Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 13 találat | 0 - 13
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1969. március 16.

A Hivatalos Közlönyben megjelenik a tanszemélyzet szabályozásáról szóló törvény, amely előírja, hogy azokban iskolákban, ahol a tanítás az "együttélő nemzetiségek" nyelvén történik, "az előadó személyzetnek és a kisegítő tanszemélyzetnek ismernie kell a tanítási nyelvet.

1969. március 13.

Megalakul Ion Gheorghe Maurer ötödik kormánya. A minisztertanács egyik alelnöke továbbra is Fazekas János, a kormányból kimarad Szenkovits Sándor és Levente Mihály. 1974. február 27-én Fazekast - Virgil Trofin helyébe - kinevezik belkereskedelmi miniszterré.

1969. március 16.

Brassóban meghal id. Halász Gyula (Csetény, 1871. szept. 17.) szerkesztő, publicista. A két világháború közt a Brassói Lapok munkatársa.

1969. május 7.

Ülést tart az Magyar Nemzetiségű Dolgozók Kovászna Megyei Tanácsa, melyen részt vesz Constantin Stanca, a megyei pártbizottság titkára, és Koppándi Sándor, az MNDOT titkára. Erről beszámol a helyi pártlap, a Megyei Tükör. Bár valószínű, hogy a többi megyei tanácsot is összehívták, a helyi pártlapokból ez nem derül ki.

1969. május 29.

Megalakul az Írók Kolozsvári Egyesülete, melyben a magyarok aránya 60%. A vezetőségbe hat magyar és öt román kerül, a titkár Dumitru Radu Popescu lesz.

1969. július 3.

A 371. sz. minisztertanácsi rendelet megerősíti a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy mindazokból a tantárgyakból, melyeket nem román nyelven tanultak, az anyanyelvükön vizsgázzanak. A jogszabálynak van egy - a korábbi gyakorlatot tekintve meglepő - kitétele is, ugyanis szankciókat helyez kilátásba azok ellen, akik a rendeletet nem tartják tiszteletben.

1969. július 8.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát országos plénumát. A plenárison a küldöttek nem a kisebbségi problémákkal foglalkoznak, ez a téma még csak szóba sem kerül. Ehelyett megvitatják "az RKP KB X. pártkongresszusi Téziseit és Iránytervezetét az 1971-75-ös ötéves tervről és az 1976-80-as időszak nemzetgazdaságfejlesztési irányvonaláról." A felszólalók (többek közt Demeter János, Franyó Zoltán, Balogh Edgár, Domokos Géza, Sütő András, Bányai László, Dukász Anna, Bodor Pál) beszédeikben "kifejezést adtak a romániai magyar nemzetiségű munkások, szövetkezeti parasztok, és értelmiségiek őszinte gondolatainak és érzelmeinek, hangsúlyozva teljes egyetértésüket a párt bel- és külpolitikájával...".

1969. augusztus 6. - 12.

Bukarestben tartják az RKP X. kongresszusát. Ezen használja először Nicolae Ceauşescu a "társadalom homogenizálása" szintagmát, amikor a ,,kizsákmányoló osztályok" felszámolását követően a szocialista társadalomban végbemenő homogenizációs folyamatról beszél. (A későbbi események elemzése azt mutatja, hogy valójában a társadalmi homogenizáció mögött etnikai/nyelvi homogenizációt kell érteni.) Létay Lajos, a kolozsvári Utunk, és Szilágyi Dezső, az Előre főszerkesztői a Központi Bizottság póttagjából teljes jogú tagok lesznek, Sütő András és Domokos Géza pedig póttagok.

1969. október 11. - 28.

Márton Áron gyulafehérvári püspök - felszentelése óta első ízben - részt vesz a vatikáni püspöki szinóduson. (Még kétszer jut el Rómába: 1971. október 25-én magánaudencián fogadja VI. Pál pápa, valamint 1974. március 1-12. között tartózkodik kinnt.)

1969. november 21.

A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.

1969. november 21.

Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.

1969. november 26.

Budapesten magyar-román kulturális szerződést írnak alá, a magyar és román fővárosban román ill. magyar kultúrházak felállításáról. (Az egyezmény végrehajtására a román fél merev ellenállása miatt nem kerül sor. Az 1978-79-es tárgyalásokon arra hivatkoznak, hogy - bár az árusítást az eredeti kormányközi egyezmény rögzíti - az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága határozata nem teszi lehetővé a kultúrházakban kultúrcikkek árusítását. Amikor végül erről az igényéről lemond a magyar fél, arra hivatkoznak, hogy a kérdés felvetése nem aktuális...)

1969. december 9.

Megjelenik a 2215. sz. minisztertanácsi határozat a könyvkiadói tevékenység általános átalakításáról. Ennek keretében létrehozzák a nemzeti kisebbségek önálló könyvkiadóját, a Kriteriont, élére kinevezve Domokos Gézát, a két főszerkesztő Bodor Pál és Hedi Hauser, a magyar lektorátust Szász Béla vezeti. (Az intézmény létrehozásának terve egyébként már évek óta "érlelődik", legutóbb az 1968 júniusi értelmiségi találkozón vetették fel a kérdést. Eredetilek jóval kisebb létszámmal és kolozsvári fiók nélkül akarták létrehozni, de emiatt az írószövetség nemzetiségi bizottsága tiltakozott.) A hetvenes években kilenc nyelven jelentet meg a nemzeti kisebbségek számára könyveket. A Kriterion mellett (melynek Kolozsváron is van fiókja) a kolozsvári Dacia, (később a temesvári Făclia is), valamint a bukaresti Albatros-, a Ion Creangă-, az Eminescu-, a Meridiane-, a Tudományos-, a Pedógiai-, és a Politikai Könyvkiadó is ad ki magyar nyelvű könyveket, de a hetvenes években ezeknek egyre csökken a részarányuk.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék