vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 6 találat | 0 - 6
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Szepes István, kolozsvári főkonzul

1978. január 20.

Szóbeli jegyzékben közlik a román féllel, hogy dr. Szepes Istvánt kívánja a magyar külügyminisztérium kinevezni a kolozsvári főkonzulátus élére. Február 28-án a bukaresti külügyminisztérium közli, hogy az előzetes hozzájárulást megadják, ám a működési engedély (exequateur) megadása egyre késik. Az új nagykövet, Rajnai Sándor ezért november 2-án C. Oancea külügyminiszter-helyettesnél tett látogatásakor felveti a kérdést, de érdemi választ nem kap, a román illetékesek különböző mondvacsinált indokokkal húzzák-halasztják az engedély megadását. Végül - hosszas huza-vona után - 1979. július 12-én adják át a külügyminisztériumban Rajnai Sándor nagykövetnek a kolozsvári főkonzul működési engedélyét.

1978. január 20.

Király Károly újabb levelet ír Ilie Verdeţi miniszterelnöknek. Ebben többek között részletes statisztikai adatokkal illusztrálja, hogy mennyit romlott az utóbbi években a magyar nyelvű oktatás helyzete. (A magyar nagykövetség értesülése szerint a nemzetiségi statisztikai adatok összgyűjtésében Bodor Pál, Domokos, Géza, Fazekas János, Gere Mihály és Takács Lajos segítették.) Levelében fölveti, hogy teljesen megszűnt a magyar nyelv használata a közhivatalokban, a nyilvános fórumokon (beleértve a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa üléseit is); súlyos hibának tartja a "Romániai Kisebbségi Jogok Chartájának" hiányát, bírálja az "egységes szocialista nemzet" fogalmát. Végezetül konkrét javaslatokat fogalmaz meg a kisebbségi helyzet javítása érdekében: ismerjék el a román mellett a magyart és a németet is hivatalos nyelvként és Erdélyben mindhárom nyelv tanulása legyen kötelező; dolgozzanak ki új nemzetiségi statútumot; a kisebbségek-lakta körzetekből külön közigazgatási egységeket szervezzenek. Király ezt a levelét is - akárcsak az előzőeket kijutatja Nyugatra, ahol ezek nagy feltűnést keltenek. Ezt jelzi az is, hogy a washingtoni magyar nagykövet március 13-i rejtjeltáviratában értesíti a külügyminisztériumot, hogy Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet is érdeklődött a magyar kisebbség helyzete felől, különösen a "Király-akcióról". Információi szerint Király ügyével, illetve a beadványaival a Fehér Ház és a State Departament is foglalkozik.

1979. július 27.

Szepes István kolozsvári főkonzul bemutatkozó látogatásra Bukarestbe érkezik. A főkonzulátus székhelye még mindig nincs eldöntve (a magyar fél által visszakért Erzsébet királyné/Racoviţa úti ingatlanról a román fél hallani sem akar). Végül - hosszas egyeztetés és tárgyalások után - a Mureşanu u. 16. sz. alatti ingatlanba költözik a diplomáciai képviselet.

1980. április 11.

Ünnepélyesen megnyílik Kolozsvárott a Magyar Népköztársaság Főkonzulátusa. A főkonzul dr. Szepes István.

1981. március 26.

Bartók Béla születésének centenáriumát Nagyszentmiklóson megkoszorúzza a világhírű zeneszerző szülőházát Rajnai Sándor nagykövet és Szepes István kolozsvári főkonzul. Az 1945 utáni magyar-román államközi kapcsolatok történetében egyedülálló módon a román vezetés megtiltja egy vezető magyar politikus beutazását a megemlékezésre. Vasile Sandru, a külügymnisztérium főosztályvezetője közli 25-én Rajnaival, hogy "a román vezetésnek változatlanul az az álláspontja, hogy a nagyszentmiklósi koszorúzásra ne jöjjön magyar delegáció. Ha mégis jönne Tóth Dezső vezetésével küldöttség, nem engedik be a határon Romániába." Emiatt Roska István külügyminiszter-helyettes április 6-ra bekéreti a külügyminisztériumba Victor Bolojan nagykövetet, aki kitérő válaszokat ad a feltett kérdésekre.

1982. május 26.

Szepes István kolozsvári főkonzul jelenti, hogy Balogh Edgártól származó értesülés szerint olyan hírek terjedtek el, miszerint "a közeljövőben várható Nagyváradon a két ország legfelső szintű találkozója". (Balogh Nagyváradon járva azt hallotta, hogy a megyei tanács épületét ezért tatarozták soron kívül.) A találkozóra - Kádár Jánossal - nem kerül sor.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék