vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 12 találat | 0 - 12
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1954. január 4.

Az Ocnele Mare-i fegyházban éhenhal Szász Pál, az EMGE volt vezetője, akit a Márton Áron és társai-perben ítéltek el.

1954. január 21.

A nagyváradi hadbíróságon megkezdődik az 1949-ben, illetve 1952-ben letartóztatott dr. Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet volt rektorának, Jordáky Lajos volt egyetemi tanárnak, Demeter János volt egyetemi tanárnak, és Balogh Edgárnak, a Bolyai Tudományegyetem volt rektorának pere. (A tárgyalást eredetileg január 7.-re tűzték ki, de 21.-ére elnapolták. A négy fő mellé ötödikként "odacsapják" Székely László marosvásárhelyi orvostanhallgatót is, majd őt elkülönítik a többektől.) Egy hónap múlva a tárgyalást elnapolják, majd márciusban visszaviszik a vádlottakat Bukarestbe. - 1954. április 13.

1954. március 15.

Megkezdődik a kolozsvári rádió magyar adása a 261 és 330 m-es hullámhosszon, napi egy-egy, majd két-két órában. A stúdió első igazgatója Rácz Lajos pártaktivista, bemondója Török Ilona. Sugárzási körzete a Magyar Autonóm Tartomány, Kolozsvár és Nagybánya tartományok. - 1958. március 2.

1954. április 13.

Újra kezdődik a bukaresti katonai törvényszék előtt Balogh Edgár, dr. Csőgör Lajos, Demeter János és Jordáky Lajos Nagyváradon felfüggesztett pere. Az a vád ellenük, hogy 1944. augusztus 23. után "mozgalmat szerveztek Erdélynek Romániától történő elszakítására, melynek már illegális kormánya is volt". Ráadásul "külföldi reakciós körökkel" is kapcsolatban álltak.

1954. május 17.

Bukarestben a katonai törvényszék Petrescu tábornok-vezette tanácsa ítéletet hirdet az ún. "transzilvanisták" perében: Jordáky Lajos volt egyetemi tanárt 12 év, Demeter János egyetemi tanárt 10 év, Balogh Edgárt, a Bolyai Tudományegyetem rektorát 8 év, dr. Csőgör Lajost, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet rektorát 6 év kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélik. Az ítéletről csak egy hónappal később, a jilavai fegyházban értesülnek. A zárt tárgyalás híre kiszivárog, és az erdélyi magyar értelmiség körében nagy nyugtalanságot okoz.

1954. augusztus

a piteşti-i börtönből szabadon engedik az 1949 novemberében letartóztatott Méliusz József írót. (Méliuszt nem állították bíróság elé. Kezdetben Rajk Lászlóval hozták kapcsolatba, majd "titoizmussal" vádolták. A szintén letartóztatott feleségét a börtönben meggyilkolták.)

1954. augusztus 13.

Kolozsváron meghal Gaál Gábor (1891-1954). Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Romániába emigrál, ahol 1928 végétől szerkeszti a kezdetben polgári radikális, majd kommunista orientáltságú Korunk c. havi szemlét. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára, az Utunk főszerkesztője, 1950 májusában kizárják a Román Munkáspártből. Amikor a határozat 1952-ben véglegessé válik, megkapja első szívinfarktusát, a második a halálát okozza. Az augusztus 15-i Előrében és Igazságban megjelenik az RNK Tudományos Akadémiája és az Írószövetség közös nekrológja.

1954. szeptember 14.

Máramarosszigeten a börtönben meghal az 1950-ben letartóztatott dr. Boga Alajos gyulafehérvári vikárius, titkos ordinárius.

1954. szeptember 19.

Bukaresten Románia és Magyarország B-válogattottja mérkőzik meg egymással, és a románok 2:1-re győznek. A mérkőzés alatt a nacionalista román szurkolók vad magyarellenes hangulatot keltenek, ordítoznak, fütyülnek, egy idő után köveket, sörösüvegeket dobálnak a magyar játékosokhoz, majd 40-50 suhanc berohan a pályára, és köveket dobál a magyarok felé. (A meccsen kinnt van a politikai vezetés számos magas tagja is, többek közt Gheorghe Apostol, Constantin Pîrvulescu, Nicolae Ceauşescu.) Pataki László bukaresti magyar nagykövet tapasztalata szerint "a karhatalmi szervek szemmel láthatóan nem nagyon igyekeztek a történtek elé akadályokat gördíteni".

1954. szeptember

A kolozsvári magyar és román tagozatos Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet (Főiskola) magyar tagozatát áthelyezik Marosvásárhelyre. (Egykorú híresztelések szerint a Bolyai Tudományegyetem átköltöztetését is előkészítették az illetékesek, erre azonban nem kerül sor.)

1954. október 4. - 8.

A Legfelső Törvényszék Katonai Kollégiuma Alexandru Voitinovici hadbíró vezérőrnagy vezetésével Bukarestben tárgyalja (a még 1952-ben letartóztatott) Luka László, Jakab Sándor, Solymos Iván és Dumitru Cernică perét. 8-án Lukát a "népgazdaság aláaknázásának bűntettéért" halálra; Jakab Sándort, Solymos Ivánt és Dumitru Cernică-t ugyanezen vád alapján 20 és 15 év kényszermunkára, illetve 3 év fogházbüntetésre ítélik. Luka az ítélet kihirdetése után a Nagy Nemzetgyűléshez folyamodik kegyelemért, amely a büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre módosítja. 1963. július 23-án hal meg a nagyenyedi börtönben. Jakab Sándor 1964 augusztusában amnesztiával szabadul.

1954. november 4.

Temesváron a kórházban meghal Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspök, akit még 1951. szeptember 17-én ítéltek 18 évnyi börtönbüntetésre, de magas (74 éves) korára való tekintettel 1954 júniusában szabadon engedtek.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék