vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 17 találat | 0 - 17
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1987. január 1.

Sepsiszentgyörgyön megalakul a helyi színház román tagozata. Ezzel jogilag megszűnik az Állami Magyar Színház, ez csak tagozat lesz ezek után.

1987 eleje

1987 elején a bukaresti magyar iskola (5. sz. Matematika-Fizika Líceum) élére Megyeri Katalin helyett román igazgatónőt (Cătălina Ilie Dîmboiu) neveznek ki, aki egy szót sem tud magyarul, aki az iskola elrománosítása végrehajtójának bizonyul. Februárban minisztériumi ellenőrzés kezdődik az iskolában, amikor is közlik az illetékesek, hogy az iskola többé nem számít magyar iskolának. (A magyar nyelvű táblát még 1986 nyarán levették az iskola faláról.) A tanév végén - felsőbb utasításra hivatkozva - nem engedélyezi az igazgatónő, hogy magyar szó is hallassék az ünnepségen. Ősszel egy XII. osztályt kivéve a magyar felső tagozatot gyakorlatilag megszüntetik. (Öt év alatt - 1982 és 1987 között - a magyar osztályba járók száma 275-ről 170-re csökkent.)

1987. január 20.

Aurel Costeát nevezik ki Hargita megyei elsőtitkárnak Szász József helyére, akit Krassó-Szörény megyébe küldenek.

1987. január 26.

Útban Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre a vonaton megfagy Sütő István 38 éves költő. (Első kötete 1981-ben jelent meg a Kriterion Kiadó Forrás sorozatában.)

1987. február 14.

Bukarestben házkutatást tartanak Molnár Gusztávnál, a Kriterion szerkesztőjénél és elkobozzák a kéziratait, interjúit. Ezzel véget ér az illegális Limes kör tevékenysége. Miután állásából is elbocsátják, 1988. március 30-án Molnár áttelepedik Magyarországra.

1987. február 26. - 27.

Összehívják Bukarestben a magyar és német "nemzetiségi dolgozói tanácsok" országos plenárisait. Az első nap a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén - a kiadott utasításnak megfelelően - a felszólalásra kijelölt személyek (Rab István, Rácz Győző, Hajdú Győző és mások) elítélik el a Magyar Népköztársaságot és a Magyar Tudományos Akadémiát az Erdély története megjelentetése miatt, majd a második nap Nicolae Ceauşescu vádolja meg a szomszédot: "Nehéz megérteni horthysta, fasiszta, soviniszta, közöttük rasszista tételek felelevenítését. Hogyan képzelhető el, hogy egy tudományos akadémia hozzájáruljon más népeket sértő írások és munkák megjelentetéséhez? Milyen tudomány ez? Kinek szolgál egy ilyen úgynevezett tudomány, ha nem a legreakciósabb imperialista köröknek? Az ilyen tételek nem szolgálják a barátság és az együttműködés ügyét, a szocializmus ügyét!". Az első nap felszólalók a szövegüket az előző este kapják kézhez, ezt követően pedig nem hagyhatják el a szállásukat. Demény Lajos történész, valamint Dancsuly András, az MNDT Kolozs megyei elnöke, a kolozsvári egyetem prorektora megtagadják a felszólalást. Bálint Ferenc, a szászrégeni sörgyár volt párttitkára, az MNDT tagja - aki nem akarja másnap fölolvasni az Erdély története elítélését tartalmazó magyarellenes beszédet - 24-ről 25-ére virradó éjszaka kizuhan (?) a szállodája szobájának ablakán. (A Securitate minden bizonnyal "megöngyilkolta".) Temetése után a Szabad Európa Rádió bemondja, hogy gyanús körülmények közt húnyt el.

1987. március 3.

Kolozsváron meghal Szabó T. Attila nyelvész, történész (1906., Kolozsvár), az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztője. Március 7-én Jakó Zsigmond, Nagy Jenő és B. Nagy Piroska búcsúztatja a Házsongárdi temetőben.

1987. március 13.

A bukaresti Előrében leközlik Mircea Muşat és Florin Constantiniu: Tudatos történelemhamisítás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt című pamfletjüket. Ez eredetileg a Contemporanulban jelent meg, majd közre adják a nyugati sajtóban (többek között a The Timesban) is. A következő hónapban is folytatódik a kampány Magyarország (illetve a Tudományos Akadémia ellen) a három kötetes Erdély története kiadása miatt. A bukaresti România Literară április 2-i számában O. Lustig (A horthysta terror áldozatainak emlékét sértő és meggyalázó torzítások és hamisítások), a 9-i számban D. Berciu, L. Marinescu, I. Fischer és Gh. Tudor (Hamis tételek a román nép és a román nyelv kialakulásáról), végül a 16-i számban N. Edroiu, C. Căzănişteanu, I. Pătroiu és Gyémánt László cikke (Nosztalgia egy szomorú emlékű birodalom: az Osztrák-Magyar Monarchia után) jelenik meg. Ezeket kénytelen leközölni az Előre is, majd pedig különlenyomatként magyarul, illetve egy külön kötetben románul (Jocul periculos al falsificării istoriei; Bucureşti, 1986, Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică) és világnyelveken is kiadják.

1987. május 27.

Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára - Bukarestbe látogatása során - fogadja Király Károlyt, aki a nyugatra kijuttatott beadványaival, leveleivel felhívta a magyar kisebbség elnyomott helyzetére a külföldi közvélemény figyelmét.

1987. június 4. - 5.

Budapesten megbeszéléseket folytat az Emil Bobu (az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja a KB titkára) és Ion Stoian, (a KB titkára) vezette román pártdelegáció a Szűrös Mátyás és Horváth István (az MSZMP KB titkárai) vezette küldöttséggel. (A román delegációt fogadja Kádár János főtitkár is, aki kitér a romániai meghívás elől.) A megbeszéléseken a román fél előveszi az Erdély története kérdését és nehezményezi, hogy azt éppen egy miniszter (Köpeczi Béla, aki "mellesleg" történész is) szerkesztette és az MTA adta ki. Szerintük a könyv kimondottan sértő a román népre. Végeredményben a kétnapos tárgyalás a süketek párbeszédének bizonyul.

1987. június 5.

Kányádi Sándor kolozsvári költő bejelenti, hogy kilép a Román Írószövetségből.

1987. július 13.

Megszűnik a bukaresti Tankönyvkiadó kolozsvári magyar szerkesztősége. A cél a magyar tankönyvkiadás elsorvasztása, hírek szerint a magyar nyelvű oktatást a közeljövőben az 1-8. osztályokra akarják korlátozni.

1987. október 6.

Ismét megkoszorúzzák a kolozsvári és bukaresti magyar külképviseletek delegációi az aradi vértanúk emlékoszlopát és fogadják őket a helyi pártvezetők is.

1987. november 14.

Szatmárnémetiben meghal Gellért Sándor (Debrecen, 1916. dec. 11.) költő, műfordító. 1948-tól 1977-ig Mikolában tanít, az első versei még a világháború alatt jelennek meg, az ötvenes évek végétől több kötetét is kiadják.

1987. november 15.

Vasárnap, a helyhatósági (néptanácsi) választások napján Brassóban több ezren tüntettek a Ceauşescu-rezsim ellen. A tömeg megrohamozza a helyi pártszékházat és a megyei tanácsházat, melyeket aztán feldúl, az ott található pártfunkcionáriusokat pedig megverik. A tüntetők a város főterén összetapossák, majd széttépik a gyűlölt államfő portréit, az épületekre rendszerellenes jelszavakat festenek és betörik a város sétáló utcáján az üzletek kirakatait. A helyszínre mintegy két órás késéssel megérkező pár száz rendőrtől a parancsnokság előzőleg elvette a lőfegyvereket, nehogy azok a tüntetők kezébe kerüljenek. A tüntetés felszámolása vízágyukkal és könnyfakasztó gránátokkal történt, és a mellékutcákba szorított tömeget, alig félóra alatt sikerült feloszlatni. Egyes vélemények szerint - jelenti az Erdélyi Magyar Hírügynökség - a letartóztatottak száma 90, más vélemények szerint e szám elérheti a 2.000-et. (Megbízható bukaresti források szerint valószínűleg 400-an lehetnek, akiket hétfőn és a rákövetkező négy napon letartóztattak és Bukarestbe szállítottak, ahol azonnal brutálisan összeverték őket.) A bukaresti nagykövetség információi szerint összesen 87 személyt ítélnek el.

1987. december 20.

Huszár Sándor, a bukaresti A Hét 1983-ban leváltott főszerkesztője bejelenti, hogy kilép a Román Írószövetségből.

1987 folyamán

1987 folyamán a román statisztikák szerint összesen 1262-en telepedtek át Magyarországra, míg a magyar statisztikák szerint 10.445-en érkeztek Romániából. A különbözetet bizonnyal az illegálisan (a "zöld határon át") érkezett személyek, és azok adják, akik érvényes útlevéllel érkeztek az országba, de megtagadták a visszatérést Romániába.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék