vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 14 találat | 0 - 14
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1973. január 10.

Bukarestben hosszas betegség után meghal Földes László (Arad, 1922. jún. 26.) irodalomkritikus, szerkesztő. 1947 és 1953 közt a Bolyai egyetemen tanársegéd, majd adjunktus, 1953-tól a konzervatórium esztétika tanára. 1956 és 1958 közt az Utunk főszerkesztője, 1970-től A Hét főszerkesztő helyettese.

1973. február 25.

Egy összejövetelen Csernátonban elhatározzák, hogy megalakítják a Bod Péter Közművelődési Egyesületet, a helyi népfőiskolát és a szabadtéri múzeumot. Utóbbi id. Haszmann Pál ny. igazgató-tanító mintegy 8000 darabos gyűjteményéből jön létre, mint a Kovászna megyei múzeum szabadtéri néprajzi részlegét. A tájmúzeumot a Damokos Gyula-féle kúriában és a körülötte elterülő 2 hektáros parkban hozzák létre, ifj. Haszmann Pál és Haszmann József vezetik.

1973. május 13.

Megjelenik a 273. sz. államtanácsi törvényrendelet, melynek értelmében az általános iskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásban az ötödik osztály indításához minimum 25, a középfokú oktatásban pedig 36 jelentkezőre van szükség. (Eddig 20 tanuló volt a minimum, de minisztériumi engedéllyel már 8-10 fővel is indíthattak nemzetiségi osztályt.) Ezzel szemben mindazon községekben, ahol az "együttélő nemzetiségek" nyelvén működő iskolák léteznek, függetlenül a tanulók létszámától, román előadási nyelvű tagozatokat, vagy osztályokat kell létesíteni. (Ez az intézkedés akkor jelenik meg, amikor az 1.230 önálló igazgatású magyar általános iskola mellett már 1.062 magyar tagozat működött.) A nyíltan diszkriminációs törvény nagy felháborodást kelt a magyar kisebbség körében és a magyar pártvezetés is nemtetszésének ad hangot a kétoldalú tárgyalásokon. (A nagykövetség szeptemberi bizalmas információi szerint a dekrétum végrehajtására az 1973/74-es tanévben még nem kerül sor.)

1973. június 18. - 19.

Az RKP KB-nak az oktatás "fejlesztéséről és tökéletesítéséről" tanácskozó plenáris ülésén Ceauşescu azzal védi meg a május 13-i törvényt, hogy kijelenti: "Már megmondtam más alkalmakkor is: mi nem tudunk külön fizikai, kémiai és más szakú intézeteket létesíteni azoknak a fiataloknak, akik nem ismerik a román nyelvet. [...] A román nyelv nem idegen nyelv egyetlen fiatal számára sem, aki Romániában él! Szocialista társadalmunk nyelve ez, és meg kell tanulnia az összes román állampolgárnak." Ezen az ülésen Takács Lajos is felszólalhat (az ugyancsak jelenlévő, és felszólalásra jelentkező Domokos Géza, Sütő András és Fazekas János nem kapnak szót). Takács, az államtanács tagja beszédében ugyan utólag is helyesli a kisebbségi iskolák 1956 és 1959 közti erőszakos elrománosítását, (azt is beismerve, hogy abban az időben még azon a véleményen volt, hogy a földrajz és történelem kizárólag román nyelven történő tanítása "segítséget fog nyújtani a román nyelv ismeretének tökéletesítéséhez"). Emellett azonban azt is kijelenti, hogy "az utóbbi időben szó van arról, hogy az együttélő nemzetiségek oktatását kétnyelvű oktatássá alakítják át. Nem tudok elképzelni nagyobb szerencsétlenséget..." Azt javasolja, hogy a fenti javaslatot - mielőtt konkrét jogszabályba öntenék - vitassák meg a nemzetiségi dolgozók tanácsaival. Ceauşescu beszédében meglehetősen durván nekimegy Takácsnak és az ellenérveit lesöpri az asztalról - ám a kétnyelvű oktatás tervezett bevezetésére még sem kerül sor, de a két nemzetiségi tanács országos plenárisának - már igencsak esedékes - összehívása is elmarad.

1973. június 21.

Bukarestben összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója (központi irodája). Ezen elhatározzák, hogy októberben megtartják az országos tanács plenáris ülését. (Ehhez a pártvezetés nem járul hozzá.) Az erről beszámoló rejtjeltáviratában Martin Ferenc nagykövet megjegyzi: "egyébként a nemzetiségi káderek hangulata, helyzete ma rosszabb, mint bármikor".

1973. július 6.

A nemzetiségi oktatás ügyében tart megbeszélést a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója. A Miron Constantinescu elnökletével megtartott ülésen érdemi megállapodásra nem kerül sor.

1973. július 28.

Csíkszeredában felavatják Nagy Imre képzőművész állandó kiállítótermét, emlékházát. Az avatóbeszédet Sütő András mondja.

1973. július

a magyar nagykövetség három diplomatája hivatalos látogatást tesz Bákó megyében, melynek során fölkeresnek egy csángó-magyar falut (Lujzi-kalagor) is. Diplomatái beszámolója után október 31-i jelentésében Martin Ferenc nagykövet kijelenti: "Nincsenek illúzióink a feudális Magyar Állam, majd a Horthy-fasizmus "magyar szupremációt" gőgösen hírdető nemzetiség-ellenes politikáját illetően, de azért a fenti méretű és módszerű erőszakos asszimiláció a történelmi Magyarországon ismeretlen volt." Ennek ellenére úgy véli, hogy "jelenleg nem volna kívánatos a csángókérdés-komplexum bármilyen, románoknak történő felvetése." (1989 előtt ez volt az egyetlen alkalom, hogy magyar diplomata eljuthatott a csángóföldre.)

1973. augusztus

Zöld Lajos csíkszeredai újságíró alkotótábort szervez a gyergyószárhegyi ferences kolostor épületében. Ezt követően minden évben magyar és román képzőművészek táboronak Szárhegyen és elkezdődik a romos Lázár-kastély helyreállítása is.

1973. augusztus 20.

Öngyilkos lesz Szőcs Kálmán nagy reménységű költő. A nagykövetség információi és a hátrahagyott búcsúlevele szerint tettét "az elviselhetetlennek tűnő nemzetiségellenes nyomás miatt követte el".

1973. szeptember 13.

Újabb szűk körű megbeszélésre kerül sor Bukarestben, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsa ott élő tagjai és Miron Constantinescu KB-titkár között. (Korábban őt bízták meg a nemzetiségi tanácsok irányításával.) A zaklatott légkörű megbeszélés során a magyar meghívottak ismertetik a magyar oktatási hálózat problémáit, és hiányosságait, és többek közt azt kérik a magyar-kérdés idős szakértőjétől, hogy a román nyelvű tanintézményekben tanuló magyar diákoknak legalább tegyék kötelezővé a magyar nyelv- és irodalom oktatását. Constantinescu azonban ezt "túlzónak" találja, és elutasítja a kérést.

1973. október 6.

Aradon megkoszorúzza a vértanúk emlékoszlopát a magyar nagykövetség. Kincses László, a külügyminisztérium referense azt ajánlja, hogy - kihasználva azt, hogy 1974-ben 125. évfordulója lesz a 13 tábornok kivégzésének - javasolják a román partnereiknek, állítsák helyre a Zala-szoborcsoportot. December 12-i feljegyzésében ugyanezt javasolja Martin Ferenc nagykövet is.

1973. november 15.

Kolozsváron meghal László Dezső (Sepsiszentgyörgy, 1904. júli. 12.) református lelkész, teológus, publicista, társadalompolitikus. Az Erdélyi Fiatalok alapító tagja, 1937-től teológiai magántanár, 1941-44 közt országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt tagja. 1952-ben bírósági ítélet nélkül a Duna-Fekete-tenger csatornánál dolgoztatják, 1957-ben egy kis időre újra letartóztatják. A hatvanas években ismét kolozsvári lelkész.

1973. december 4.

Sepsiszentgyörgyön Nagy Ferdinánd megyei elsőtitkár leváltja Sylvester Lajost, aki 1968 óta a megyei kulturális bizottság elnöke. Az a "bűne", hogy több magyar szobor (pl. Kézdimárkosfalván Barabás Miklós, Kovásznán és Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor, Kézdivásárhelyen Gábor Áron szobrát), történelmi emlék helyreállítását kezdeményezte. A közvetlen indokot a "köpeci ügy" szolgálja. (Az 1848. december 9-i győztes csata emlékére állított - és 1934-ben lerombolt - emlékművet Sylvester visszaállíttattja, de Constantin Stanca megyei ideológiai titkár leromboltatja. Bukarsetből jönnek ki kivizsgálni az esetet - végül új emlékművet állíttatnak a régi helyett.) Sylvestert Dukász Anna helyébe (aki a lemondott Király Károly pártfogoltjának számított) a városi színház igazgatójává nevezik ki. (A szíínésznő pedig két év múlva az Egyesült Államokba "disszidál".)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék