Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 47 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1944. augusztus 26.

Az Úz völgyében átlépik a magyar határt az első szovjet egységek. (Az elkövetkező napokban a Kárpátok keleti átjárójában heves összecsapásokra kerül sor a magyar és szovjet csapatok között.)

1945. augusztus 6.

A Monitorul Oficialban - a nemzetiségi statútum végrehajtási utasításaként, illetve módosításaként - közzéteszik a 629. és a 630. sz. törvényrendeleteket. Az első jogszabály megszünteti a "kisebbség" ("minoritar") megnevezést, helyette a "nemzetiség" kifejezést használja. (A kisebbségi államtitkárság nevét nemzetiségire változtatják.) A második jogszabály büntetendő cselekménynek minősíti a nemzetiségeket becsmérlő és gyűlöletet szító kifejezéseket és a nemzetiségi lakosok ellen irányuló cselekedeteket, biztosítja a nemzetiségek állampolgári egyenlőségét és szabadságjogainak védelmét is, különös tekintettel az anyanyelv szabad használatára. (A jogszabályok a gyakorlatban nem érvényesülnek.)

1945. augusztus 13.

A Monitorul Oficial közli az áprilisi állampolgársági törvény új végrehajtási utasítását: elveszítették román állampolgárságukat mindazok, "akik az ellenséges hadsereg visszavonulásakor ezekkel közösséget vállaltak s Észak-Erdély területét önként elhagyták." - 1945. december 15.

1945. augusztus 14.

A Monitorul Oficial közli a 645. sz. ún. "visszaperlési" törvényt. (Az 1944 augusztus 30. és 1944. október 25. között kötött jogügyletek megtámadhatóságáról.) - 1946. január 29.

1945. augusztus 19. - 31.

Kurkó Gyárfás vezetésével 30 tagú delegáció tárgyal Bukarestben. Kulturális téren 14 javaslatot terjesztenek elő. Szeptember 6-án a tárgyalásokról Kolozsváron beszámoló az MNSZ elnöke, Kurkó azt állítja, hogy javaslataik 80%-át a kormány jóvá hagyta. Elismerik a felekezeti és állami magyar tannyelvű iskolák ún. nyilvánossági jogát. Brassó is magyar tankerületi főigazgatóságot kap; azok a katonaszökevények, akik 1940. augusztus 30 és 1944. augusztus 23. közt Dél-Erdélyből északra szöktek, közkegyelmet kapnak. A tárgyalások eredményeképpen kibővül a magyar tanügyi hálózat. Ígéret szerint hamarosan rendezik az állampolgárságokat is; visszaadják a Csíki Magánjavakat. Ugyancsak megígérik, hogy felállítják az önálló (Erdélyi) Magyar Művészeti Vezérfelügyelőséget (Inspectoratul General al Artelor din Ardeal, pentru problemele maghiare), melynek élére Szentimrei Jenőt fogják kinevezni. (A vezérfelügyelőt jogilag csak l946. októberében erősítik meg tisztségében.) Azt is megígérik, hogy orvosolni fogják a földreform során felmerült nemzetiségi panaszokat, mentesülnek a CASBI-leltározás alól azok, akiket erőszakkal hurcoltak el a csapatok, vagy munkaszolgálatra vittek el, vagy kötelezően soroztak be, de visszajöttek, visszaveszik az elbocsájtott orvosokat és azokat a volt MÁV-alkalmazottakat, akik nem önként mentek el a hadsereggel, a Székelyföldön az állomásokon a helységneveket magyarul is kiírják és hogy a magyar szövetkezetek egyenlő elbánásban részesülnek a románokkal. A gyakorlatban az ígéreteknek csak egy része teljesül. - 1945. december 3-19.

1948. augusztus 3.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 175. sz. "tanügyi reform"-törvény, mely államosítja az egyházi iskolákat. Összesen 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus ,s 35 unitárius iskolát vesznek el. Az eddigi 134 magyar elméleti líceumból csak 19 maradt meg. (Szeptemberben hármat visszaadnak.) Sok helyről eltűnik az elméleti középfokú oktatás. Például: Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból, Nagyszalontáról. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolák lesznek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén mezőgazdasági szaklíceum nyílik - magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V-VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII-XI. osztály. - 1949. október 26.

1948. augusztus 4.

Megjelenik a 177. sz. "vallási kultusz"-törvény. Bár a jogszabály 1. cikkelye kijelenti, hogy "a vallásszabadság biztosítva van" az országban, ezt valójában durván korlátozzák. Például a 22. cikkely kimondja: egy egyházmegyének legalább 750.000 híve kell legyen, ha ezt a létszámot nem éri el, csak főesperesség lehet. Ezentúl a kultuszminiszter minden vallási, kulturális, nevelési és humanitárius döntést, rendeletet és parancsot semmissé tehet, ha azok "az állam rendjét veszélyeztetik". Hivatalosan egyik felekezet sem tarthat fenn a továbbiakban kapcsolatokat külföldi felekezetekkel, intézményekkel, személyekkel, pásztorlevelet és körlevelet pedig csak a vallásügyi miniszter engedélyével lehet közölni. - 1948. augusztus 26.

1948. augusztus 10.

Összevonják a marosvásárhelyi Szabad Szót a brassói Népújsággal. (Ezzel Brassó magyar lap nélkül marad.) Az MNSZ hivatalos székelyföldi napilapja a marosvásárhelyi Népújság lesz.

1948. augusztus 11.

Márton Áron ideiglenesen felfüggeszti a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Tanácsát (a Katolikus Státust), összehívásának jogát fenntartja magának. Ezzel a rendelkezésével a püspök meg akarja akadályozni, hogy a Tanácson keresztül a kommunista hatóságok esetlegesen rá tudják tenni a kezüket az egyházmegyei vezetésére, ugyanis a korábbi Státus alapszabályzata szerint a kormánynak felügyeleti joga volt az egyházi önkormányzat összes intézményei felett. - 1950. augusztus 15.

1948. augusztus 13.

A Monitorul Oficialban megjelenik a Nagy Nemzetgyűlés 197. sz. rendelete, miszerint minden bankot feloszlatnak, a Nemzeti Bank, a Takarékpénztár (Casa de Economii şi Cecuri Poştale), a Letéti Pénztár, és az Országos Ipari Hitelintézet kivételével. Megszűnik többek között az Erdélyi Kereskedelmi Bank (Kolozsvár), a Fogarasi Hangya Bank, a Székelyföldi Kereskedelmi Bank (Marosvásárhely). A megszüntetett 24 erdélyi bank közül 16 román. (Az Erdélyi Kereskedelmi Bank és a Székelyföldi Kereskedelmi Bank eddig a Pesti Magyar Bank 100%-os tulajdonában volt.) - 1947. október 18.

1948. augusztus 30.

Megjelenik a 221. számú rendelet, a Népbiztonsági Főigazgatóság (Direcţia Generală a Securităţii Poporului) létrehozásáról. (Gheorghe Pintilie/Bodnarenco lesz a vezetője, helyettese Alexandru Nikolschi/Boris Grünberg.) A törvény 7. §-a kimondja, hogy a költségvetési törvény rendelkezéseitől eltérően a Securitate költségvetését "a felsőbb államérdeket érintő pénzügyi törvény" alapján intézik. - 1949. január 23.

1949. augusztus 8.

Megnyitja kapuját Kolozsváron a Magyar Köztársaság Követségének Útlevélhivatala. (A romániai lapok csupán 14-én értesítik erről az olvasóikat.) Ideiglenesen a Mezőgazdasági Bank- és Takarékpénztár Dózsa György u. 8. sz. alatti épületében működik, majd néhány hónap múlva az Erzsébet királyné út 16. sz. alá költözik. - 1955. április 25.

1950. augusztus 22.

A minisztertanács törvényerejű rendelete szerint "Brassó város Sztálinváros nevét viseli, a dolgozó emberiség nagy lángelméje, a szovjet nép vezetője, népünk felszabdítója és szeretett barátja, Joszif Visszarionovics Sztálin tiszteletére." (Brassó az 1960. december 24-i "területrendezési törvénnyel" kapta vissza a nevét.)

1951. augusztus 7.

A bukaresti katonai törvényszék Paul Finichi hadbíró őrnagy vezette csoportja kihirdeti az ítéleteket: Márton Áron: életfogytiglani kényszermunka, 10 év nehéz (szigorított) börtön (1955-ben szabadul); Korparich Ede: 5 év nehézbörtön (letöltése után az NSZK-ba emigrál); Szász Pál: 10 év nehézbörtön (Ocnele Mare-n 1954. január 4-én éhen hal); Lakatos István: 10 év nehézbörtön, 25 év kényszermunka (1964. augusztus 5-én szabadul); Kurkó Gyárfás: 10 év nehézbörtön, 25 év kényszermunka (1964. augusztus 4-én szabadul); Teleki Ádám: 10 év nehézbörtön, 15 év kényszermunka. (Hét év múlva egyéni kegyelemmel szabadul); Venczel József: 5 év nehézbörtön, 12 év kényszermunka. (1961. január 11-én szabadul); Bodor Bertalan (bankigazgató): 5 év nehézbörtön, 12 év kényszermunka (1955-ben szabadul).

1951. augusztus 20. - 21.

Éjszaka karhatalommal elhurcolják az összes erdélyi ferencest és a laikus testvéreket, és Máriaradnán gyűjtik össze. (Már másfél éve Radnán raboskodik a Notre Dame női rend mintegy 100 és a ferences női rend 20 tagja is.) A 122 ferences sorsában osztoznak a minoriták, sőt, az ún. harmadik rend tagjai is. P. Boros Domokos Fortunátot, az 1942 és 1948 közti tartományfőnököt nem viszik a többiekkel Máriaradnára, hanem Jilaván gyorsított hadbírósági tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, majd a Duna-Fekete-tenger csatornához hurcolják. - 1952. május 22.

1951. augusztus 24.

Gyulafehérváron letartóztatják Jakab Antalt, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye ordináriusát, és Erőss Lajos kolozsvári káplánt, akik szembenállnak az egyházjogilag illegitim, a kommunista hatalom által támogatott Adorján Károly-féle egyházvezetéssel. Jakab Antal utóda Márton Mózes csíkszentdomokosi plébános, ordinarius substitus lesz.

1952. augusztus 5.

A marosvásárhelyi Előre új néven, Vörös Zászló-ként jelenik meg, mint a Magyar Autonóm Tartomány pártvezetőségének és a tartományi néptanácsnak a napilapja.

1952. augusztus 16.

Letartóztatják Luka Lászlót és a volt pénzügyminiszter-helyettest, Jakab Sándort, valamint más, Luka köréhez tartozó személyeket.

1952. augusztus 30.

Letartóztatják Jordáky Lajost, a Bolyai Tudományegyetem volt professzorát, a kolozsvári magyar színház művészeti titkárát, Demeter Jánost, a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskola oktatási igazgatóját, Veress Pált, Kolozsvár korábbi polgármeterét, Fodor-Pataky Ádámot, az MNSZ Kolozs megyei korábbi titkárát, valamint az egy évvel korábban szabad lábra helyezett Balogh Edgárt.

1952. augusztus

a Bákó megyei csángó-magyar iskolák száma eléri a negyvenet.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék