Kolozsváron tartják az MNSZ IV. (egyben utolsó) kongresszusát. (A kolozsvári Diákházban vendégként ott van Luka László/Vasile Luca, Petru Groza, és Széll Jenő magyar követ. Kacsó Sándor, az MNSZ elnöke javaslatára megint díszelnökké választják Sztálint, Molotovot, Visinszkijt, és Ana Paukert.) Az MNSZ Politikai Bizottságának tagja lesz Juhász Lajos, Bányai László, Révy Ilona, Czikó Nándor, Takács Lajos, és Rácz György. A "százas" intézőbizottságból kimarad Kós Károly is, Kurkó Gyárfás még marad. - 1949. november 3.
1948. december 12.
"Kiadják az RMP Központi Vezetősége Politikai Irodájának Határozatát a nemzetiségi kérdésben. (A lapok csak 15-én közlik.) Ebben többek közt kijelentik, hogy a magyarok közé, még a helyi vezetőségekbe is "befurakodtak a kizsákmányoló elemek", akik a "magyar egységet hangoztatják"; a "vatikáni ügynököket" is le kell leplezni. "A magyar nacionalista polgárság maradi szelleme és elszigetelődési irányzata még most is érezhető egyes kulturális és gazdasági intézményekben." Ebben a dokumentumban fogalmazzák meg először azt a tételt, hogy a nemzetiségi/kisebbségi kérdést "mindig alá kell rendelnünk a munkásosztály fő feladatának." - 1951. szeptember 10-17.-Gerald Patrick O' Hara, a bukaresti nunciatúra régense Bukarestben titokban felszenteli Pacha Ágoston temesvári püspök utódját, Boros Bélát. (Ő az első illegális püspök.) - 1951. március 10"
1949. január 23.
Közzéteszik a csendőrség és rendőrség megszüntetéséről szóló 25. sz. rendeletet. A rendőrség helyett megalakul a "népi milícia" (Direcţia Generală a Miliţiei). - 1948. augusztus 30.
1949. március 3.
A 87. sz. törvény megjelenését követő nap hajnalán "kiemelnek", kénysszerlakhelyekre (domiciliul obligatoriu) hurcolnak országszerte mintegy 3.500-5.000 földbirtokos családot. Erdélyben Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár és Déva lett kijelölve számukra. (A Háromszék megyei földbirtokosságot Sepsiszentgyörgyre, majd másfél év múlva Dobrudzsába hurcolják.)
1949. március 3. - 5.
Az RMPKözponti Vezetősége plenáris ülésén határozatot fogadnak el "a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, és a munkásosztály valamint a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséről". - 1949. július 24.
1949. április 5.
Letartóztatják Bogdánffy Szilárdot, Scheffler János szatmári püspök titkárát, akit Bukarestben Gerald Patrick O' Hara, a nunciatúra régense még 1949. február 14-én titokban fel szentelt Scheffler utódává. Bíróság elé nem állítják, a nagyenyedi börtönben hal meg 1953. október 3-án. - 1948. december 12.
1949. április 10.
Megkeződik a néptanácsok ideiglenes bizottságainak a beiktatása. (Többek között magyar néptanácsi elnöke van ekkor még Nagyváradnak, Bihar megyének, Marosvásárhelynek, Csík, Háromszék és Udvarhely megyéknek.) - 1950. december 3.
1949. május 11.
A minisztertanács ülésén megállapítják a miniszterelnökség mellett működő, és az együttélő nemzetiségek gondjaival foglalkozó főigazgatóság (Consiliul Ministri Departamentul pentru Problemele Nationalităţilor Conlocuitoare) hatáskörét. Feladata: az együttélő nemzetiségek problémáinak tanulmányozása, az ügyek nyilvántartása. Javaslatokat terjeszt elő a gondok politikai jogi, közigazgatási úton történő rendezésére. Takács Lajos miniszterhelyettes vezeti. - 1952. augusztus 7.
1949. május 19.
A két éve folyó, eredménytelen tárgyalások után a román fél beleegyezik abba, hogy - konzulátus helyett - Kolozsváron magyar útlevélhivatal kezdhesse meg a működését, csupán annyi a kikötés, hogy az a működését kizárólag az állampolgársági egyezmény végrehajtásából származó feladatok elvégzésére korlátozza, (a Hivatalnak konzuli jogköre nincs, minden ügyet Bukarestbe terjesztenek fel) és illetékességi területe nem terjed ki, csak Erdélyre, Brassó megye kivételével. - 1949. augusztus 8.
1949. június 4.
Csíksomlyón tartják a korszak utolsó búcsúját, százezres tömeggel. (Ez az utolsó olyan búcsú, amikor megtarthatják a körmenetet is.) A bérmakörúton résztvevő Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök megjelenik a búcsún. Összehívja a csíki papságot, hogy megbeszélje velük az állam által követelt új Statútum kérdését. Kijelenti, hogy ha a hatóságok olyat követelnek tőle, ami hitével és az egyház érdekeivel ellenkezik, abba soha bele nem egyezik.
1949. június 21.
Márton Áront Bukarestbe menet csellel lefogják és a fővárosba hurcolják. Utóda az ordináriussá kinevezett dr. Boga Alajos vikárius lesz letartóztatásáig, 1950. május 10-ig. - 1951. július 30.
1949. július 5.
A Bihar megyei magyar lakosságú Árpád községben helyi zendülés tör ki az erőszakos kollektivizálás ellen. A megmozdulást a Securitate egységei leverik.
1949. július 24.
Megalakul az első öt kollektív gazdaság az országban. (Ebből négy Erdélyben van: Kistorony, Szászszentlászló, Kendilóna és Zábrány.) - 1952. április 15.
1949. július 29.
A vallásügyi miniszter 810. sz. rendelete (mely másnap jelenik meg a Monitorul Oficiálban) feloszlatja azokat a szerzetes rendeket, melyek oktatással, betegápolással foglalkoznak. A rendelet 15 katolikus rendet és kongregációt érint, melyeknek 41 férfi és 71 női házát, kolostorát elkobozzák. A szerzeteseket, apácákat egy-egy rendházba "koncentrálják". A ferenceseket ez nem érinti, ezért egyedüliként megmaradnak. - 1949. november 4.
1949. augusztus 8.
Megnyitja kapuját Kolozsváron a Magyar Köztársaság Követségének Útlevélhivatala. (A romániai lapok csupán 14-én értesítik erről az olvasóikat.) Ideiglenesen a Mezőgazdasági Bank- és Takarékpénztár Dózsa György u. 8. sz. alatti épületében működik, majd néhány hónap múlva az Erzsébet királyné út 16. sz. alá költözik. - 1955. április 25.
1949.
visszatér Magyarországra a Bolyai Tudományegyetemről László Gyula, Módi Mihály, Tettamanti Béla, Incze Miklós, Vargha László, Borbély Sámuel, Láng István, Krompecher István, és Mosonyi István. (Az utolsó magyar állampolgár tanár, Entz Géza a kolozsvári egyetemről 1950 nyarán megy vissza Magyarországra. Ezután már csak Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetnél marad 4 magyar állampolgárságú egyetemi tanár.)
1949. szeptember
már 22 magyar tannyelvű elemi iskolában tanítanak a moldvai csángóknak.
1949. november 1.
A magyar-román határügyi egyezmény értelmében megszűnik a kishatárforgalom, az addig működö határátlépőket bezárják.
1949. november 3.
Letartóztatják dr. Csőgör Lajost, Szász Pált, Korparich Edét, Kurkó Gyárfást, Méliusz Józsefet és Balogh Edgárt. (Baloghot 1951 júniusában szabadon engedik.) A Securitate eleinte igyekszik a Rajk-pert felhasználni, és Tito ügynökeinek beállítani a csoportot. A vallatások elhúzódnak 1950 nyaráig, és az ítélethozatal egyre késik. - 1951. augusztus 7.
1949.
Kiadják a - nyilvánosságra nem hozott - 86.311/49. sz. igazságügyi miniszteri rendeletet. Ebben minden társadalmi szervezetet feloszlatnak. Ekkor szűnik meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Petőfi Közművelődési Egyesület (volt EMKE), az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, és a román közművelődési egyesület, az ASTRA is.
