vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 4 találat | 0 - 4
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Kaláka Népi Szövetkezetek Központja

1947. június 17.

Marosvásárhelyen tartja a Kaláka Szövetkezeti Központ igazgatósági és felügyelőbizottsági ülését. (A Szövetség Szövetkezeti Központ június 19-én ülésezik, Csíkszeredában.) Az ülésen Korparich Ede javaslatára elhatározzák, hogy belépnek a román megyei szövetkezeti központokba, az ún. "federálék"-ba. (Formailag a két szövetkezeti központ még fennmarad.) A kiadott hivatalos közlemény azzal bíztat, hogy a magyar tagszövetkezetek megtarthatják autonómiájukat, és a belépés után a falvak végre olcsó iparcikkekhez és hitelhez juthatnak. (Cserébe viszont hozzá kell lássanak a "belső demokratizáláshoz" - vagyis tisztogatáshoz.)

1947. április 10.

Marosvásárhelyen tartják a (120 ezer magyar családot képviselő) Kaláka Népi Szövetkezeti Központ közgyűlését. (A Szövetség Központ 11-én tartja ugyanitt a közgyűlését.) Korparich Ede jelentéséből kitűnik, hogy csak akkor jutnak áruhoz, ha belépnek a román megyei szövetkezeti központokba, az ún. "federálé"-kba. Tövissy Géza igazgató jelentése szerint az eddig működő 460 fogyasztási- és értékesítési-, 64 hitel-, 5 tej- és 8 vegyesszövetkezet közül az INCOOP 57 tagszövetkezet felszámolását rendelte el. (A gyűlésen részt vevő Kurkó Gyárfás "kiáll" a magyar szövetkezetek önállósága mellett.) - 1947. június 14.

1946. április 9. - 10.

Marosvásárhelyen tartják a magyar szövetkezeti központ (a Kaláka és a "Szövetség") eredetileg március 7-re tervezett, de elhalasztott országos kongresszusát (a kongresszus után, 11-én pedig megtartják közgy?léseiket). Az 1.200 magyar szövetkezetnek kb. 200 ezres tagsága van. A kongresszuson a magyar szövetkezeti központok vezetői javaslatot tesznek a Romániai Magyar Szövetkezeti Tanács létrehozására. (A tervből nem lesz semmi.) A zárónapon a résztvevők tiltakoznak az "INCOOP" (Institut Naţional al Cooperaţiei -Nemzeti Szövetkezeti Intézet) jogaikat sértő eljárása ellen és 21 pontos követelést terjesztenek a kormány elé. Többek közt azt követelik, hogy a magyar szövetkezetek ugyanolyan anyagi segítséget kapjanak, mint a románok, (a kormány ugyanis 8 milliárd lejt szavazott meg a szövetkezeteknek, amiből a magyarok semmit sem kaptak), valamint azt, hogy szűnjék meg az egyes vidékeken a magyar szövetkezetek megfélemlítése. - 1946 május 11.

1945. szeptember 18.

Marosvásárhelyen a Hangya Szövetkezeti Központ dél-erdélyi és észak-erdélyi központjai közös gyűlést tartanak. Bejelentik, hogy egyesül a kolozsvári és a nagyenyedi központ. A tanácskozáson nagy viták után elfogadják az igazgatóság javaslatát és az egyesült központ nevét megváltoztatják: létrejön a Kaláka Népi Szövetkezetek Központja. (A Hangya, illetve a Kaláka fogja össze a magyar fogyasztási szövetkezeteket.) A Kaláka igazgatósági elnöke Korparich Ede, ügyvezető igazgatója Kisgyörgy Imre lesz. - 1946. április 9-11.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék