vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 4 találat | 0 - 4
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1977. július 1.

Hivatalosan "megszűnik" Romániában a cenzúra - valójában rafináltabb lesz, mint addig volt. A korábbi Sajtóigazgatóság valóban megszűnik, de az utólagos cenzúrát ezentúl az újonnan szervezett "kiadói tanácsok" végzik. Ezek után több szűrőn megy át egy kézirat, illetve lap. A kolozsvári Korunk például 1) a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa megyei bizottságánál, 2) a megyei pártbizottság propagandaosztályán, 3) a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsnál Bukarestben, 4) az RKP KB Sajtóosztályánál (Koppándi Sándor). A cenzúra "fölszámolása" után megerősödik az öncenzúra.

1977. július 12.

A Minisztertanács módosítja az oktatási törvényt. A 207-es dekrétum - az erőltetett iparosítással összefüggésben - "átprofilírozza" a líceumokat: az elméleti líceumok nagy része megszűnik, helyettük különböző szakmai líceumok jönnek létre. (Ez újabb alkalmat teremt arra, hogy a magyar diákság hátrányosabb helyzetbe kerüljön románul tanuló társaihoz lépest, ugyanis bizonyos népszerű szakokon, például a matematika-elektronika, matematika-informatika, vagy államigazgatási jog szakokon nem indítanak magyar osztályokat.)

1977. július

Király Károly levelet ír Fazekas Jánosnak, melyhez mellékeli az Ilie Verdeţ-hez írott levelét is. Az újabb dokumentumban részben megismétli a korábban írottakat, részben pedig megemlíti, hogy "némely esetben megengedhetetlen megfélemlítési eszközökhöz folyamodnak azokkal szemben, akik fölemelik a szavukat a törvények és az Alkotmány alkalmszásáért és a nemzeti[ségi] kérdést illetően", és utal Szikszay Jenő öngyilkosságára. Újabb levele 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.

1977. július 31.

Zsuffa Zoltán kovásznai matematika tanárt memorandumot nyújt be a Kovászna megyei elsőtitkárnak, Nagy Ferdinándnak. Ebben felpanaszolja, hogy április 29-én beidézte a sepsiszentgyörgyi Securitate, amikor 12 órán át vallatták, hadbírósággal fenyegették, megverték, majd házkutatást végeztek nála. Május 3-án ismét Sepsiszentgyörgyre rendelték be, majd 27-én Kovásznára, ezúttal már a megyei állambiztonsági vezető és egy bukaresti tiszt hallgatta ki, majd szabadon bocsájtották. (Az Amnesty International információi szerint azzal vádolják, hogy "nemzetiségi gyűlölködést szít" és hadbírósággal fenyegetik "államellenes agitáció" miatt.) Zsuffának az esete hamarosan kitudódik, ennek köszönhetően a Securitate "leszáll" róla. A levél 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben is, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék