vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 16 találat | 0 - 16
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Magyar Népi Szövetség (MNSZ)

1953. február 19.

Az MNSZ és az RMP központi vezetőségeinek néhány tagja: Juhász Lajos elnök, Ottrok Ferenc országos titkár, Sütő András, Robotos Imre, Petre Borilă, Mogyorós Sándor/Alexandru Moghioroş, Szenkovics Sándor/Alexandru Sencovici, Ady László, Bányai László egy bizalmas tanácskozáson határoznak az MNSZ önfeloszlatásáról. Az Ottrokból, Sütőből és Robotosból álló szerkesztőbizottság által összeállított határozat-tervezetet jóváhagyja az RMP Központi Vezetősége Politikai Irodája is. Március folyamán központi pártutasításra az addigi MNSZ-aktivisták gyűléseket szerveznek a helyi MNSZ-tagok számára, ahol "megmagyarázzák" a tagságnak, hogy miért nincs többé szükség a szövetségre. (A megszüntetett szövetség infrastruktúráját a kommunista párt veszi át, például a bukaresti MNSZ-székházból pártiskolát szerveznek.)

1952.

megszűnik a Bolyai Tudományegyetem filozófiai kara.

1952.

Kacsó Sándor lemond az MNSZ elnöki tisztéről, de csak ősszel fogadják el a lemondását. A vezetőséget tavasztól kezdve Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselik - egyéb megbízatásaik mellett. (Ottrok Ferenc lesz az elnök Kacsó után. Az MNSZ megszűnése után Svédországban lesz nagykövet.) - 1953. tavasza

1948. december 10. - 12.

Kolozsváron tartják az MNSZ IV. (egyben utolsó) kongresszusát. (A kolozsvári Diákházban vendégként ott van Luka László/Vasile Luca, Petru Groza, és Széll Jenő magyar követ. Kacsó Sándor, az MNSZ elnöke javaslatára megint díszelnökké választják Sztálint, Molotovot, Visinszkijt, és Ana Paukert.) Az MNSZ Politikai Bizottságának tagja lesz Juhász Lajos, Bányai László, Révy Ilona, Czikó Nándor, Takács Lajos, és Rácz György. A "százas" intézőbizottságból kimarad Kós Károly is, Kurkó Gyárfás még marad. - 1949. november 3.

1948. november 15.

A Monitorul Oficialban megjelenik a vallásügyi miniszternek "a vallásfelekezeteket szolgáló személyzet előkészítéséhez szükséges iskolák" felállításáról szóló 42.898. sz. rendelete. A rendelet a vallásoktatás célját szolgáló 4 iskolatípust ismer el: 1) kántoriskolákat, 2) világi papok és szerzetesek előkészítését szolgáló szemináriumokat, 3) teológiai intézeteket, 4) főiskolai, vagy egyetemi rangú teológiai intézeteket. A rendeletnek megjelenése után létrehozzák a három erdélyi protestáns egyház, a református, unitárius és evangélikus közös teológiáját, az egyetemi fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetet. (Hivatalosan 1949. február 22-én nyitják meg.) A római katolikusoknak csak a gyulafehérvári teológiájuk marad meg.-Megkezdődik a magyar nyelvű képzés a kolozsvári Agrártudományi Intézetben. A magyar tagozat egyszerre 3 évfolyammal, 13 fős magyar tanári karral indul. Az MNSZ ajánlására a dékán: Lazányi Endre (1952-ig). - 1948. október 26.

1948. augusztus 10.

Összevonják a marosvásárhelyi Szabad Szót a brassói Népújsággal. (Ezzel Brassó magyar lap nélkül marad.) Az MNSZ hivatalos székelyföldi napilapja a marosvásárhelyi Népújság lesz.

1947. november 21. - 23.

Temesváron tartják az MNSZ III. országos kongresszusát, melyen a harmadik napon megjelenik a Romániába érkező, Dinnyés Lajos-vezette magyarországi kormányküldöttség is. A kongresszuson Petru Groza bejelenti, hogy Takács Lajost kinevezi nemzetiségügyi "alminiszter"-ré - valójában a minisztertanács alá rendelt nemzetiségi államtitkárság vezetőjévé. (A döntés a december 3-i Monitorul Oficiálban jelenik meg.) Megválasztják az MNSZ új vezetőségét: Kurkó Gyárfás helyett Kacsó Sándor lesz az új elnök. Kacsó mellett Vass Márton, Juhász Lajos és Bányai László lesznek az alelnökök. A politikai titkárság tagjai: Kurkó Gyárfás, Csákány Béla, Takács Lajos, Czikó Nándor, Révy Ilona. Az 1945-ben megválasztott száz intézőbizottsági tagból ekkor már csak tizennégyet választanak újjá. - 1948. december 10-12.

1946. december 7.

Kurkó Gyárfás a parlament elé terjeszti az MNSZ székelyudvarhelyi kongresszusán elfogadott nemzetiségi törvénytervezetet, kérve annak elfogadását és törvénybeiktatását. 12-én megismétli kérését, de választ nem kap.

1946. november 19.

Parlamenti választásokat tartanak Romániában, meyen durva csalások, atrocitások fordulnak elő. (Nem csak a polgári pártok szavazatait "lopták" el, hanem a szövetséges MNSZ szavazatainak egy részét is.) A parlament hivatalos kiadványa szerint a Demokratikus Pártok Blokkja (4.766.630 szavazatot), 346 mandátumot kapott. (A DPB-n belül a Romániai Szociáldemokrata Párt 82, az RKP 67, az Ekésfront 70, Gheorghe Tătărescu szakadár liberális pártja 73, Alexandrescu szakadár parasztpártja 21, és a Nemzeti Néppárt 26 mandátumot kapott.) Az MNSZ (569.651 szavazat), 29 mandátumot kapott, a Maniu-féle Nemzeti Parasztpárt (878.927 szavazatot), 31 mandátumot, a Brătianu-féle Nemzeti Liberális Párt (239.806 szavazatot), 3 mandátumot, a Lupu-féle Demokratikus Parasztpárt (156.775 szavazat), 2 mandátumot kapott. (A két háború közt meglévő ún. "prémiumos" választási rendszer helyett az ún. arányos, listás rendszert használták. A 414 fős parlamentbe az MNSZ képviselőin kívül az RSZDP és az RKP listáin még 5-5 magyar jutott be.) A helyhatósági választásokat az 1945-ös ígéretek ellenére nem tartják meg a parlamenti választásokkal egy időben, elhalasztják 1947 nyarára, majd végül csak a tanács-rendszer bevezetése után tartanak választásokat.)

1946. június 28. - 30.

Székelyudvarhelyen tartják az MNSZ második kongresszusát. A kongresszuson részt vesz Gheorghe Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi "alminiszter" és Ana Pauker, a kommunista párt politikai bizottságának tagja is. A kongresszus idején a hivatalos nyilvántartások szerint az MNSZ-nek 449 ezer tagja van. A felszólalók közül Mikó Gábor kolozsvári piarista tanár felveti a székelyföldi autonómia tervét, és bírálja a vezetőséget, hogy nem képviselik a tömbmagyarság (Székelyföld) érdekeit. Nagy Géza élesen tiltakozik a székely autonómia terve ellene, mert szerinte ebből csak "magyar gettó" lenne. Kifogásolja a statútummal kapcsolatban, hogy nem eléggé világos a vallásszabadsággal és az egyházi iskolákkal kapcsolatban, és azt javasolja, hogy dolgozzák át a tervezetet. A bírálatok ellenére a kongresszus elfogadja az MNSZ nemzetiségi statútum tervezetét. Kurkó Gyárfás beszédében elutasítja a magyar szociáldemokraták által szorgalmazott magyar választási blokk tervezetét. A zárónapon az MNSZ kommunista vezetőségének munkáját, és eddigi politikáját ellenző helybeli polgárok, kisiparosok és a városkörnyéki földművesek tüntetésükkel megzavarják a sporttelepen tartott nagygyűlést. A kongresszusi küldöttek egy része csatlakozik az ellenzékhez, és Erdély önállóságát követeli. A vezetőség hívei kiverik a stadionból a tiltakozókat. - 1946. január 28.

1945. május 6. - 13.

Kolozsváron tartják az MNSZ első kongresszusát. A szövetségnek ekkor 387.753 tagja van. 10-én megjelenik a kongresszuson Luka László/Vasile Luca, az ODA országos főtitkára is, és beszédet tart. 11-én a kongresszuson elfogadják a Szervezeti Szabályzatot. Kurkó Gyárfást elnökké, Csákány Bélát főtitkárrá választják. Az MNSZ-kongresszus zárónapján, 13-án nagygyűlést tartanak a kolozsvári sportpályán, melyen meghívott vendégként jelen van Petru Groza (aki magyar nyelvű beszédében köszönti a kongresszus részt vevőit), Luka László/Vasile Luca, Gheorghe Vlădescu-Răcoasa, ifj. Teofil Vescan és mások.

1945. április 5.

A Monitorul Oficialban megjelenik a CASBI 3822. sz. végrehajtási utasítása. Ez felállítja a "vélelmezett ellenség" ("inamici prezumaţi") fogalmát, mely azokra a magyar nemzetiségű román állampolgárokra vonatkozik, akik 1944. szeptember 12-én a trianoni Magyarországon vagy Észak-Erdélyben tartózkodtak, vagy akik a közeledő front elől elmenekültek, illetve akiket a magyar katonai hatóságok lakóhelyük elhagyására kényszerítettek. (Ezzel a törvénnyel mintegy 30-35 ezer magyar nemzetiségű román állampolgárt fosztanak meg vagyonától.) Magyarországi pénzügyi szakemberek 1946-ban a CASBI-gondnokság alá helyezett összes magyar vagyont (az iparvállalatoktól, pénzintézetektől az észak-erdélyi magyarság ingó és ingatlan javaiig) mintegy 200 millió dollárra becsülték. Az MNSZ vezetői és a magyar szociáldemokraták egyetértenek abban, hogy a CASBI-törvény és a végrehajtási utasítás burkolt célja a magyar kisebbség erőszakos pauperizációja. - 1945. május 30.

1944. december 1.

Kolozsváron "Észak-Erdély ügyeinek intézése" céljából megalakul az ODA Észak-Erdélyi Központi (Legfelsőbb) Tanácsadó Testülete, melyben 12 fő képviseli a Román Demokrata Szövetséget, 6-6 fő az RKP-t, a RSZDP-t, a szakszervezeteket és az MNSZ-et, 4 fő az Ekésfrontot, 2-2 fő a Hazafiak Szövetségét, a Zsidó Demokrata Népközösséget és a Népvédelmi Egyesületet. (A Román Demokrata Szövetség politikai obstrukciót folytat, nem vesz részt az ODA munkálataiban, mivel az a véleményük, hogy "a Nemzeti Demokrata Arcvonal egyes csoportjai vagy képviselői észak-erdélyi autonómiát követelnek".) A Tanácsadó Testület hét szakbizottságot állít fel, melynek munkaköre kiterjed Észak-Erdély minden lényeges problémájára. -Kolozsváron helyi népességösszeírást tartanak. (A népszámlálás megrendezését még november közepén rendelte el id. Teofil Vescan Kolozs megyei főispán. Elszórt adatok szerint november-december folyamán Csík, és Udvarhely vármegyékben is voltak népszámlálások, ezek eredményei azonban még nem ismeretesek.) Az összeírás szerint Kolozsvár összlakossága 73 ezer fő. 83,5%-a, (61 ezer) magyar, 11%-a román. (1941-ben: az összlakosság 110.956, amiből magyar 97.698, román 10.029).-Marosvásárhelyen is népességösszeírást tartanak. Az összlakosság 29.692 (1941-ben 44.932) fő. A város 94,5%-a magyar, 27.778 (1941-ben: 42.435), 6,07%-a román, 1.802 fő (1941-ben: 1.726), 0,16%-a német. Mintegy nyolc és félezer főre tehető azok száma, akik még a frontokon, vagy hadifogságban vannak, vagy a román adminisztráció után internálótáborba hurcolták. A deportált zsidók száma öt és félezer.).

1944. október 22.

Brassóban megjelenik a Népi Egység első száma, az MNSZ első hivatalos napilapja. Felelős szerkesztő: Kurkó Gyárfás, szerkesztő: Csákány Béla.-Kolozsváron hivatalosan is megalakul a Magyar Dolgozók Szövetsége. A MADOSZ szervező bizottságának többek közt Szepesi Sándor munkás, Fodor-Pataky Ádám kisiparos, Kós Károly író, építészmérnök, Balogh Edgár szerkesztő, Soó Tamás egyetemi hallgató és Sáry István ügyvéd a tagjai. (November végén a kolozsvári MADOSZ is fölveszi az MNSZ nevet.)

1944. október 16. - 17.

Brassóban két napos országos értekezletet tart a Magyar Dolgozók Szövetsége, melyen csak a dél-erdélyi, bukaresti, háromszéki, udvarhelyi küldöttek vesznek részt. Itt döntenek arról, hogy megváltoztatják a nevüket, és létrehoznak egy "népi-nemzeti" szervezetet, melynek a neve: "Romániai Magyar Népi Szövetség" (Uniunea Populară Maghiară din România) - MNSZ. Az ideiglenes, központi végrehajtó bizottságnak Kurkó Gyárfás a vezetője.

1944. szeptember 30.

Marosvásárhelyen Antalffy Endre tanár és Horváth Dénes, a helyi EMGE vezetője kezdeményezésére megalakul a Magyar Demokrata Szövetség. (A kommunista párthoz közel álló szervezet decemberben csatlakozik a kolozsváriakhoz és fölveszi a Romániai Magyar Népi Szövetség nevet.) - 1944. október 15.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék