vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 5 találat | 0 - 5
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Ekésfront

1952. július 18.

Megválasztják a Népi Demokrácia Frontja (melyet az RMP, az Ekésfront, és a nemzeti kisebbségek pártjai hoznak létre) központi tanácsát. A 43 tagból 6 magyar származású: Ottrok Ferenc, Juhász Lajos, Muzsik Mihály, Kopetin Géza, Horváth Imre és Mogyorós Sándor.A Romániai Magyar Szó közzéteszi az új alkotmánytervezet szövegét, melyben szó van a Székelyföld közigazgatási-területi autonómiájáról. - 1952. szeptember 27

1947. október 13.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 333. sz. CASBI-törvény, mely hatályon kívül helyezi a korábbi CASBI-rendeleteket. A törvény kidolgozói figyelmen kívül hagyják a Magyarország és Románia képviselői által 1947. május 16-án aláírt diplomáciai jegyzőkönyvben foglaltakat, ezért ez a jogszabály az ott rögzítetteknél jóval hátrányosabb intézkedéseket tartalmaz. Bár a törvény lehetővé teszi végre, hogy a magyar állampolgárok zárolt javait felszabadítsák, az ingó vagyonaikat pedig kiszállíthassák Magyarországra, a vagyonok jó részének felszabadítása elhúzódik az államosításokig, míg az ingóságok kiszállítása csak az ötvenes évek közepén fejeződik be.

1946. október 19.

A Monitorul Oficialban megjelent 826. sz. törvény módosítja a korábbi, 91. sz. CASBI-törvényt. Ezek szerint a román állampolgárok javait mentesítik az eljárás alól. (A román állampolgárok vagyonának CASBI alóli fölszabadítása csak 1947 közepétől veszi kezdetét.) - 1946. november 30.

1946. november 19.

Parlamenti választásokat tartanak Romániában, meyen durva csalások, atrocitások fordulnak elő. (Nem csak a polgári pártok szavazatait "lopták" el, hanem a szövetséges MNSZ szavazatainak egy részét is.) A parlament hivatalos kiadványa szerint a Demokratikus Pártok Blokkja (4.766.630 szavazatot), 346 mandátumot kapott. (A DPB-n belül a Romániai Szociáldemokrata Párt 82, az RKP 67, az Ekésfront 70, Gheorghe Tătărescu szakadár liberális pártja 73, Alexandrescu szakadár parasztpártja 21, és a Nemzeti Néppárt 26 mandátumot kapott.) Az MNSZ (569.651 szavazat), 29 mandátumot kapott, a Maniu-féle Nemzeti Parasztpárt (878.927 szavazatot), 31 mandátumot, a Brătianu-féle Nemzeti Liberális Párt (239.806 szavazatot), 3 mandátumot, a Lupu-féle Demokratikus Parasztpárt (156.775 szavazat), 2 mandátumot kapott. (A két háború közt meglévő ún. "prémiumos" választási rendszer helyett az ún. arányos, listás rendszert használták. A 414 fős parlamentbe az MNSZ képviselőin kívül az RSZDP és az RKP listáin még 5-5 magyar jutott be.) A helyhatósági választásokat az 1945-ös ígéretek ellenére nem tartják meg a parlamenti választásokkal egy időben, elhalasztják 1947 nyarára, majd végül csak a tanács-rendszer bevezetése után tartanak választásokat.)

1944. december 1.

Kolozsváron "Észak-Erdély ügyeinek intézése" céljából megalakul az ODA Észak-Erdélyi Központi (Legfelsőbb) Tanácsadó Testülete, melyben 12 fő képviseli a Román Demokrata Szövetséget, 6-6 fő az RKP-t, a RSZDP-t, a szakszervezeteket és az MNSZ-et, 4 fő az Ekésfrontot, 2-2 fő a Hazafiak Szövetségét, a Zsidó Demokrata Népközösséget és a Népvédelmi Egyesületet. (A Román Demokrata Szövetség politikai obstrukciót folytat, nem vesz részt az ODA munkálataiban, mivel az a véleményük, hogy "a Nemzeti Demokrata Arcvonal egyes csoportjai vagy képviselői észak-erdélyi autonómiát követelnek".) A Tanácsadó Testület hét szakbizottságot állít fel, melynek munkaköre kiterjed Észak-Erdély minden lényeges problémájára. -Kolozsváron helyi népességösszeírást tartanak. (A népszámlálás megrendezését még november közepén rendelte el id. Teofil Vescan Kolozs megyei főispán. Elszórt adatok szerint november-december folyamán Csík, és Udvarhely vármegyékben is voltak népszámlálások, ezek eredményei azonban még nem ismeretesek.) Az összeírás szerint Kolozsvár összlakossága 73 ezer fő. 83,5%-a, (61 ezer) magyar, 11%-a román. (1941-ben: az összlakosság 110.956, amiből magyar 97.698, román 10.029).-Marosvásárhelyen is népességösszeírást tartanak. Az összlakosság 29.692 (1941-ben 44.932) fő. A város 94,5%-a magyar, 27.778 (1941-ben: 42.435), 6,07%-a román, 1.802 fő (1941-ben: 1.726), 0,16%-a német. Mintegy nyolc és félezer főre tehető azok száma, akik még a frontokon, vagy hadifogságban vannak, vagy a román adminisztráció után internálótáborba hurcolták. A deportált zsidók száma öt és félezer.).


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék