Nicolae Ceauşescu a sebtiben összehívott Központi Bizottság tagjai és a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, majd a KB székháza elé "spontán" összegyűlt tömeg előtt élesen elítéli a Varsói Szerződés csapatainak előző napi bevonulását Csehszlovákiába, amely - mint mondja - "szembeszökő megsértése egy testvéri, szabad és független szocialista állam nemzeti szuverenitásának".
1968. augusztus 26.
Nicolae Ceauşescu és kísérete (Fazekas János és Vasile Patilineţi) a koradélután Sepsiszentgyörgyön, majd Csíkszeredában, végül az esti órákban Székelyudvarhelyen nagygyűléseken vesz részt. Beszédeiben a főtitkár arra helyezi a hangsúlyt, hogy az eddig iparilag elmaradott Székelyföld az elkövetkező évtizedben óriási mértékben fog fejlődni. (Az ötéves tervben a megye öt új vállalatot "kap".) Az iparosítással pedig tulajdonképpen a kisebbségi kérdés is megoldódik. Egyébként pedig "a marxi-lenini politika következetes alkalmazásával Romániában helyesen megoldottuk a nemzeti[ségi] kérdést" - mondja Csíkszeredában. Székelyudvarhelyen kijelenti, hogy "senkinek sem engedjük meg, hogy beavatkozzék ügyeinkbe, hogy megsértse románia szuverenitését." A gyűlések végén Ceauşescu minden esetben magyarul is elköszön az őt éljenző székelyektől.
1968. augusztus 27.
Árgyelán Sándor ideiglenes ügyvivő jelentése szerint a lengyel nagykövetség fogadásán a szovjet Novosztyi hírügynökség tudósítója azt állítja, hogy "Erdélyből érkezett személyek szerint hivatalos román személyiségek gépkocsijait, benzinraktárakat gyújtottak fel, egyes helyeken pedig magyar zászlókat tűztek ki". Ezeket a híreszteléseket semmilyen más forrás sem erősíti meg - jegyzi meg Árgyelán, de hozzáteszi, hogy román funkcionáriusoktól is lehett hallani efféléket.