vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 10 találat | 0 - 10
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1975. március 18.

Megalakul Manea Mănescu kormánya. Ebben az egyik alelnök Fazekas János, aki egyben belkereskedelmi miniszer is. 1978. október 12-én a kormány tagja lesz Fazekas Lajos, aki Virgil Trofin helyett az erdőgazdasági és építőanyagipari miniszteri tárcát vezeti. Ugyanő veszi át Iosif Uglartól 1979. november 26-án a néptanácsok problémájával foglalkozó bizottság elnöki tisztét is.

1975. április 15. - 22.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából magyar filmhetet rendeznek Romániában (Makk Károly Macskajáték-ját mutatják be), íródelegáció látogat ki és vendégszerepel a Nemzeti Színház is. Fellépnek Bukarestben és Kolozsváron, mindkét helyen nagy sikert aratva. (Négy évvel korábban a Vígszínház ugyancsak Bukarestben és Temesváron szerepelt.) A hetvenes években többször sor kerül a kulturális egyezmény keretében a nagyváradi és debreceni, valamint az aradi és békéscsabai illetve a sepsiszentgyörgyi és a veszprémi színházak előadáscseréjére.

1975. április 23. - 26.

Budapesten tartják a Magyar-Román Kulturális Együttműködési Vegyesbizottság harmadik ülését, melyen a magyar tagozat vezetője előterjeszti az aradi Zala-szoborcsoport kérdését. A román tagozat vezetője ezzel kapcsolatosan ígéretet tesz arra, hogy megvizsgálja a "jelenleg az aradi vár alagsorában részekre bontott állapotban található Zala-emlékmű helyreállításának lehetőségét" és erről levélben tájékoztatja a magyar tagozat elnökét. Egyben felveti azt a gondolatot, hogy amennyiben az emlékmű helyre- illetve visszaállítása fizikai károsodás miatt nem lehetséges, akkor közösen új emlékművet állítsanak az aradi vértanúknak. Marjai József a javaslattal egyetért, de megjegyzi: "ugyanakkor pedig a román féltől kérjük el a Zala-féle eredeti emlékművet s mivel művészettörténetileg is értékes alkotásról van szó, restauráljuk és méltó környezetben - esetleg a Kerepesi-temetőben a nemzeti sírkert területén - állítsuk fel." (A Zala-szoborcsoport kérdése az elkövetkező évtized szinte minden kétoldalú tárgyalásán előjön.)

1975. május 30.

Az Államtanács elfogadja az 54. sz. törvényrendeletet, amely szabályozza a végzős egyetemi hallgatók munkába állását. A jogszabály szerint a "kihelyezés" központilag szabályzott és kötelező. A kihelyezett diplomás szakmánként eltérő mennyiségű időt (legtöbbször 3 évet) köteles letölteni a kijelölt munkahelyen. A törvény előírásai erőteljesen sújtják a magyar kisebbséget, ugyanis ettől kezdve szisztematikusan színromán vidékre helyezik a végzős egyetemisták többségét. Azok, akik nem hajlandóak elfoglalni a kijelölt munkahelyet, kötelesek megtéríteni az oktatás költségeit és a tanügyben sem kaphatnak többé állást. Akik letöltik a három évet és sikeresen leteszik a véglegesítő vizsgájukat, csak magas összeköttetéssel, komoly anyagi áldozattal ("csúszópénzzel") tudják elintézni, hogy valamelyik magyarok által (is) lakott területen kapjanak állást. (1978 és 1989 között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar végzőseinek 40%-át a Kárpátokon túli megyékbe, 20%-át pedig román többségű erdélyi megyékbe helyezik.)

1975. augusztus 1.

Mondvacsinált indokkal felmentik a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa "Az együttélő nemzetiségek körében folyó kulturális tevékenységével foglalkozó Irodája" vezetőjét, Gálfalvi Zsoltot. (Másfél évvel korábban egy átszervezés során az 1970 őszén létrehozott Együttélő Nemzetiségek Művelődési és Nevelési Főigazgatóságát már lefokozták Irodává.) Gálfalvi vissztér A Hét-hez, ahonnan három ével korábban "kiemelték" az SZMNT-hez. Leváltásának valódi oka az lehet, hogy túlságosan is exponálta magát, egyfajta "lobbistája" volt a magyar kulturális ügyeknek, az értelmiségi elitnek.

1975. szeptember 6. - 13.

Brassóban - a kétoldalú kulturális egyezmény alapján - magyar könyvkiállítást rendeznek. A román fél - a magyar partner megkérdezése nélkül - önkényesen 23 könyvet kiemel a kiállított anyagból, emiatt diplomáciai levélváltásra kerül sor.

1975. szeptember 22.

Az RKP Központi Bizottságának ülésen Nicolae Ceauşescu éles hangon kel ki a magyar történészek "támadásai" ellen. Kijelenti, hogy fel kell venni a kesztyűt és válaszolni kell a "kihívásra". Ettől kezdve megszaporodnak a magyar történészi munkákkal polemizáló írások. Például az Era Socialista (a párt elméleti folyóirata) 12. számában Dumitru Berciu professzor visszautasítja "azon országok történészeinek állításait, akik kétségbe vonják a vlahok és a románok azonosságát...

1975. október 6.

A hagyományos aradi koszorúzás most a katonai helyőrség részvételével történik. Biczó György nagykövet jelentése szerint mintegy 350 helybeli is jelen volt, valamint a helyi néptanács első elnökhelyettese. Tapasztalata szerint a helyi szervek sokkal készségesebbek, szívélyesebbek voltak, mint amire a központtól utasítást kaptak. A koszorúzásról egyébként a központi média nem tett említést.

1975. december 3. - 4.

Bukarestben - fél év halogatás után - összehívják a két "dolgozói tanács" plenáris ülését. Néhány felszólaló az első nap, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén (ismét) felveti a magyar nyelvű oktatás problémáit, ám Ceauşescu a két tanács másnapi együttes ülésén tartott beszédében erre úgy reagál, hogy "vannak itt is hiányosságok", de "minden bizonnyal nem itt a helye annak, hogy most elemezzük ezeket a kérdéseket." Végeredményben ismét csak - miként egy nagykövetségi rejtjeltávirat fogalmaz - "külsőségekre épített, propagandaelemektől hemzsegő tanácskozásra került sor", ami a részt vevő értelmiségiekből "elkeseredettséget váltott ki".

1975. december 8. - 11.

Hivatalos látogatáson Budapesten tárgyal Puja Frigyessel George Macovescu külügyminiszter. (Találkozik meg Losonczi Pállal, Lázár Györggyel és Biszku Bélával is.) A "többször feszült, de korrekt légkörű" tárgyalásokon a közös közlemény megfogalmazásakor a román fél mereven elzárkózik attól, hogy a nemzetiségek egyáltalán említve legyenek. Puja Frigyes felveti a "szállástörvény" kérdését, de Macovescu elzárkózik a megvitatása elől és azt is visszautasítja, hogy a kishatárforgalomba vonják be Szatmárnémetit, Nagyváradot és Aradot. A magyar főkonzulátus megnyitását a debreceni hasonló diplomáciai kirendeltség megnyitásához köti. A könyvkiállításokkal kapcsolatos sorozatos anomáliákat megvédi és azt kéri, hogy a magyar fél "ne sértse a román érzékenységet".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék