vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 6 találat | 0 - 6
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Pétefi István, kommunista politikus

1976. május 20.

Összehívják a magyar és német "nemzetiségi dolgozói tanácsok" kibővített plenárisait. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plénumán elnöklő Cornel Burtică KB-titkár beszédében szokatlanul élesen rohan ki a "Horthy-fasizmus irredentizmusa" ellen. A felszólalók mindegyike az elvárt "szöveget" mondja fel (Péterfi István elnök számadatokkal igyekszik bizonyítani a magyar kisebbség "teljes jogegyenlőségét"), csupán Albert Sándor, a Brassói Lapok főszerkesztője beszél nyíltan megyéje nemzetiségi oktatási problémáiról, amire Burtică úgy válaszol, hogy "erőfeszítéseket kell tenni a nemzetiségi oktatás további javítása terén". Biczó György nagykövet úgy véli, hogy az egész tanácskozást csak azért kellett összehívni, hogy választ adjanak az amerikai magyar emigráns megmozdulásokra. (Ennek a törekvésnek a keretébe illeszthető bele az is, hogy Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója a tanácskozás után interjút adhatott a New York Heraldnak.)

1976. május 28. - június. - 10.

Romániába látogat Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője (és az Institute of American Foreign Policy igazgatója), akit félhivatalos minőségben fogad Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, valamint a közoktatásügyi miniszter, és a Kultuszdepartament (Vallásügyi Hivatal) vezetője is. Találkozhat a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa elnökével, Péterfi Istvánnal, Koppándi Sándorral, a tanács titkárával, Huszár Sándorral, A Hét főszerkesztőjével, Papp László nagyváradi református püspökkel és másokkal. A látogatás igazából a rezsim "nyitottságát" bizonyítja, a valós problémák nem kerülnek a felszínre.

1968. november 15.

Bukarestben megtartja alakuló ülését a Magyar (és Német) Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az országos tanácsok megalakításán a politikai vezetés olyan reprezentatív alakjai vesznek részt, mint Paul Niculescu-Mizil, és Virgil Trofin, az RKP KB VB és az Állandó Elnökség tagjai, a KB titkárai, Fazekas János, az RKP KB VB tagja, a Minisztertanács alelnöke, Iosif Banc, az RKP KB VB póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Péterfi István, az Államtanács egyik alelnöke. Ezen kívül jelen van a tanács szervező bizottságának több tagja, valamint a megyei tanácsok kiküldött képviselői is. A gyűlést Takács Lajos nyitja meg, majd többek közt felszól Demeter János, Balogh Edgár, Sütő András, Kovács György marosvásárhelyi író, a Nagy Nemzetgyűlés képviselője, dr. Maros Tibor marosvásárhelyi orvos-professzor, Albert Antal, a Hargita, és Szteklács László, a Szatmári Hírlap főszerkesztői. Péterfi István beszédében többek közt kijelenti: "A tanácsok biztosítani fogják a magyar dolgozók még aktívabb részvételét az egész néppel együtt, a párt és állam politikájának kidolgozásában, és megvalósításában. [...] E tanácsok fontos feladata lesz mind a központban, mind a megyék szintjén, támogatni a párt- az állami és a társadalmi szerveket a magyar lakosság sajátos kérdéseinek tanulmányozásában, hogy szocialista társadalmunk általános érdekeivel összhangban megtaláljuk a legjobb megoldásokat." A 27 fős országos bürónak (bizottságnak) Péterfi István lesz az elnöke, alelnökei pedig Takács Lajos, Király Károly, Méliusz József, és dr. Maros Tibor. A titkár Koppándi Sándor, aki korábban a KISZ KB, majd az RKP KB munkatársa volt. A "dolgozói tanácsoknak" tényleges önállóságuk, tagságuk, infrastruktúrájuk, függetlenített apparátusuk, saját költségvetésük nincs. Helyi (városi, falusi) alapszervezeteik nincsenek, csak megyei. A megyei tanácsok tagságát a helyi megyei pártbizottságon állítják össze, ülést csak akkor hívhatnak össze, ha azt előzetesen engedélyezik.

1971. március 12.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa, országos plénumát (országos gyűlését), melyen jelen van Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Manea Mănescu, Leonte Răutu, Miron Constantinescu, Fazekas János, és Gere Mihály, valamint "a központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői", és a német dolgozói tanács képviselői. A magyar nagykövetség értesülése szerint összesen hatvanan jelentkeznek felszólalásra, de csak tizenhatan kapnak szót. A tanácskozás Péterfi István tájékoztatójával nyílik meg, aki közli a küldöttekkel, hogy "Nicolae Ceauşescu elvtárs utasította az Oktatásügyi Minisztériumot, hogy az 1971/72-es oktatási évtől kezdődően biztosítsa magyar tannyelvű tagozatok, vagy osztályok létrehozását egyes szakiskolákban és szaklíceumokban." Az is újdonságnak számít, hogy a felvételi vizsgára jelentkező magyar tanulók az összes tantárgyból magyarul vizsgázhatnak. (Korábban csak azokból, amelyeket magyarul tanultak.) A pártfőtitkár utasítása értelmében a szakminisztérium "intézkedéseket fog tenni" új, kizárólag magyar tannyelvű líceumok létrehozására a következő tanévtől. Arról is tájékoztatja a plénumot Péterfi, hogy a tanács bürójának felterjesztése nyomán Ceauşescu februárban "konkrét utasításokat adott" az Oktatásügyi Minisztériumnak a magyar nyelvű oktatás kibővítésére (tehát a magyarul is tanulható diszciplínák számának növelésére) a Babeş-Bolyai egyetemen és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben. A felszólaló Demeter János azt is javasolja, hogy a magyar tannyelvű iskolákban, tagozatokban, magyarul lehessen tanulni Románia történelmét és földrajzát. A tanácskozás - miként korábban, és későbben is - románul folyik, csupán egy Kovászna megyei TSZ-elnök beszél magyarul. A felszólaló Ceauşescu két órás záróbeszédében többek közt leszögezi, hogy "a nemzetiségek léte is hosszas perspektívájú." Ez a kijelentése az elkövetkező évek asszimiláció-ellenes kisebbségi küzdelmeinek egyik hivatkozási pontja lesz.

1978. március 13. - 14.

Bukarestben összehívják a magyar és a német "nemzetiségi dolgozói tanácsok" országos plénumait (országos gyűléseit). Az első nap külön-külön tanácskoznak, majd a második nap közös plenáris ülést tartanak, melyen Nicolae Ceauşescu is felszólal. Az első nap a 201 küldött újraválasztja a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnökét (Péterfi Istvánt) és függetlenített titkárát (Koppándi Sándort), de nem választanak újjá két alelnököt: Király Károlyt és Antalfi Andrást, aki korábban "disszidált". A most megválasztott új alelnökök: Fazekas Lajos, Hargita megyei első titkár, Lőrincz László oktatási minisztériumi államtitkár, Péter Ilona kolozsvári cipőgyári munkás és Szabó Albert nagyváradi esztergályos, az alapítás óta pedig Méliusz József és Takács Lajos. Az előterjesztésben az országos pártkonferencia határozatából adódó feladatok című beszámolót ismertetik, emellett még két referátum hangzik el. Egyik a magyar nemzetiségi oktatás helyzetéről, melyet Lőrincz László oktatási minisztériumi államtitkár tart, a másik a kulturális ellátottság helyzetével foglalkozott, melyet Hegedűs László, az SZMNT nemzetiségi bizottságának államtitkár vezetője terjeszt elő. Takács Lajos alelnök a tanács munkatervét ismerteti. Mivel több felszólaló is felhánytorgatja a a magyar egyetemisták kihelyezésének sérelmes gyakorlatát, Ceauşescu a záróbeszédében kitér erre a problémára is: "Általában szorgalmazni kell, hogy az abszolvenseket - különösen a tanerőket, de az egészségügyi hálózatban és a mezőgazdaságba kerülőket is - szülőhelyükre irányítsák és ne küldjék őket az ország, vagy a megye egyik végéből a másikba." (Ennek ellenére a korábbi gyakorlat folytatódik, sőt, a román vidékekre kihelyezettek aránya tovább nő.)

1979. július 19.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát, melyen részt vesz Miu Dobrescu, a Szocialista Nevelés és Művelődés Tanácsa elnöke és Virgil Cazacu KB-titkár is, akit korábban a nemzetiségi tanácsok felügyeletével bíztak meg. (Közvetlenül a plenáris előtt egy kis időre összeül a büró is.) A tanácskozás mindvégigi román nyelven folyik, csupán Gere Mihály - akit most választanak meg az elhunyt Péterfi István utódaként a tanács elnökévé - olvassa fel magyarul is az üdvözlő beszédét. (A pártvezetés eredeti jelöltje a még Gerénél is szervilisebb Kovács József, a Babes-Bolyai egyetem prorektora volt.) Az ülés napirendjén a Megéneklünk Románia országos kulturális fesztivál és a kongresszusi irányelvek szerepelnek. Az előzőleg egyeztetett hozzászólókon kívül Domokos Géza, Bodor Pál és Gálfalvi Zsolt szólalnak fel. Utóbbi azt kifogásolja, hogy az MNDT gyakorlatilag nem működik, a magyar nyelvű oktatás szűkítését célzó intézkedések láttak napvilágot és korlátozták a nemzetiségi nyelvű könyvek kiadását. (Miu Dobrescu ezt hevesen cáfolja - vagyis a valóban tervezett szűkítést ezennel visszavonja.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék