vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 27 találat << | 20 - 27
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1977. augusztus 1. - 3.

A Zsil-völgyében bányász sztrájk robban ki. A kiváltó ok az, hogy váratlanul megnövelték a munkaidőt, kitolták a nyugdíjkorhatárt és egyéb szociális juttatást is eltöröltek. A megmozdulás központja Lupény, de az akció az egész Zsil-völgyére kiterjed, mintegy harmincötezren vesznek benne részt. A "fellázadt" bányászok vezetői (Constantin Dobre bányász és Jurca mérnök) a helyszínre érkezett Ilie Verdeţ KB-titkárral és Constantin Băbălău bányaügyi miniszterrel nem hajlandók tárgyalni, csak Ceauşescuval, aki a harmadik nap (miután kiderül, hogy a két bukaresti vezető a bányászok őrizetében van) érkezik meg. Ijedtében mindent megígér - mire a bányászok másnap fölveszik a munkát. A megtorlás nem maradt el. Hírek szerint több ezer bányászt telepítenek ki a következő években, a két vezetőt pedig "eltüntetik".

1977. szeptember 10.

Király Károly - mivel az Ilie Verdeţi-hez írott levelére nem kap választ - levelet ír Vincze Jánoshoz, az RKP KB tagjához, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa egyetlen függetlenített alelnökéhez. Ebben erőteljesen kritizálja a párt kisebbségpolitikáját. A konkrét sérelmek megemlítése után kijelenti, hogy "a nemzetiségi kérdés a demokrácia próbaköve, alapja rendszerünknek" és "nem a rendszer rossz, nem a szocialista berendezkedés a bűnös, hanem a vezetési módszerek". Angol nyelven 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.

1977. szeptember 13.

Csernátonban meghal id. Haszmann Pál (Komandó, 1902. máj. 20.), tanító, helytörténész, néprajzkutató. 1934-től nyugalomba vonulásáig Csernátonban tanító, iskolaigazgató, közben komoly néprajzi gyűjtést folytat, számos néprajzi, helytörténeti vonatkozású cikket publikál. Gyűjteményéből 1973-ban hozzák létre a Kovászna megyei múzeum szabadtéri néprajzi részlegét. A tájmuzeumot két fia, ifj. Haszmann Pál és Haszmann József vezetnek.

1977. október 4. - 11.

Bukarestben a román külügyminisztérium konzuli igazgatóságának vezetője, Gh. Bădescu és Hodicska Tibor, a nagykövetség diplomatája megbeszélést folytat a felállítandó kolozsvári magyar főkonzulátus kérdéséről. Kiderül, hogy a román fél nem hajlandó elfogadni a magyar állam tulajdonjogát arra az épületre, amelyben az 1955-ben megszüntetett Útlevélhivatal működött. (Pedig - mint a nagykövetség megtudja - egy 1976. október 6-i telekkönyvi kivonat az Erzsébet/Racoviţa út 16. sz. alatti ház tulajdonosaként a Magyar Népköztársaságot tünteti fel...) A tárgyaláso után Biczó György nagykövetnek az a benyomása, hogy a főkonzulátus ügyét "központi szinten" hátráltatják", mert "politikai kérdést csinálnak abból, hogy ne ott legyen újra főkonzulátus, ahol egyszer konzuli hivatal már működött".

1977. november 9.

Biczó György nagykövet arról tájékoztatja a budapesti külügyminisztériumot, hogy a legfelsőbb szintű találkozó után tapasztalata szerint a magyar értelmiségi körökben "az az általános vélemény, hogy - miközben a román pártvezetés a propaganda minden eszközét igénybe veszi a romániai nemzetiségi kérdés "teljes megoldásának" bizonyítására - a helyzet semmit sem javult, sőt: tovább folytatódik az erőszakos asszimilálási folyamat, a romániai magyar nemzetiségnek Magyarországtól való mesterséges távoltartása."

1977. november 17.

Budapesten meghal Bretter György (Pécs, 1932. márc. 21.) kolozsvári filozófus. 1957 és 1977 közt a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán filozófiát oktat, rendszeresen publikál a Korunkban és az Utunkban.

1977. november 29.

Hatályba lép az új kishatárforgalmi megállapodás. Eszerint a kishatárforgalmi sáv 20-20 km széles, az érintett településeken (az egyezmény mellékletében összesen 278 település van felsorolva) lakók évenként 12 utazásra vehetik igénybe az engedélyt, 6 napig lehet a másik országban tartózkodni, amit indokolt esetben 10 nappal meg lehet hosszabbítani. A magyar erőfeszítések ellenére Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti nem kerül be a sávba.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék