Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 3 találat | 0 - 3
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1982. december 7.

Az RKP KB sajtóosztályának vezető-helyettese, Eugen Florescu magához hivatja a központi lapok főszerkesztőit, köztük Huszár Sándort, A Hét vezetőjét, akinek kijelenti, hogy "a hazánk ellen imperialista kampányhoz szomszédunk, Magyarország is csatlakozott és ez ellen a romániai magyar sajtó nem lép fel kellő határozottsággal..." Florescu burkoltan megfenyegeti Huszárt, hogy felmentik az állásából, ha nem képes a "központi elvárásoknak" eleget tenni. Amikor Méliusz József, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke erről tudomást szerez, élénken tiltakozik Fejes Gyulánál, a tanács titkáránál, aki a pártapparátusban dolgozik.

1982. december 8.

Kolozsváron meghal Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. okt. 28.) nyelvész, szótáríró. 1946-tól a Bolyai egyetem adjunktusa, majd előadótanára. 1950-től a Kolozsvári Nyeltudományi Intézet osztályvezetője, ezzel párhuzamosan a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetemen a román nyelvtudományi tanszéken oktat. Szerkesztője az ötvenes-hatvanas években a román-magyar szótárnak és a kétkötetes nagyszótárnak.

1982. december 18.

Kolozsváron meghal Takács Lajos ny. egyetemi tanár, politikus. 1948-ban nemzetiségügyi államtitkár, 1956 és 1959 közt a Bolyai egyetem rektora, az egyesítés után Bukarestbe kerül, 1965-től az Államelnökség tagja, 1968-tól a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa egyik alelnöke. 20-án nagy tömeg kíséri utolsó útjára Kolozsváron. (A cenzúra (Koppándi Sándor) nem engedik, hogy A Hét leközölje Balogh Edgárnak búcsúbeszédét.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék