vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 27 találat << | 20 - 27
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1948. szeptember 18.

Megjelenik a 243. sz. rendelet az elismert felekezetek püspökségeinek számáról és a főpapok kinevezéséről. Mivel az augusztus 4-i törvény szerint legalább 750 ezer hívővel kell rendelkezzen egy-egy püspökség, a 17-én kelt rendeletben a római katolikus egyháznak csak két egyházmegyéjét: a gyulafehérvári püspökségét és a bukaresti érsekséget ismerik el (jóllehet ez utóbbi híveinek száma alig haladja meg a százezret). Bár a kolozsvári református egyházkerület lélekszáma sem éri el a fenti küszöböt, azt mégis elismerik püspökségnek, a nagyváradi azonban csak szuperintendenciaként ismerik el. "Nyugdíjazzák" Scheffler János szatmári, és Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspököket, Alexandru Cisar bukaresti katolikus érseket valamint 3 görög-katolikus püspököt. Ettől kezdve az egész országban 3 - a kommunista hatalom által elismert - katolikus főpásztor marad szolgálatban: Márton Áron gyulafehérvári, Anton Durcovici jászvásári latin-, és Iuliu Hossu kolozsvári görög-katolikus püspökök. - 1948. december 12.

1948. október 26.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.)- A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai; a természettudományi; kémiai; történelem és földrajzi; filozófiai; pedagógia és pszichológiai; filológiai; közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi; gyermekgyógyászati; közegészségügyi; fogorvosi; gyógyszerészeti.- A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Román és Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását. A Magyar Művészeti Intézet 3 fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. - 1949. február 6.-A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés 4 éves. (1951 őszétől 5 évre emelik az oktatás időtartamát.) - 1948. november 15.

1948. november 15.

A Monitorul Oficialban megjelenik a vallásügyi miniszternek "a vallásfelekezeteket szolgáló személyzet előkészítéséhez szükséges iskolák" felállításáról szóló 42.898. sz. rendelete. A rendelet a vallásoktatás célját szolgáló 4 iskolatípust ismer el: 1) kántoriskolákat, 2) világi papok és szerzetesek előkészítését szolgáló szemináriumokat, 3) teológiai intézeteket, 4) főiskolai, vagy egyetemi rangú teológiai intézeteket. A rendeletnek megjelenése után létrehozzák a három erdélyi protestáns egyház, a református, unitárius és evangélikus közös teológiáját, az egyetemi fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetet. (Hivatalosan 1949. február 22-én nyitják meg.) A római katolikusoknak csak a gyulafehérvári teológiájuk marad meg.-Megkezdődik a magyar nyelvű képzés a kolozsvári Agrártudományi Intézetben. A magyar tagozat egyszerre 3 évfolyammal, 13 fős magyar tanári karral indul. Az MNSZ ajánlására a dékán: Lazányi Endre (1952-ig). - 1948. október 26.

1948. november 29.

Megnyitja első tanévét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. (Az OGYI 1948-ig a Bolyai Tudományegyetem egyik kara, melyet a tanügyi reformkor leválasztottak az anyaintézményről.) - 1945. június 12.

1948. december 8.

Bukarestben is ratifikálják a még október 16-án Budapesten aláírt magyar-román vízumegyezmény. Az egyezmény szerint a diplomáciai és szolgálati természetű utazások esetén is szükséges román beutazási vízum. A kettősbirtokos gazdák a következő év tavaszán és őszén még használhatják a kijelölt határátkelőhelyeket. - 1949. november 1.

1948. december 10. - 12.

Kolozsváron tartják az MNSZ IV. (egyben utolsó) kongresszusát. (A kolozsvári Diákházban vendégként ott van Luka László/Vasile Luca, Petru Groza, és Széll Jenő magyar követ. Kacsó Sándor, az MNSZ elnöke javaslatára megint díszelnökké választják Sztálint, Molotovot, Visinszkijt, és Ana Paukert.) Az MNSZ Politikai Bizottságának tagja lesz Juhász Lajos, Bányai László, Révy Ilona, Czikó Nándor, Takács Lajos, és Rácz György. A "százas" intézőbizottságból kimarad Kós Károly is, Kurkó Gyárfás még marad. - 1949. november 3.

1948. december 12.

"Kiadják az RMP Központi Vezetősége Politikai Irodájának Határozatát a nemzetiségi kérdésben. (A lapok csak 15-én közlik.) Ebben többek közt kijelentik, hogy a magyarok közé, még a helyi vezetőségekbe is "befurakodtak a kizsákmányoló elemek", akik a "magyar egységet hangoztatják"; a "vatikáni ügynököket" is le kell leplezni. "A magyar nacionalista polgárság maradi szelleme és elszigetelődési irányzata még most is érezhető egyes kulturális és gazdasági intézményekben." Ebben a dokumentumban fogalmazzák meg először azt a tételt, hogy a nemzetiségi/kisebbségi kérdést "mindig alá kell rendelnünk a munkásosztály fő feladatának." - 1951. szeptember 10-17.-Gerald Patrick O' Hara, a bukaresti nunciatúra régense Bukarestben titokban felszenteli Pacha Ágoston temesvári püspök utódját, Boros Bélát. (Ő az első illegális püspök.) - 1951. március 10"


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék