vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 4 találat | 0 - 4
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Keleti Ferenc, bukaresti magyar nagykövet

1956. szeptember 9.

Megjelenik a budapesti Szabad Népben Pándi Pálnak a "Közös dolgainkról" című, az erdélyi magyarsággal foglalkozó cikke, amelyben a szerző az egyhónapos erdélyi körútjának tapasztalatait jegyzi le. (Pándi megismeri az 1955-ös bolyais "hangulatjelentés" anyagát is.) Bár nem hallgatja el az "eredményeket", szóvá tesz néhány sérelmet, problémát is, például: még a Magyar Autonóm Tartományban is előfordul, hogy a bíróságokon a tartomány lakosságának többségét adó magyarság nyelvét nem értő hivatalnokok vannak funkcióban; nehezen lehet hozzájutni a magyarországi folyóiratokhoz, könyvekhez, stb. Mivel a "kényes kérdéseket" sem hallgatja el (ezzel pedig közvetve bár, de bírálja a román pártvezetés magyarságpolitikáját). A bukaresti pártvezetés tiltakozik a magyar pártvezetésnél, mert a cikk hangnemét helytelennek tartják, ráadásul szerintük egyes kitételei beavatkozást jelentenek a román belügyekbe, sőt a kezdő mondatok a revizionizmust is jelzik egyben. (A lapszámot Romániában kivonják a forgalomból.) Keleti Ferenc nagykövet a Budapestre küldött jelentésében azt ajánlja a külügyminisztériumnak, illetve a pártvezetésnek hogy védjék meg a cikket a román kirohanásoktól.

1958. február 20.

Romániába érkezik a Kádár János-vezette magyar párt- és kormányküldöttség. (A látogatás eredeti tervek szerint még 1957 szeptemberére volt ütemezve, de közös megegyezéssel elhalasztották.) A küldöttség tagjai: Kádár János az MSzMP KB első titkára, államminiszter, Apró Antal a kormány első alelnöke, Kállai Gyula államminiszter, az MSzMP KB titkára, Némety Károly az MSzMP KB tagja, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Keleti Ferenc nagykövet. A delegáció Arad - Temesvár - Craiova - Piteşti érintésével 21-én Bukarestbe érkezik.

1958. október 26.

Diákgyűlést tartanak a Bolyai egyetem aulájában. A gyűlés elnöke Farkas Zoltán tanársegéd, IMSZ-funkcionárius. A hallgatókat arról faggatják, hogy mi a véleményük 1956-ról. Amikor Bunta Péter tanársegéd megkérdezi Vastag Lajos harmadéves hallgatótól, hogy kire lőtt volna, ha október 23-án fegyver lett volna a kezében, Vastag kijelenti: főbe lőttem volna magamat. Válaszára tapsvihar és füttykoncert tör ki. Az elnökség tagjai ezek után kihallgatások során próbálja kideríteni, hogy kik fütyültek. Vastagot a Securitate emberei a kijáratnál letartóztatják.

1958. október 26.

A bukaresti Augusztus 23. Stadionban barátságos labdarúgómérkőzést játszik a magyar és román ifjúsági válogatott és a felnőtt A-válogatott. A számtalan szabálytalanság és durvaság ellenére az ifik mérkőzésén 4:1-re, a nagy csapatok mérkőzésen pedig 2:1-re kikapnak a románok. A mérkőzés alatt a román szurkolók több magyar szurkolót megvernek, vagy paradicsommal dobálják meg őket, a magyar játékosokat becsmérlik, szidalmazzák játékukat fújjolással és a játéktérre történő kő-, üvegdobálással igyekeztek megzavarni. Jellemző a légkörre, hogy Nicolae Ceauşescu, a Központi Vezetés tagja kirohan, és elhagyja a mérkőzés színhelyét, amikor a szovjet bíró az egyik román játékost leküldi a pályáról. A budapesti Népsport tudósítója a botrányos jelenetekről nem számol be, csupán annyit jegyez meg, hogy: "A fanatikus szurkolók egy része szinte arénává változtatta a pályát..." (A bukaresti magyar nagykövet, Keleti Ferenc úgy látja, hogy: "A mérkőzésen történt események világossá teszik a román vezető elvtársak és mindenki előtt, hogy a román lakosság körében igen sok tennivaló van még a sovinizmus maradványainak felszámolására.". Mivel az év folyamán Romániában járt budapesti Honvéd labdarúgóit, valamint a vízilabda csapatot is különféle inzultusok érik, ezért egy későbbi jelentésében annak a véleményének ad hangot, hogy a közeljövőben nem tanácsos újabb sporttalálkozót rendezni a két ország között.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék