vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 2 találat | 0 - 2
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Román Kommunista Párt (RKP) Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága

1968. január 14.

Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága jóváhagyja és "nyilvános vitára" bocsátja az új közigazgatási törvény-tervezetet. Az új javaslat - szemben a korábbi 58-cal - 35 megye létrehozását ír elő. Az eredeti tervek szerint az 1952 és 1960 közt fennálló Magyar Autonóm Tartomány egy jelentős részén, a régi Udvarhely, Csík és Háromszék megyék területén (utóbbi délkeleti része, Papolc-Nagyborosnyó környéke és a Bodza-vidék azonban Brassóhoz kerülne) az ún. "nagy székely megye", "nagy Hargita megye" jönne létre. (Ez a közigazgatási egység 7.680 km?-nyi lett volna, 376.000 lakossal. Egy megye átlagosan 6.786 km? lenne.) A megye azonban végül még sem az előzetesen eltervezett határok közt jön létre. Egyrészt bizonyos román politikusok ellenzik a "nagy székely megye" felállítását, ráadásul a háromszékiek nem akarnak Csíkszereda (vagy Székelyudvarhely) "uralma" alá kerülni. (A háromszékiek egyébként is megosztottak, egy részük - a korábbi Sepsiszentgyörgy rajon pártvezetése - amellett lobbizik, hogy a megalakuló Brassó megyéhez kerüljenek, míg a kézdivásárhelyiek élesen ellenezik ezt.) Kompromisszumos megoldásként létrehozzák Kovászna megyét. (Az eredeti tervektől eltérően létrehozzák Szilágy megyét is.) A végleges törvénytervezetet az RKP KB február 14-i plenárisán hagyják jóvá.

1982. május 20.

Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága ülésén ismételten heves vita tör ki Fazekas János és Nicolae Ceauşescu között, aki azzal vádolja, hogy pártszakadást akar előidézni. Dăscălescu, a főtitkár bizalmasa pártellenesnek minősíti Fazekas magatartását, aki visszautasítja a vádat és felszólalásában fasisztoidnak jelenségnek minősíti Ion Lăncrănjan hírhedett könyvét (Cuvînt despre Transilvania), de Ceauşescu közbekiabál és a könyvet példamutatónak minősíti. A vita végén Fazekas kéri, hogy rossz egészségi állapota miatt helyezzék betegnyugdíjba. Másnap a Nagy Nemzetgyűlés hivatalosan is fölmenti az állami tisztségeiből Fazekast. (A magyar nagykövetség értesülése szerint eltávolítását a legkeményebben Elena Ceauşescu szorgalmazta, akinek a befolyása jelentősen megnőtt a férjére és a szűkebb pártvezetésre.) Fazekas szerint több más politikust is fölmentenek a tisztségükből, köztük Ilie Verdeţi és Ion Ioniţă veterán politikusokat.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék