vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 13 találat | 0 - 13
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1956. október 3.

A bukaresti küldöttek találkoznak az írószövetség kolozsvári fiókjának magyar nemzetiségű tagjaival. Jordáky Lajos egykorú naplójegyzete, valamint más visszaemlékezők szerint a tanácskozás igen viharos hangulatban folyik le, és a magyar kisebbségi sérelmek tömkelege kerül terítékre. Követelik egy magyar alminiszter kinevezését a közoktatásügyi minisztériumba, a magyar nyelvű mezőgazdasági felsőoktatás és egyáltalán a szakoktatás visszaállítását, a magyar többségű városokban a kétnyelvűség visszaállítását, újabb folyóiratok (pl. az 1940-ben megszűnt Korunk) megindítását. A követelések egy részét a bukaresti vezetés hamarosan teljesíti. -> 1956. október 12.

1956. október 6.

Aradon többszáz aradi magyar dolgozó rója le kegyeletét az 1849-es vértanúk vesztőhelyén lévő obeliszknél. Magyarországról Hajdú-Bihar megye és a debreceni helyőrség küldöttsége, egy makói diákküldöttség és Békéscsabáról egy 183 fős tanár-diák csoport is részt vesznek a koszorúzáson. Jelen van továbbá a városi néptanács képviselője, Kelemen Dezső, valamint Kovách Géza, a magyar vegyeslíceum történelemtanára.

1956. október 12.

Megjelenik az Előrében az RMP Központi Vezetősége határozata, amelynek értelmében az Oktatásügyi Minisztériumban létrehozzák a Nemzetiségi Oktatás Vezérigazgatóságát. Az Előre szerint a vezérigazgatóság "megteremtése elé nagy várakozásokkal tekint az ország egész népe, románok, magyarok, németek egyaránt." (A vezérigazgatóság élére novemberben Bányai Lászlót, a Bolyai egyetem akkor leváltott rektorát, frissen kinevezett közoktatásügyi miniszterhelyettest nevezik ki.) -> 1956. november 13.

1956. október 15.

1945 óta először látogat a szülőföldjére Tamási Áron. 16-17-én találkozik a kolozsvári magyar írókkal, illetve 17-én előadást tart a Bolyai egyetemen.

1956. október 18.

Tudósításában az Előre vidéki levelezője arról számol be, miszerint bontják Aradon az Avram Iancu tér burkolatát, hogy eredeti helyére visszaállíthassák az 1925-ben eltávolított Zala György-féle emlékszobrot. A hírek szerint a hivatalos formaságok elintéződtek és "megint állni fog a nagyszerű szobor."

1956. október 20.

Közlemény jelenik meg az Előrében (másnap pedig a kolozsvári Igazság-ban): "Az illetékes szakminisztériumok bürokratikus intézkedései miatt tavaly és tavalyelőtt a kolozsvári Mezőgazdaságtudományi Intézet magyar tagozatán megszüntették az első- és másodévet. Pártunk Központi Vezetősége felülvizsgálta a szakminisztériumok intézkedéseit, és megállapította, hogy azok nem felelnek meg a párt nemzeti [sic!] politikája szellemének... A Központi Vezetőség elhatározta a bürokratikus intézkedés azonnali megszüntetését..." A párthatározat következtében sebtében - a tanév megkezdése után több héttel - felvételi vizsgákat tartanak az első évre, míg a másodévre a Bolyai rokon szakjairól irányítanak át hallgatókat.

1956. október 24.

A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet (Főiskola) központi épületében, Mátyás király szülőházában tartják meg - az előző nap meghirdetett - diákszövetségi közgyűlést. Ezen Balázs Imre (korábban a főiskola IMSZ-titkára) elnököl, és felolvas egy 5 pontból álló követelést. (Például: a megalakuló diákszövetségek ne csak a kelet-európai, hanem a nyugati szervezetekkel is kapcsolatot létesíthessenek; a művészeti főiskolákon az orosz és román nyelv mellett a nyugati nyelvek oktatása is fakultatív legyen; állítsák vissza az egyetemi autonómiát.) A gyűlésen magyarul és románul hangzanak el a felszólalások, a hallgatóság között nagy számban románok is vannak. Daniel Popescu, az intézet rektora korábban értesítette a Securitatét, amely körbekerítette az épületet. A gyűlésen résztvett diákok (akik egy része más főiskolákról volt jelen) pánikszerűen távoznak az épületből. - Az RMP Központi Vezetősége Politikai Bizottsága ülést tart, amelyen elhatározzák, hogy "az állami- és pártmunka megerősítésére" a nemzetiségek-lakta tartományokba küldi a vezetés néhány tagját, ahol azok gyakorlatilag "kormánybiztosi" jogkörrel rendelkeznek. Temesvár tartományba Petre Lupu, Kolozsvár tartományba Miron Constantinescu, Nagybánya tartományba Muzsik Mihály, Nagyvárad tartományba Szenkovits Sándor, a Magyar Autonóm Tartományba pedig Fazekas János megy.

1956. október 25.

Reggel letartóztatják Balázs Imrét, Tirnován Vid Arisztidet valamint Walter Frigyest a képzőművészeti főiskola hallgatóit, az előző napi diákgyűlés szervezőit. (Waltert nem állítják bíróság elé.) -> 1956. debrecen 12. - Az Agerpress először számol be arról, hogy Magyarországon "ellenforradalmi felkelési kísérlet" történt. A hírügynökség szerint "október 24-én az esti órákban az ellenséges kalandot felszámolták és Budapesten helyreállt a rend.

1956. október 26.

Az Igazságban megjelenik a Diákszövetség Kolozsvár Városi Szervező Bizottsága közleménye, amelyben elítélélik a két nappal korábbi diákgyűlésen történteket. "A Képzőművészeti Intézetben... néhány zavart keltő és zavaros fejű elem társai jóhiszeműségével visszaélve gyűlést kezdeményezett azzal az ürüggyel, hogy itt a dikáságot érintő kérdéseket tárgyalják meg. [...] Egyeseknek az a próbálkozása, hogy a diákság szervezetének megkerülésével demagogikus szónoklatokkal és fegyelmezetlen magatartással oldják meg a tanulmányi munka kérdéseit, csakis a nép ellenségeit, a nacionalista és soviniszta elemek mesterkedéseit szolgálja.

1956. október 27.

Az Agerpress beszámol arról, hogy Nagy Imre vezetésével új kormány alakult Budapesten. (Másnap felsorolja a kormány tagjait is.) Közli továbbá, hogy: "A város egyes helyein még folynak a harcok az ellenforradalmi bandák ellen."- A temesvári Politechnika mechanika karának néhány hallgatója (Aurel Baghiu, Caius Muţiu, Stanca Teodor, Henrich Drobny, Nagy László és mások) elhatározzák, hogy 30.-ra közgyűlést hívnak össze az összes temesvári diák részvételével, amire meghívják a rektort, valamint a közoktatásügyi miniszterhelyettest is. A gyűlésen az egyetemi ifjúság problémáit akarják megtárgyalni és a "magyarországi helyzetről" akarnak valós képet kapni. -> 1956. október 30.

1956. október 29.

Az RMP Központi Vezetése Politikai Bizottsága számára "a helyzetről és a pártszervek által foganatosított intézkedésekről" készült általános tájékoztató szerint: "Az egyetemeken egyes elemek megpróbálták felhasználni a magyarországi eseményeket arra, hogy zavart keltsenek, és hogy a diákságot különböző megmozdulásokra ösztönözzék, lázítottak az orosz nyelv és a társadalomtudományok ellen (Kolozsvár, Bukarest, Marosvásárhely, Temesvár). Általában feszültebb helyzet tapasztalható a kolozsvári egyetemi hallgatók körében, ahol volt egy konkrét kísérlet is egy diákgyűlés megszervezésére október 24-én. A három szervezőt letartóztatták.

1956. október 30.

Temesváron mintegy 2500 diák résztvételével nagygyűlést tartanak a Politechnikán (Műegyetemen), melyre meghívták az RMP Központi Vezetősége Temesvár tartományba küldött tagját, Petre Luput, a közoktatásügyi miniszter helyettesét, Coriolan Drăgulescut, Ilie Verdeţet, valamint az egyetem vezetőségét. Kezdetben a diákság problémáiról van szó, majd a magyarországi eseményekkel kapcsolatos kérdések merülnek fel. A diákok szolidaritásukat fejezik ki a forradalommal és elítélik a szovjet beavatkozást. Egyre inkább kommunistaellenes közbeszólások hallhatók. A Teodor Stanca által összeállított 12 pontos memorandumukban megfogalmazzák a követeléseiket is. (Többek között követelik a szovjet csapatok kivonását Romániából, Sztálin személyi kultuszának fölszámolását, a parasztságot sújtó beszolgáltatások eltörlését, valamint öszöndíjat minden hallgató számára és az egyetemi autonómia visszaállítását.) A gyűlés közben a Securitate csapatai körbefogják az épületet, majd megjelenik az állambiztonság tartományi vezetője és letartóztatják a szervezőket és a résztvevők nagy részét, éjszaka pedig megszállják az egyetem épületeit és a kollégiumokat. (A megmozdulásról másnap a Szabad Európa Rádió is beszámol.)

1956. október 31.

Temesváron a letartóztatott diáktársaik kiszabadításának követelésével több mint ezer egyetemi hallgató tüntetni kezd, majd a város központjába vonul. A hadsereg és a Securitate csapatai az ortodox katedrális és az Opera tér közti térségben bekerítik a tüntetőket, majd mindenkit összefognak és a kisbecskereki, éppen üresen álló szovjet laktanyába internálják. -> 1956. november 15-16.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék