vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 5 találat | 0 - 5
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1988. szeptember 1.

Hatvanhét pedagógust helyeznek Hargita megyébe, ebből csak egy magyar nemzetiségű.

1988. szeptember 6.

A temesvári református egyházmegye lelkészi közössége folyamodványában felszólítja a két romániai egyházkerület igazgatótanácsait és a zsinatot, hogy alakítsák ki álláspontjukat a falurombolással kapcsolatban. Ez az egyetlen szervezett tiltakozás a falurombolással szemben.

1988. szeptember 12.

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint 150 csíkszeredai diák megtagadta a Zsil völgyi bányákba való kényszerkihelyezést. Döntésüket azzal indokolták, hogy a megyében is el tudnának helyezkedni, ha nem hoznának ezen munkahelyekre Kárpátokon túli román fiatalokat. (Romániában az egyetemet végzettek három évet, a középiskolát végzettek - az 1988-ban elkezdett gyakorlat szerint - öt évig kötelesek az állam által kijelölt munkahelyen dolgozni. Ha ezt nem vállalják, akkor nem kaphatnak állást.) A Csíkszeredában kirobbant tiltakozás kivizsgálására bizottság alakult, melyben részt vesz a megyei pártbizottság, a petrozsényi bánya képviselője, valamint a megyei tanfelügyelő. Annyi máris kiszivárgott a bizottság munkájából, hogy ha másképp nem megy, akkor behívják a fiúkat katonának, és szintén a Zsil völgyi bányákba irányítják őket.

1988. szeptember 14.

Tizenkét magyar nemzetiségű román állampolgár menekül a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségére. Hosszas diplomáciai huza-vona után 1989. február 17-én a menekültek az osztrák légitársaság gépén - Bécsen keresztül - Budapestre érkeznek. (Ebben az évben közel tízezer magyar nemzetiségű román állampolgár marad útlevéllel Magyarországon, vagy szökik át oda a "zöldhatáron".)

1988. szeptember 20. - 22.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik. Bukarestben megbeszéléseket folytat Ion Stoiannal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága póttagjával, a KB titkárával. Szűrös visszautasítja a megbeszéléseken a román vádaskodásokat, de kézzel fogható eredmények nem születnek. A második nap a KB-titkár Sepsiszentgyörgyre látogat, ahol fogadja őt az utolsó magyar származású megyei elsőtitkár, Rab István, majd a harmadik nap találkozik Nicolae Ceauşescu is.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék