vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 27 találat << | 20 - 27
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1983. szeptember 1.

Kolozsváron a helyi illetékesek a beiratkozások alkalmával közlik az érdekelt szülőkkel, hogy megszűnik a zeneiskola magyar nyelvű tagozata. A felháborodás igen nagy, a szülők egyenesen N. Ceauşescunak írnak ez ügyben kérelmet, amire a központi szervek - bevonva a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnökét, Gere Mihályt is, vizsgálatot kezdeményeznek. Végül a 15-i tanévnyitó előtt egy nappal közlik a szülőkkel, hogy mégis indul magyar nyelvű tagozat.

1983. szeptember 1.

Megjelenik a szegedi Tiszatáj szeptemberi számában Köteles Pál kritikája Ion Lăncrănjan Gondolatok Erdélyről (Cuvânt despre Transilvania) című könyvéről. A számot a megjelenése után két nappal összeszedik az újságárus standokon.

1983. szeptember 24.

A marosvásárhelyi színház műsortervéből kiveszik Az ember tragédiáját, "a darab misztikus jellegére" hivatkozva.

1983. október 11.

Demény Lajos bukaresti történész átnyújtja Balogh Edgár és Demeter János tíz nappal korábban keltezett beadványát az oktatási miniszternek. Ebben a két nyugalmazott kolozsvári professzor arra kéri Ion Teoreanut, hogy az egyetemeken rögzített éves beiskolázási keretet állapítsanak meg a magyarok számára, és engedélyezze a 7 fő alatti, ún. "kiscsoportoknak" is azt, hogy magyar nyelven hallgathassanak előadásokat a Babeş-Bolyai egyetem filológiai karán. Két hónappal később Teoreanu szóban azt közli Deménnyel, hogy ebben az évben minden marad a régiben, de jövőre majd több lesz a magyar felvettek száma. (Az ígéretét nem teljesíti.)

1983. október 22.

Leváltják a bukaresti A Hét főszerkesztőjét, Huszár Sándort. Az ürügyet az szolgáltatja, hogy a lap 43. számában fejjel lefelé jelent meg egy gyulafehérvári oklevél pecsétjét ábrázoló faliszőnyeg reprodukciója. Huszár körül már hónapok "sűrűsödött a levegő", leváltása mégis megdöbbenést vált ki a magyar értelmiségi körökben. Ugyancsak leváltják helyettesét, Horváth Andort. Az új főszerkesztő Lázár Edit, helyettese Barabás István lesz. (Mindkettőjüket egy évvel korábban "lekáderezik" az Előrénél - ami azt jelenti, hogy legalább egy éve készen áll Huszár leváltásának a terve, csak megfelelő ürügyet kellett keresni.) Huszár ezt követően évekig az Előre munkatársa, majd 1989 márciusában - nyugdíjasként - Magyarországra telepedik.

1983. november 2.

Kolozsváron leváltják a helyi pártlap, az Igazság éléről Keszthelyi Gyulát. Az egyik indok az, hogy a főszerkesztő fia, Keszthelyi András is belekeveredett az "Ellenpontok-ügybe" (részben egyik szerzője volt az illegális folyóiratnak), a másik oka pedig az, hogy rendszeres kapcsolatot tart fenn külföldi kapcsolataival. Keszthelyi szerint az igazi ok az, hogy nem volt eléggé lojális. Utóda Gocella István lesz.

1983. december 3.

A BBC román nyelvű adása közli, hogy leváltották Huszár Sándort A Hét, Hajdú Győzőt az Igaz Szó és Gáll Ernőt, a Korunk főszerkesztőjét. Utóbbi kettő csak rémhír.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék