vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 11 találat | 0 - 11
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1979. április 26. - 27.

Puja Frigyes külügyminiszter hivatalos, baráti látogatásra Bukarestbe látogat. A tárgyalások során felveti a "szállástörvénnyel", a kishatárforgalommal (Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti ebből való kizárása), a kultúrális munkatervvel, a sajtótermékek kölcsönös forgalmazásával, a nemzetiségi kérdéssel, közös hagyományaink ápolásával, a vízügyekkel, főkonzulátusokkal, kishatárforgalmi átkelőhelyekkel, kultúrális intézetek kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos problémákat. Puja a Minisztertanácsnak készített jelentésébenn közli: "Kifejeztem értetlenségünket az egyes megállapodások végrehajtásában tapasztalható halogató román magatartás felett", amire Ştefan Andrei azzal válaszol, hogy: "A magyar megítélésnél pozitívabban értékelik kapcsolatainkat". Kijelenti, hogy a "szállástörvényt" "nem tudják megváltoztatni, és a magyarok esetében sem tudna kivételt tenni." és arra sem lát lehetőségét, hogy a három várost is bevonják a kishatárforgalomba. A többi kérdésben is semmitmondó válaszokat kap a magyar külügyminiszter.

1979 május folyamán

Május folyamán - a bukaresti nagykövetség több forrásból származó információi szerint - a Központi Bizottság apparátusában Ilie Rădulescu KB-titkár (aki mögött Elena Ceauşescu áll) irányításával a kisebbségi nyelvek használatának visszaszorítása irányába ható intézkedéseket dolgoznak ki. Eszerint az oktatási intézményekben, a tömegtájékoztatásban és a hivatalos érintkezésben a romániai földrajzi neveket, a helységneveket, sőt, a magyar (német stb.) történelmi személyiségek neveit kötelezően román megfelelővel, vagy helyesírással kell írni. A magyar földrajz és történelemkönyveket ennek megfelelően már a következő tanév kezdetére át kell írni. Emiatt a hónap végén Gere Mihály és Fazekas János interveniál Nicolae Ceauşescunál, felhívva a figyelmét a kedvezőtlen hazai és külföldi visszhangra. Hírek szerint a főtitkárt sikerül meggyőzniük és az intézkedés bevezetését - egyelőre - ejtik.

1979. június 18.

Erdőszentgyörgyön közúti balesetben meghal Varga Katalin, A Hét munkatársa és Nagy Pál (Szatmárnémeti, 1929. jan. 12.) festőművész. 1952-ben a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben szerez diplomát, ezt követően 1976-ig a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceum tanára.

1979. július 1.

Munícipium rangjára emelnek több várost. Erdélyből Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Beszterce, Zilah és Fogaras kapja meg ezt a státust.

1979. július 16. - 17.

Ilie Verdeţi miniszterelnök hivatalos, baráti látogatásra Budapestre látogat.

1979. július 16.

Lőrincz László oktatásügyi államtitkár az RTV magyar adásában bejelenti, hogy változatlanul lehet felvételizni a nagyenyedi tanítóképzőbe, a híresztelések ellenére még sem szüntetik azt meg. Másnap az intézmény értesíti az érdeklődőket, hogy a tanítóképzőt Székelyudvarhelyre költöztetik. (Ezt követően csak Nagyváradon és Székelyudvarhelyen folyik magyar tanítóképzés.)

1979. július 19.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát, melyen részt vesz Miu Dobrescu, a Szocialista Nevelés és Művelődés Tanácsa elnöke és Virgil Cazacu KB-titkár is, akit korábban a nemzetiségi tanácsok felügyeletével bíztak meg. (Közvetlenül a plenáris előtt egy kis időre összeül a büró is.) A tanácskozás mindvégigi román nyelven folyik, csupán Gere Mihály - akit most választanak meg az elhunyt Péterfi István utódaként a tanács elnökévé - olvassa fel magyarul is az üdvözlő beszédét. (A pártvezetés eredeti jelöltje a még Gerénél is szervilisebb Kovács József, a Babes-Bolyai egyetem prorektora volt.) Az ülés napirendjén a Megéneklünk Románia országos kulturális fesztivál és a kongresszusi irányelvek szerepelnek. Az előzőleg egyeztetett hozzászólókon kívül Domokos Géza, Bodor Pál és Gálfalvi Zsolt szólalnak fel. Utóbbi azt kifogásolja, hogy az MNDT gyakorlatilag nem működik, a magyar nyelvű oktatás szűkítését célzó intézkedések láttak napvilágot és korlátozták a nemzetiségi nyelvű könyvek kiadását. (Miu Dobrescu ezt hevesen cáfolja - vagyis a valóban tervezett szűkítést ezennel visszavonja.)

1979. július 26.

Az Államtanács rendelete korlátozza a külföldiek üzemanyag-vásárlását (csak valutáért vásárolhatnak a benzinkutaknál). Az intézkedés váratlanul érinti a több ezer, az országban tartózkodó magyar autós turistát is. A nagy felháborodás, a kaotikus helyzet és a diplomáciai intervenció miatt az intézkedést a hatóságok visszavonják, ezt követően benzin jegyekre tankolhatnak a külföldiek a kutaknál.

1979. július 27.

Szepes István kolozsvári főkonzul bemutatkozó látogatásra Bukarestbe érkezik. A főkonzulátus székhelye még mindig nincs eldöntve (a magyar fél által visszakért Erzsébet királyné/Racoviţa úti ingatlanról a román fél hallani sem akar). Végül - hosszas egyeztetés és tárgyalások után - a Mureşanu u. 16. sz. alatti ingatlanba költözik a diplomáciai képviselet.

1979. október 6.

Rajnai Sándor nagykövet munkatársaival (és a "testvérmegye" Békés delegációjának részvételével) Aradon megkoszorúzza a kivégzett tábornokok emlékoszlopát. A koszorúzáson a helyi pártbizottság és a tanács képviselői is részt vesznek, valamint el megy mintegy 500 helybéli magyar is.

1979. október 22.

Brassóban meghal Jakabos Ödön (Nyújtód, 1940. jan. 25.), aki azzal vált ismertté, hogy 1972-73-ban egyedül - gyalog, stoppal - Kőrösi Csoma Sándor nyomában bejárta a Közel-Keletet és Indiát. Hazatérve számos helyen megfordult, beszámolván úti élményeiről. Útinaplója - halála után - könyvalakban is megjelent (Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék