vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 8 találat | 0 - 8
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Szabédi László, író

1944. szeptember 9.

Kolozsváron az Erdélyi Kör (az Erdélyi Párt értelmiségi klubja) Fő téri helyiségében ismert kolozsvári magyar polgári és baloldali személyiségek aláírnak egy memorandumot, melyben kérik Horthy Miklós kormányzót, hogy nyomban kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A memorandum megszövegezésében Mikó Imre, Szabédi (Székely) László, Tamási Áron és Nagy István írók vettek részt, melyet gr. Teleki Géza 15-én átnyújt a kormányzónak. A memorandum aláírói: Tavaszy Sándor (református püspökhelyettes), Sándor Imre (római katolikus püspöki helytartó), Vásárhelyi János (református püspök), Józan Miklós (unitárius püspök), Maksay Albert (református teológiai igazgató), Boga Alajos (római katolikus prelátus, kanonok), Járosi Andor (ágostai evangélikus esperes), gr. Teleki Béla (az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Párt elnöke), Mikó Imre, Vita Sándor (országgyűlési képviselők), Haynal Imre (orvosprofesszor), Tamási Áron (író), Venczel József (az Erdélyi Tudományos Intézet üv. igazgatója), Jordáky Lajos, (a szociáldemokrata párt részéről) Nagy István (kommunista író), Szabédi László (író), Csifó Nagy László (unitárius püspöki titkár), Nagy Géza (az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára), Kiss Jenő (író). A Memorandumot gr. Teleki Géza egyetemi tanár, a tragikusan meghalt gr. Teleki Pál fia adja át 14-én Horthy Miklósnak.

1945. május 13.

Megalakul a Romániai Magyar Írószövetség, más néven Romániai Magyar Írók Szövetsége (Asociaţia Scriitorilor Maghiar din România). Az elnök Nagy István, alelnök Szabédi László. - 1946. március 28.

1956 vége

1956 végén megjelenik Kolozsvárott a bukaresti pártvezetés által a "lázongó" magyar értelmiségiek megfegyelmezése" céljából Miron Constantinescu, a Központi Vezetés tagja, Fazekas János, a KV titkára és Iosif Ardeleanu, az országos cenzúrahivatal vezetője. A "brigád" már ekkor is több megbeszélést folytat a helyi értelmiségi elit tagjaival (Balogh Edgárral, Gáll Ernővel, Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal, Tóth Sándorral, Szabédi Lászlóval és másokkal). <- 1955. március

1956. november 6.

Az Előre és az Igazság közli a kolozsvári magyar írók 5-i gyűlésének nyilatkozatát ("Felzárkózunk az RMP oldalán"). Ebben többek között kijelentik: "A reakció bűnös kísérletet tett arra, hogy kiszakítsa Magyarországot a szocialista népek testvéri, nagy családjából... Úgy érezzük, hogy Magyarország népének érdekében is cselekszünk, amikor a számunkra egyetlen járható utat követjük: felzárkózunk az RMP oldalán..." A nyilatkozat aláírói: Asztalos István, Balogh Edgár, Csehi Gyula, Bartalis János, Földes László, Horváth István, Horváth Imre, Kacsó Sándor, Kiss Jenő, Létay Lajos, Marosi Péter, Salamon László, Szabó Gyula, Szabó István, Szabédi László, Szentimrei Jenő, Tamás Gáspár.

1959. február 27.

Megjelenik a bukaresti Új Sport ("a RNK Testnevelési és Sportuniójának lapja") utolsó száma. Ezzel 1990-ig több magyar nyelvű sportújság nem jelenik meg.

1959. február 27. - május. - 1.

Kolozsváron "egyesítési nagygyűléseket" tartanak az Egyetemiek Házában a kolozsvári főiskolák tantestületeinek részvételével. A felszólalók között található Gáll Ernő, a Korunk főszerkesztője, az egyetem volt prorektora, Kerekes Jenő, Jancsó Elemér, az egyetem tanárai, Lászlóffy Csaba hallgató és mások. Szombaton, február 28-án fölszólal Szabédi László egyetemi tanár is. Beszédében azt fejtegeti, hogy "A Bolyai egyetemet Petru Groza demokratikus kormánya hozta létre s ez megfelelt az akkori fejlődési követelményeknek", de Ceauşescu egy idő múlva durván közbevág: "A Groza-kormány tévedett! Hiba volt a Bolyai egyetem létesítése! Amit pedig Szabédi végez, az nem egyéb zavarkeltésnél!" (Ezt a kirohanását természetesen nem közlik a lapok.) A gyűlés végén Athanasie Joja megkérdőjelezi, hogy "az olyan gondolkodású embereknek, mint Szabédi, lehet-e helyük az új egyetemen.

1959. március 1.

A zárógyűlésen a "renitens" Nagy István, Balogh Edgár és Szabédi László "önkritikát gyakorolnak". Nagy megtagadja a csütörtöki beszédének "egyes homályos részeit", és kijelenti: "teljes egészében és fenntartás nélkül helyesnek tartom minden olyan válaszfalnak lerombolását, amely az iskolák nemzetiségek szerinti megszervezéséből ered." Balogh Edgár is helyesbíti a korábbi nézeteit és kijelenti: "A külön román és külön magyar kultúra hamis tétele nacionalista felfogásnak rak fészket." Szabédi is kénytelen helyesbíteni önmagát: "A különálló nemzetiségi egyetem múltjának pozitív értékelése alkalmas lehetett arra, hogy a gyanakvás csíráit ültesse el lelkekben..."

1959. április 19.

A Bolyai Tudományegyetem megszüntetése (illetve a Babeşsel történő összevonása) és a Securitate zaklatásai miatt öngyilkos lesz Szabédi László irodalomtörténész, egyetemi tanár.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék