vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 13 találat | 0 - 13
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1980. március 9.

Nemzetgyűlési és néptanácsi választásokat rendeznek az országban. A képviselők 60%-át "kicserélik".

1980. március 29.

Megalakul Ilie Verdeţi kormánya. Ebben az egyik alelnök továbbra is Fazekas János, a néptanácsok problémájával foglalkozó bizottság elnöke pedig Fazekas Lajos. Az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályát Lőrincz László helyett Fúró Gyula vezeti tovább.

1980. április 11.

Ünnepélyesen megnyílik Kolozsvárott a Magyar Népköztársaság Főkonzulátusa. A főkonzul dr. Szepes István.

1980. június 4. - 7.

Magyar-román írótalálkozót szervez Gyergyószárhegyre Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója és Zöld Lajos csíkszeredai újságíró, az ottani képzőművészeti alkotótábor szervezője. A húsz magyar és nyolc román író a kölcsönös műfordítások, illetve a magyar irodalom belső problémáinek kérdéséről tanácskozik, de ennek kapcsán néhányan aktuális kisebbségi problémákat (pl. az anyanyelvi iskolázás, a magyar nyelvű könyvek számának csökkenését) is fölvetnek. (Beke György az Utunkban a táborról utólag úgy ír, hogy "Szárhegy a korszerű mai Vécs" - utalva a két világháború közt minden évben megtartott marosvécsi Helikon-napokra.) A tanácskozás jegyzőkönyvének egy részét - a harmadik napi vita anyagát - a Korunk szeptemberi száma leközli, mire azzal vádolják meg a szervezőket, hogy "politikai fórummá" változtatták az összejövetelt, végül a november eleji kivizsgálást - közbenjárásra - Dumitru Popescu KB-titkár leállítja. (A következő évi szárhegyi tanácskozást az illetékesek végül még sem engedélyezik.)

1980. július 1.

A Csengersima-Pete (Petea) határátkelőhelyet megnyitják a nemzetközi személyforgalom számára is. (A román fél szorgalmazza, hogy a teherautók számára is nyissák meg, de ezt azzal utasítják el, hogy a magyar oldalon nem bírná el az úthálózat a megnövekedett forgalmat.)

1980. július 22.

Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 27 tagú bürója, Gere Mihály vezetésével. Ezen Bodor Pál felveti a magyar nemzetiségű egyetemisták, főiskolások számának csökkenését (1959-ben még 1800 hallgatója volt a Bolyai egyetemnek, míg 1980-ban a Babeş-Bolyain csak 1064 magyar diák tanul, ezen belül a jogi karon csupán 48-an.) A jelenlévő Stan Soare, a KB agitprop osztályának helyettes vezetője kijelenti, hogy "a nemzetiségi arányszámokat nem kell dramatizálni". Az ülésen bejelentik, hogy hamarosan megnyílik Bukarestben a Kriterion Könyvesbolt.

1980. július

"igen szigorúan konspirált előkészítés után" - a magyar nagykövetség több bizalmas forrásból származó értesülése szerint - mintegy kétszáz vezető magyar értelmiségi szándékozott összegyűlne egy menedékházban, hogy megvitassák a magyar kisebbség helyzetét. (Egyfajta második marosvásárhelyi találkozóról lenne szó.) A találkozó nem jön létre, feltehetően a Securitate-tól való félelem miatt.

1980. augusztus 16.

Kolozsváron nyilvános tárgyaláson két év börtönbüntetésre ítéli Ferencz Béla Ervin ferences szerzetes-plébánost, azzal a váddal, hogy engedély nélkül rózsafüzéreket készítettek a szerzetesekkel és azt önköltségi áron árusították. (A valódi ok az, hogy az óvárosi ferences templom renoválását felügyelvén nagyarányú sikkasztást fedezett fel - erre a sikkasztást elkövető feljelentette.) Szeptember 26-án elutasítják a fellebbezését. Mivel a plébános májusban elmúlt hatvan éves, erre hivatkozva Jakab Antal gyulafehérvári püspök kegyelmi kérvénnyel fordul az államelnökhöz, amit elutasítanak. Mivel nem vonul be a börtönbe, novemberben Gyergyószárhegyen letartóztatják

1980. szeptember 7. - 8.

Éjszaka "ismeretlen tettesek" Kolozsvárott lerombolják az Ady-Şincai Líceum (volt református kollégium) épületén elhelyezett, az első világháborúban elesett diákok emléktábláját. Az eset nagy felháborodást kelt a helyi magyarság között. Balogh Edgár az Igazságban teszi szóvá, Takács Lajos, az Államtanács nyugalmazott alelnöke, a Bolyai egyetem utolsó rektora táviratot küld emiatt Nicolae Ceauşescu államelnöknek. Helyi vélemények szerint az akció a hivatalos szervek tudtával, sőt, szervezésével történt.

1980. szeptember 29.

Gyulafehérváron hosszas betegség után meghal Márton Áron római katolikus püspök (Csíkszentdomokos, 1896.) A harmincas években kolozsvári lelkészként az Erdélyi Iskola című katolikus pedagógiai folyóiratot szerkeszti György Lajossal. 1938-ban szentelik gyulafehérvári római katolikus püspökké. 1940-44 közt a dél-erdélyi magyarság szellemi vezetője. 1946-ban memorandumban tiltakozok (többekkel együtt) az erdélyi magyarság ismételt román uralom alá helyezése miatt. 1948-49-ben egyházi ellenállás fő alakja. 1949-ben lefogják majd 1951-ben hazaárulásért életfogytiglanra ítélik. 1955-ben kegyelemmel kiszabadul, de 1957 és 1967 között háziőrizetben tartják Gyulafehérvárott. Utóda a még májusban kinevezett Jakab Antal, a korábbi segédpüspök lesz. Márton Áron október 4-i búcsúztatásán (melyen a gyászmisét Lékai János esztergomi érsek celebrálja) mintegy három-négyezer ember van jelen, a romániai magyar szellemi élet nagy része (a politikusok közül Takács Lajos, Király Károly) és számos külföldi vendég (a szabadkai és eszéki püspökök), Fazekas János miniszterelnök-helyettes táviratot küld - amiért ....

1980. október 6.

Aradon koszorúz a magyar nagykövetség delegációja. Az eseményen a helyi pártbizottság és a néptanács, valamint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanács részéről is jelen van egy küldöttség, valamint a Békés megyei tanács-, a KISZ- és a Hazafias Népfront delegációja, és mintegy 3-400 helybeli.

1980. december 18.

Kovács Zoltán festőművész, Kacsó Sándor ny. szerkesztő, az MNSZ 1947-49 közti elnöke, Takács Lajos és Nagy Géza ny. egyetemi tanárok, valamint Jenei Dezső elektromérnök táviratot küld Nicolae Ceauşescu államelnöknek címezve. Ebben kérik, hogy a megyei tanfelügyelőség által novemberben megszüntetésre javasolt magyar tannyelvű 3. sz. Matematika-Fizika Líceum fennmaradhasson. Arra hivatkoznak, hogy 1948-ban még 9 kolozsvári magyar középiskola volt, melyből már csak kettő maradt (a 3. sz. Matematika-Fizika és a Brassai Líceum). Az érdekelt szülők ezreinek kívánságát tolmácsolják - írják a távirat aláírói. Azt is kérik, hogy szervezzenek országos tanácskozást "az RSZK magyar nemzetiségi fiataljainak iskolai perspektívájával kapcsolatban".

1980. december 26.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plénumát, melyen részt vesz Dumitru Popescu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja, aki pár héttel korábban vette át Virgil Cazacutól a nemzetiségi tanácsok felügyeletét. A felszólaló Huszár Sándor elítéli azokat, akik elhagyják az országot. A plenáris előtt ülésezik a végrehajtó bizottság (büró), melyen bírálják a kolozsvári 3. sz. matematika-fizika líceum megszüntetésének tervét. Az elnöklő Gere Mihály kis időre eltávozik, majd visszatérve bejelenti, hogy Ceauşescu közölte, csak most szerzett tudomást a tervről, s azzal nem ért egyet és "kérte Gere elvtársat, hogy tájékoztassa az MNDT büróját a terv elejtéséről".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék