Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 57 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1945. február 7.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 86/1945. sz. törvény, a "Nemzetiségi Statútum". (A sokat bírált Statútum inkább csak a dél-erdélyi magyarságnak számít nagy eredménynek, az észak-erdélyiek számára az adott helyzethez képest sok tekintetben visszalépést jelent. - 1945. augusztus 6.

1945. február 10.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 91. sz. törvény a Casa de Administrare şi Supraveghere a Bunurilor Inamice (CASBI), az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Pénztár megalakításáról. A törvény a fegyerszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozik, mely kötelezte a kormányt, hogy a még hadban álló ellenséges országok, Németország és Magyarország alattvalóinak tulajdonában lévő javakat kezelésbe vegye. Mivel január 20-án Moszkvában aláírták a magyar - szovjet fegyverszüneti egyezményt, Magyarország ettől kezdve nem is számít ellenséges hadviselő félnek.) Ezzel mind (a német érdekeltségek, javak mellett) a magyar állampolgárságú személyek, mind a magyar érdekeltségű vállalatok, vagy az Észak-Erdélyből elmenekült, vagy kitelepített lakosok teljes ingó és ingatlan vagyona a CASBI felügyelete alá kerül. (A CASBI-hivatalokat az április 3-án megjelent 5.822. sz. rendelettel állítják fel.) - 1945. április 25. -A Kolozs megyei Buletinul Oficialban (Hivatalos Közlöny) megjelenő 847. sz. rendelet kimondja, hogy Kolozs megyében és Kolozsváron a magyar és a román egyaránt hivatalos nyelv. Az állampolgárok etnikai eredetének vizsgálata tilos. A 90%-ban nemzetiségek lakta területeken kizárólag az adott nemzetiség anyanyelvén kell vezetni a hivatalos jegyzőkönyveket stb. (A rendelet Pásztai Géza és Bernád Ágoston ügyvédek munkája.)

1945. február 12. - 14.

A kolozsvári Városházán ülésezik "Észak-Erdély parlamentje", az ODA észak-erdélyi konferenciája, melyen három fő kérdést vitatnak meg: Észak-Erdély státusának kérdését, a kolozsvári egyetem jövőjét, és a földreform problémáját. Az egyetem kérdésébe vita keletkezik a magyar és román küldöttek közt, míg az agrárreform-bizottság elfogadja Venczel József tervezetét, amely igazságosan igyekszik szétosztani a magyarok és románok közt a kiosztható földbirtokot. A konferencián megalakítják az ODA Észak-Erdélyi Központi Végrehajtó Bizottságát. (Gyakorlatilag egy regionális kormány csíráját hozzák létre.) A Központi Végrehajtó Bizottság vezetőségét ifj. Teofil Vescan (elnök), Jordáky Lajos (társelnök), Lakatos István, és Nicolae Moldoveanu (alelnökök) alkotják. A VB-nek 9 román, 8 magyar, 4 zsidó és 1 német származású tagja van.

1946. február 12.

A Monitorul Oficialban megjelenik az 1945. augusztus 13-i állampolgársági törvény 46.886-os sz. végrehajtási utasítása, amellyel a belügyminisztérium szerint az 1940. augusztus 30. után délről Észak-Erdélybe költözött és most visszatérni szándékozó, 1940-ig román állampolgársággal rendelkező magyar menekültek kérhetik a helyi közjegyzőnél az állampolgársági nyilvántartásokba való felvételüket. - 1947. május 30.

1948. február 3.

Megjelenik a bankok fuzionáltatásáról, vagy felszámolásáról szóló törvény, mely kimondja az összes bankszerű üzleti tevékenységet folytató társaságok cégének hivatalból való törlését. A törölt társaságnak 20 napon belül kérnie kell az újbóli bejegyzését. Azoknak, a pénzintézeteknek, melyeknek az újbóli bejegyzését elutasítják, május 1-ével kezdetét veszi a kényszerfelszámolás. A jogszabály eme intézkedése alól kivették azokat a pénzintézeteket (köztük a még részben magyar tulajdonban lévő Erdélyi Bankot és a Transylvania Bankot), amelyek a Román Állami Banktól visszaleszámítolási hitelre voltak jogosultak. - 1948. április 14.

1948. február 21. - 23.

Bukarestben "egyesülési kongresszust" tart az RKP és az RSZDP, tizennégy ország küldötteinek részvételével. Magyarországot Marosán György és Schiffer Pál képviseli. (Az 1947. július 31-i adatok szerint a RSZDP-nek 570.201 tagja van, az ifjúsági és a nőszövetségnek még kb. 225 ezer, de ebből - egyes források szerint - csak 150 ezren lépnek át az új pártba. A RKP-nak ekkor 800 ezer tagja van.) Az egyesülési kongresszus elnökségébe 4 kommunista és 3 szociáldemokrata kerül. (Az ellenőrző bizottság tagja Rangetz József és Mogyorós Sándor is.) A megalakított Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român) Központi Vezetősége Titkárságának tagjai: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Teohari Georgescu, Luka László/Vasile Luca és Lothar Rădăceanu (az RSZDP részéről). - 1945. nyara

1950. február 17.

Letartóztatják Lakatos Istvánt, Venczel Józsefet, gr. Teleki Ádámot, Bodor Bertalant, és Pásztai Gézát. (Pásztait nem állítják bíróság elé, ítélet nélkül 5 évet tölt börtönben.). - 1951. augusztus 7.

1953. február 19.

Az MNSZ és az RMP központi vezetőségeinek néhány tagja: Juhász Lajos elnök, Ottrok Ferenc országos titkár, Sütő András, Robotos Imre, Petre Borilă, Mogyorós Sándor/Alexandru Moghioroş, Szenkovics Sándor/Alexandru Sencovici, Ady László, Bányai László egy bizalmas tanácskozáson határoznak az MNSZ önfeloszlatásáról. Az Ottrokból, Sütőből és Robotosból álló szerkesztőbizottság által összeállított határozat-tervezetet jóváhagyja az RMP Központi Vezetősége Politikai Irodája is. Március folyamán központi pártutasításra az addigi MNSZ-aktivisták gyűléseket szerveznek a helyi MNSZ-tagok számára, ahol "megmagyarázzák" a tagságnak, hogy miért nincs többé szükség a szövetségre. (A megszüntetett szövetség infrastruktúráját a kommunista párt veszi át, például a bukaresti MNSZ-székházból pártiskolát szerveznek.)

1953. február 24.

A marosvásárhelyi Vörös Zászló tudósítása szerint Kovásznán "soviniszta, nacionalista elemek" külön kollektív gazdaságot akartak létrehozni a többségében románok-lakta Vajnafalván (Kovászna mellett, Háromszék megye), kilépve az eddigi közös gazdaságból.

1956. február 21.

Marosvásárhelyen meghal Boga Lajos természettudományi szakíró, szerkesztő. 1941-45 között az Erdélyi Múzeum-egyesület állattárának múzeum-őre, 1945-48 között, nyugdíjbavonulásáig a Bolyai Tudományegyetem ny. r. tanára.

1956. február 21.

Népszámlálást tartanak Romániában. Az RNK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság november 24-i közleménye szerint az országban 1,651.953 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek és 1,589.443 magyar nemzetiségűnek. A történelmi Erdély területén és a Partiumban összesen 1,519.630 magyar anyanyelvű és 1,471.462 magyar nemzetiségű, míg a Bánátban 98.616 magyar anyanyelvű és 92.104 magyar nemzetiségű lakos élt.

1956. február 29.

A rîmnicu sărat-i börtönben meghal Sándor Imre (1893-1956) gyulafehérvári titkos ordinárius, akit még 1952 januárjában ítéltek el egy koncepciós perben.

1957. február 19.

(Más adatok szerint 17-én) letartóztatják Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, majd a következő napok során még 30 helybeli és környékbeli személyt fognak le. Azzal vádolják őket, hogy magyarországi mintára "ellenforradalmat" akartak kirobbantani Erdélyben is, majd "árnyékkormányt" hoztak volna létre.

1957. február 21.

Megjelenik az újságárusoknál a Korunk c. "világnézeti, társadalmi, tudományos és művelődési szemle" új folyamának első száma. Főszerkesztője Gáll Ernő, a szerkesztőbizottság tagja többek közt: Balogh Edgár, Bányai László, Csehi Gyula, Méliusz József, Nagy István és Tóth Sándor. A 3.000 példányon fölül kinyomtatnak még néhány ezret amelyeket Magyarországra szállítanak, ahol éppen akkor tetőzik az írók sztrájkja.

1957. február 27.

A kolozsvári katonai törvényszék Macskási Pál vezette tanácsa nyilvános tárgyaláson ítéletet hirdet a Várhegyi István és társai perben. Várhegyit 7, Nagy Benedeket 5, Koczka Györgyöt és Kelemen Kálmánt 5 - 5 év fogházbüntetésre ítélik.

1957. február vége

1957 február végén ténylegesen is megalakul Brassóban az illegális Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség (EMISZ), tagjai leteszik az esküt. (A szervezet vezetői között vannak: Orbán László, Sándor Balázs, Lay Imre, Lay György.) Az alapítók célja: "egy olyan egész Erdélyre kiterjedő magyar ifjúsági szervezetet létrehozni amely alkalmas a kisebbségi panaszok összegyűjtésére."

1958. február 6.

Marosvásárhelyen meghal Antalffy Endre (1877-1958), nyelvész, műfordító, irodalomtörténész.

1958. február 20.

Romániába érkezik a Kádár János-vezette magyar párt- és kormányküldöttség. (A látogatás eredeti tervek szerint még 1957 szeptemberére volt ütemezve, de közös megegyezéssel elhalasztották.) A küldöttség tagjai: Kádár János az MSzMP KB első titkára, államminiszter, Apró Antal a kormány első alelnöke, Kállai Gyula államminiszter, az MSzMP KB titkára, Némety Károly az MSzMP KB tagja, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Keleti Ferenc nagykövet. A delegáció Arad - Temesvár - Craiova - Piteşti érintésével 21-én Bukarestbe érkezik.

1958. február 25.

"Országjáró körútján" a magyar delegáció Marosvásárhelyre érkezik, ahol Kállai Gyula a Simó Géza Gyár kultúrtermében jórészt magyar párttagok előtt tartott beszédében többek között kijelenti: "Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területi igényünk sincs. Azt tartjuk, hogy Magyarországnak van épp elég földje, hogy azon - testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel felépítse a maga szocialista hazáját...

1958. február 26.

Bukarestben a magyar-román kormánytárgyalások nyomán közös nyilatkozatot adnak ki. A magyar fél eredeti szándékához képest, (vagyis hogy érdemi tárgyalások folytassanak, a megoldandó kérdésekben történjen előrelépés és ezt tükrözze a közös nyilatkozat) a kiadott nyilatkozat szövege inkább a románok szempontjait tükrözi. Például az eredeti magyar tervezet szerint bekerült volna az a megfogalmazás, hogy: "további rendelkezéseket léptetnek életbe az utasforgalom elősegítésére az útlevél és vízumkiadás vonalán." (A delegáció annak ellenére visszalép a korábbi elképzeléseitől, hogy a bukaresti magyar nagykövet még a tárgyalások megkezdése előtt azt javasolja a külügyminisztériumnak, hogy "A magyar kormánynak ügyelnie kell arra, hogy [...] olyan dokumentumot írjon alá, amely nem kelt ellenszenvet és elkeseredést az itt élő magyarság körében...")


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék