vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 2 találat | 0 - 2
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Drăgăniţă, Constantin, ezredes

1958. április 10. - május. - 30.

Temesváron, a nagyszínházban a katonai törvényszék Macskási Pál-vezette tanácsa előtt folyik Szoboszlay Aladár és társai monstre-pere. Mintegy 200 személyt tartóztattak le, végül 57 főt állítanak a bíróság elé. Szoboszlay és társai ellen többek között az a vád, hogy: 1) még 1950-ben Keresztény Munkapárt néven "ellenforradalmi szervezetet hoztak létre azzal a céllal, hogy az RNK belső és külső biztonsága ellen mesterkedjenek"; 2) terjesztették Szoboszlay "felforgató" írásait és "a lakosság nyugalmas életére és munkájára káros hangulatot keltettek"; 3) fegyveres lázadást készítettek elő a "a népi demokratikus rendszer megdöntésére és az elnyomó tőkés-földesúri rendszer restaurációjára, mind az RNK-ban mind az MNK-ban, és egy román-magyar konföderáció létrehozására..." (Szoboszlay 1956 folyamán valóban széleskörű szervezkedésbe kezdett, amelynek eredményeként a Székelyföldtől Aradig nyúltak az összeesküvés szálai. Nem csak magyarokat szervezett be, hanem Aurel Dan görögkeleti főesperest és Alexandru Fîntînarut a Maniu-féle Nemzeti Parasztpárt egyik volt Arad megyei vezetőjét, valamint Constantin Drăgăniţa ezredest, a Tîrgu Măgurele-i tankezred parancsnokát.)

1958. május 30.

A temesvári katonai törvényszék Macskási-tanácsa ítéletet hirdet a Szoboszlay-perben. 10 (?) vádlottra mondják ki a halálos ítéletet. Kivégzik Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai plébánost, br. Huszár Józsefet, Orbán Károlyt, Orbán Istvánt, dr. Kónya Béla Istvánt, Tamás Imrét, Tamás Dezsőt, Lukács Istvánt és dr. Ştefan (Alexandru?) Fîntînarut. A letartóztatott lelkészek és szerzetesek közül életfogytiglani fegyházra ítélik: P. Ferencz Béla Ervin ferences szerzetest, Ráduly Géza gyergyószentmiklósi plébánost; P. Karácsony István minorita szerzetest és Ráduly István gelencei plébánost - "feljelentés vétkes elmulasztása" (nedenuntare) vádjával - 22 évre; Dénes Dávid hátszegi plébánost és P. Mezei Mózes Levente ferences szerzetest 20 évre; Müller Jenő érszegi plébánost 15 évre; Kosza József ozsdolai plébánost 10 évre; Kovács Béla Lajos kovásznai plébánost 7 évre ítélik. A legidősebb elítélt: Kovács Balázs, 73 éves szentkatolnai plébános, aki "feljelentés elmulasztása" vádjával - magas korára való tekintettel - "csak" 4 év börtönbüntetést kap. (Letartóztatásának ideje nem ismert.) Constantin Drăgăniţa alezredes nincs a kivégzettek és az életfogytiglanra ítéltek között, az összeesküvésben betöltött szerepe még tisztázásra szorul. A felesége, Drăgăniţa Mogyorós Mária, Baróthy Pál torjai magángazda, Schell István, és gr. Kuún Zsigmond életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, 25 év nehézbörtönre (szigorított fegyházra) a torjai Lőrincz Károlyt, a csernátoni Bulárka Istvánt, és Pataki Istvánt, valamint a kivégzett Orbán István (1956-ban még csak 17 éves) fiát, Pétert. 15 év börtönbüntetésre ítélik a kolozsvári br. Bánffy Istvánt, dr. Rend László állatorvost, dr. Pietsch Béla aradi ügyvédet, Mikó László volt főispánt, Pietsch Miklós építészt. A többi elítélt 5-8-10 év börtönbüntetést kap. Müller Jenő az 511. (?) sz. tvr. alapján 1964. július 28-án szabadul, Kosza József Ostrovról 1964. augusztus 3-án a 411-sel.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék