vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 6 találat | 0 - 6
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Stoica, Chivu, kommunista politikus

1948. június 11.

A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja a bankok, ipari-, szállítási- és bányavállalatok államosítását. (Az államosított vállalatok listáját a törvény mellékletében sorolták fel. Az RMP plenáris ülésén Chivu Stoica 1.609 államosított vállalatot említ.) A törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi károsultak kártérítést kérhessenek, de a kártérítési összegből le kell vonnai az esetleges adóeltitkolás által keletkezett kár összegét. Ezek után a román pénzügyi hatóságok visszamenőleg akkora "adóeltitkolást" "fedeztek fel" egy-egy vállalatnál, vagy pénzintézetnél, amely meghaladta annak a teljes értékét. Az államosított vállalatok élére munkásigazgatókat neveznek ki.

1965. március 22.

Plenáris ülést tart az RMP Központi Vezetősége, melyen Nicolae Ceauşescut első titkárrá választják, Chivu Stoica lesz az Államtanács elnöke. Ceauşescu beszédében hangzanak el először a "szocialista nemzet" és a "szocialista nemzeti állam" kifejezések, és az új főtitkár a kisebbségi kérdésről mint "befejezett folyamatról" beszél.

1956. november 21.

Este Budapestre utazik a Gheorghe Gheorghiu-Dej-vezette román párt- és kormánydelegáció. A 22-én és 23-án folytatott tárgyalásokon többek között megállapodnak a Nagy Imre és társai Romániába történő szállításáról. A tárgyalások végén nyilvánosságra hozzák, hogy Románia az addig nyújtott segítségen kívül 60 millió rubeles támogatást nyújt a Kádár-vezette Magyarországnak. Stoica és Steriopol még 23-án, a többiek 24-én térnek haza.

1957. március 20.

A gyulafehérvári vasútállomáson - a házi őrizetben lévő Márton Áron római katolikus püspöktől jövet - letartóztatják Dobai István kolozsvári jogászt. Megtalálják nála azt a memorandumot, amelyben kidolgozta az "erdélyi kérdés" rendezésének módozatát.

1957. március 20.

Megalakul Chivu Stoica kormánya. A Minisztertanács elnöke (miniszterelnök):, alelnökei: Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu és Ştefan Voitec. A fontosabb tárcák: belügyminiszter Alexandru Drăghici, külügyminiszter Grigore Preoteasa, pénzügyminiszter Aurel Vijoli, igazságügyminiszter Gheorghe Diaconescu.

1959. február 19. - 22.

Bukarestben tartják a Román Népköztársaság Diákszövetségeinek II. országos konferenciáját. Az elnökségben jelen van a pártvezetés több tagja is, többek között Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Petre Borilă, Nicolae Ceauşescu, Constantin Pîrvulescu és Leonte Răutu. Az első napon Ion Iliescu, a Diákszövetség országos elnöke megnyitóbeszédében kijelenti: "Az RMP bölcs politikája folytán megoldódott a nemzeti [sic!] kérdés s ezáltal megerősödött és megszilárdult a nemzetiségek testvéri barátsága. [...] A román és az együttélő nemzetiségekhez tartozó diákoknak együttes munkával és tanulással közös szakmai, tudományos és kulturális akciók szervezésével, közösen töltve szabad idejüket, még szorosabbra kell fűzniük testvériségüket a szocializmus győzelméért vívott harcban." A következő napon felszólaló Koszti István (a Bolyai hallgatója) arról biztosítja a kongresszus résztvevőit, hogy: "Teljes erőnkből azon leszünk, hogy gyökerestől kiírtsuk mindazon megnyilvánulásokat, amelyek ártanak a román nép és a nemzetiségek megbonthatatlan barátságának.", Nemes István, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatója pedig kijelenti, hogy az intézet növendékei "kérik, hogy küldjék őket más tartományokba dolgozni." (A hatvanas évek elejétől elkezdődik a marosvásárhelyi magyar végzősöknek román lakosságú vidékekre történő kihelyezése.) A felszólaló Kacsó Magda, szintén bolyais diák (akit a záróülésen beválasztanak az országos vezetőségbe is) már egyenesen azt kéri: tegyék lehetővé, hogy a különböző szakos magyar és román diákok "együtt tanulhassanak".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék