vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 9 találat | 0 - 9
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Jancsó Elemér, egyetemi tanár

1945. november 15. - 18.

Marosvásárhelyen ülésezik az MNSZ "százas" intézőbizottsága, melyet eredetileg október 27-re hívtak össze. A tanácskozáson részletesen megvitatják a még mindig orvosolatlan kisebbségi sérelmeket. 17-én, az intézőbizottsági ülés utolsó napján - napirendi ponton kívül - Bányai László előterjeszt egy kiáltvány-tervezetet, amely szerint az intézőbizottság egyértelműen kiáll a trianoni magyar-román határ visszaállítása mellett. Mivel ez a szövegváltozat túl nagy ellenkezést vált ki, Jancsó Elemér és dr. Csőgör Lajos javaslatára átfogalmazzák a kiáltvány szövegét. Ezt végül hosszas vita után (amelyen nem-IB-tagok is részt vehettek) a száz fős intézőbizottságnak - a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint - csupán mintegy a kétharmada szavazza meg, az IB-tagok hozzávetőlegesen harmada vagy jelen sincs, vagy kivonul a folyosóra, és csak egy ellenszavazat születik. A pár nappal később közzétett kiáltványban az MNSZ vezetősége az erdélyi magyarság nevében kijelenti, hogy: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés. [...] Nem helyeselhetünk semmiféle >áttelepítést< amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést [...] amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel [...] Erdélyből újból háborús tűzfészket teremtene."

1971. november 12.

Kolozsváron meghal Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. ápr. 10.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végzi, 1942-től az Erdélyi Tudományos Intézet kutatója, 1945-től a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetem tanára. A két világháború közt rendszeresen publikált a kolozsvári lapokban, részt vesz a Vásárhelyi Találkozón. 1939-44 közt az Erdélyi Ritkaságok c. könyvsorozat szerkesztője, 1945 után a felvilágosodás korszakával foglalkozik, számos könyv szerkesztője.

1957 nyara

Elítélik Fodor Pált és társait: Fodort 25 évre, Mezei Mózes, P. Hajdú Leander, P. Szőcs Izidor ferenceseket 15-15 évre, P. Szentmártoni Odorikot és Csiha Kálmán református lekészt 10-10 évre ítélik.

1957 nyara

1957 nyarán Budapesten és Bukarestben kölcsönösen engedélyezik a Magyarországon, illetve Romániában élő családtagok látogatását. Az 1956 október végén visszaállított teljes körű vízumkényszer továbbra is érvényben marad.

1957 eleje

1957 elején Márton Áron gyulafehérvári püspököt házifogságra kényszerítik, csak a székesegyházába mehet át a püspöki palotából. - Megjelenik a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a RNK Akadémiája Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének folyóirata) első száma. Szerkeszti: Jancsó Elemér.

1957. december 1.

Megjelenik a Kelemen Lajos Emlékkönyv, a Bolyai Tudományegyetem egyik legreprezentatívabb tudományos kiadványa. A kelemen Lajos 80. születésnapja alkalmából összeállított kötet a Bolyai Tudományegyetem kiadványai sorozat 1. sz. kötete - több az egyetem felszámolása miatt nem jelenhet meg. A bukaresti Tudományos Könyvkiadó adja ki 699 oldal terjedelemben, 3000 példányban. A szerkesztők: Bodor András, Cselényi Béla, Jancsó Elemér, Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila. A szerzők között a Bolyai professzorain kívül megtalálhatóak az egyetem nyugalmazott professzorai, vagy onnan korábban elbocsátott oktatók (pl. Bíró Vencel) külső kutatók (pl. Kiss András, Vita Zsigmond) magyarországi szakemberek (többek között Bónis Görgy, Entz Géza, Makkai László), valamint erdélyi román és szász kutatók (pl. Victor Cheresteşiu, Kurt Horedt).

1959. február 27.

Megjelenik a bukaresti Új Sport ("a RNK Testnevelési és Sportuniójának lapja") utolsó száma. Ezzel 1990-ig több magyar nyelvű sportújság nem jelenik meg.

1959. február 27. - május. - 1.

Kolozsváron "egyesítési nagygyűléseket" tartanak az Egyetemiek Házában a kolozsvári főiskolák tantestületeinek részvételével. A felszólalók között található Gáll Ernő, a Korunk főszerkesztője, az egyetem volt prorektora, Kerekes Jenő, Jancsó Elemér, az egyetem tanárai, Lászlóffy Csaba hallgató és mások. Szombaton, február 28-án fölszólal Szabédi László egyetemi tanár is. Beszédében azt fejtegeti, hogy "A Bolyai egyetemet Petru Groza demokratikus kormánya hozta létre s ez megfelelt az akkori fejlődési követelményeknek", de Ceauşescu egy idő múlva durván közbevág: "A Groza-kormány tévedett! Hiba volt a Bolyai egyetem létesítése! Amit pedig Szabédi végez, az nem egyéb zavarkeltésnél!" (Ezt a kirohanását természetesen nem közlik a lapok.) A gyűlés végén Athanasie Joja megkérdőjelezi, hogy "az olyan gondolkodású embereknek, mint Szabédi, lehet-e helyük az új egyetemen.

1959. április

Az RMP Központi Vezetésének titkársága vitát rendez a Bolyai egyetem magyar irodalomtörténeti kurzusairól (egyetemi jegyzeteiről). A résztvevők (az irodalomtanszék tanszemélyzete, a Babeş egyetem irodalomtörténész oktatói, a Bolyai egyetem vezetése, Vécsey Károly, és Blénesi Ernő, a KV titkársága alatt működő, "az együttélő nemzetiségek problémájával foglalkozó bizottság" munkatársai, valamint írók, kritikusok.) Szigeti József jegyzetét azzal támadják, hogy a szerző engedményt tett "a reakció burzsoá irodalomtörténetírásnak", Jancsó Elemért pedig "az irodalmi hagyomány elvtelen, békülékeny, felületes értékelése miatt" marasztalják el. A vitával összefüggésben az Igaz Szó májusi számában (a fél éve a lapban folyó "ideológiai kampány" betetőzéseképpen) megjelenik Blénesi Ernő és Vécsei Károly cikke: "Az irodalomtörténeti oktatás eszmei tisztaságáért".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék