vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 5 találat | 0 - 5
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1968. november 7. - 8.

Sorra megalakulnak a magyar és német "nemzetiségi dolgozók" megyei tanácsai. A "magyar dolgozók" tanácsait Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozsvár, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Szeben és Temes megyékben hozzák létre. (A részben szerbek lakta Krassó-szörény és Temes megyében szerb, Máramarosban, valamint a moldvai Suceava megyében pedig ukrán "dolgozói tanácsokat" is szerveznek, de ezeknek nincsenek országos bürójuk.) A megyei magyar pártlapok mindenütt közlik a tanácsba került személyek listáját (melyeket a helyi pártszervek állítottak össze.)

1968. november 14. - 16.

Bukarestben tartják az írók országos konferenciáját. (Az eredeti terv szerint néhányan (pl. Domokos Géza, Huszár Sándor) föl akarják vetni, hogy az írószövetségen belül alkítsák meg a magyar írók tagozatát, de 13-án este a párttag íróknak tartott "eligazítón" Paul Nicolescu-Mizil utasítja őket, hogy - tekintettel "a súlyos nemzetközi helyzetre" egyetlen olyan kérdést se vessenek fel másnap, ami "külföldi kommentárra adna alkalmat".) Az írószövetség 91 fős vezetőtanácsában ekkor 11 magyar írót választanak, Méliusz József lesz az egyik alelnök, Szász János pedig a titkár. (A vezetőségből kiesik Gálfalvi Zsolt és Jánosházy György.) A szövetség nemzetiségi bizottságát 1969-től Lőrinczi László vezeti.

1968. november 15.

Bukarestben megtartja alakuló ülését a Magyar (és Német) Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az országos tanácsok megalakításán a politikai vezetés olyan reprezentatív alakjai vesznek részt, mint Paul Niculescu-Mizil, és Virgil Trofin, az RKP KB VB és az Állandó Elnökség tagjai, a KB titkárai, Fazekas János, az RKP KB VB tagja, a Minisztertanács alelnöke, Iosif Banc, az RKP KB VB póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Péterfi István, az Államtanács egyik alelnöke. Ezen kívül jelen van a tanács szervező bizottságának több tagja, valamint a megyei tanácsok kiküldött képviselői is. A gyűlést Takács Lajos nyitja meg, majd többek közt felszól Demeter János, Balogh Edgár, Sütő András, Kovács György marosvásárhelyi író, a Nagy Nemzetgyűlés képviselője, dr. Maros Tibor marosvásárhelyi orvos-professzor, Albert Antal, a Hargita, és Szteklács László, a Szatmári Hírlap főszerkesztői. Péterfi István beszédében többek közt kijelenti: "A tanácsok biztosítani fogják a magyar dolgozók még aktívabb részvételét az egész néppel együtt, a párt és állam politikájának kidolgozásában, és megvalósításában. [...] E tanácsok fontos feladata lesz mind a központban, mind a megyék szintjén, támogatni a párt- az állami és a társadalmi szerveket a magyar lakosság sajátos kérdéseinek tanulmányozásában, hogy szocialista társadalmunk általános érdekeivel összhangban megtaláljuk a legjobb megoldásokat." A 27 fős országos bürónak (bizottságnak) Péterfi István lesz az elnöke, alelnökei pedig Takács Lajos, Király Károly, Méliusz József, és dr. Maros Tibor. A titkár Koppándi Sándor, aki korábban a KISZ KB, majd az RKP KB munkatársa volt. A "dolgozói tanácsoknak" tényleges önállóságuk, tagságuk, infrastruktúrájuk, függetlenített apparátusuk, saját költségvetésük nincs. Helyi (városi, falusi) alapszervezeteik nincsenek, csak megyei. A megyei tanácsok tagságát a helyi megyei pártbizottságon állítják össze, ülést csak akkor hívhatnak össze, ha azt előzetesen engedélyezik.

1968. november 22.

Vince József nagykövet jelentésében arról tájékoztatja Puja Frigyes külügyminisztert, hogy - Takács Lajos, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa egyik alelnökének közlése szerint - hozzákezdenek egy új nemzetiségi statútum kidolgozásához, ami "remélhetőleg a márciusi parlamenti és tanácsválasztásokig el is készül". (A statútum tervezetét Demeter János és Takács Lajos valóban elkészítették, de erről konkrét tárgyalások sohasem folytak. Amikor 1972 őszén Fazekas János egy spontán beszélgetésen felveti a kérdést Ceauşescunak, ő kategórikusan elveti még a gondolatát is.)

1968. november 29.

Ünnepi ülést tart Erdély és Románia "egyesülésének" 50. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés. (Eredetileg Gyulafehérvárra nagy tömeggyűlést terveztek, de ezt lefújták.) Ezen Ceauşescu két és félórás beszédet tart, melyben - többek közt - hangsúlyozza, hogy az országban "a nemzetiségi kérdés örökre megoldódott az állampolgárok teljes jogegyenlősége alapján".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék