöke hivatalos, baráti látogatáson vesz részt Budapesten.
1968. január 11. - 13.
Csíkszeredában, amikor egy gyűlésen a résztvevők megtudják, hogy a tervezett Hargita megye székhelye Székelyudvarhely lesz, botrány tör ki. 13-án a városi kultúrház előtt spontán tömegdemonstráció kezdődik és követelik a döntés megváltoztatását. A konfliktust sikerül békésen rendezni (Bukarestből leutazik Gere Mihály és Vasile Patilineţi is, de őket foglyul ejti a tömeg): egy delegációt küldenek Bukarestbe. A húsz fős küldöttség 14-én találkozik Nicolae Ceauşescuval is és sikerül kiharcolniuk, hogy a megye székhelye Csíkszeredába kerüljön.
