vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 2 találat | 0 - 2
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1975. december 3. - 4.

Bukarestben - fél év halogatás után - összehívják a két "dolgozói tanács" plenáris ülését. Néhány felszólaló az első nap, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén (ismét) felveti a magyar nyelvű oktatás problémáit, ám Ceauşescu a két tanács másnapi együttes ülésén tartott beszédében erre úgy reagál, hogy "vannak itt is hiányosságok", de "minden bizonnyal nem itt a helye annak, hogy most elemezzük ezeket a kérdéseket." Végeredményben ismét csak - miként egy nagykövetségi rejtjeltávirat fogalmaz - "külsőségekre épített, propagandaelemektől hemzsegő tanácskozásra került sor", ami a részt vevő értelmiségiekből "elkeseredettséget váltott ki".

1975. december 8. - 11.

Hivatalos látogatáson Budapesten tárgyal Puja Frigyessel George Macovescu külügyminiszter. (Találkozik meg Losonczi Pállal, Lázár Györggyel és Biszku Bélával is.) A "többször feszült, de korrekt légkörű" tárgyalásokon a közös közlemény megfogalmazásakor a román fél mereven elzárkózik attól, hogy a nemzetiségek egyáltalán említve legyenek. Puja Frigyes felveti a "szállástörvény" kérdését, de Macovescu elzárkózik a megvitatása elől és azt is visszautasítja, hogy a kishatárforgalomba vonják be Szatmárnémetit, Nagyváradot és Aradot. A magyar főkonzulátus megnyitását a debreceni hasonló diplomáciai kirendeltség megnyitásához köti. A könyvkiállításokkal kapcsolatos sorozatos anomáliákat megvédi és azt kéri, hogy a magyar fél "ne sértse a román érzékenységet".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék