Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 21 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1957 eleje

1957 elején Márton Áron gyulafehérvári püspököt házifogságra kényszerítik, csak a székesegyházába mehet át a püspöki palotából. - Megjelenik a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a RNK Akadémiája Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének folyóirata) első száma. Szerkeszti: Jancsó Elemér.

1957. február 19.

(Más adatok szerint 17-én) letartóztatják Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, majd a következő napok során még 30 helybeli és környékbeli személyt fognak le. Azzal vádolják őket, hogy magyarországi mintára "ellenforradalmat" akartak kirobbantani Erdélyben is, majd "árnyékkormányt" hoztak volna létre.

1957. február 21.

Megjelenik az újságárusoknál a Korunk c. "világnézeti, társadalmi, tudományos és művelődési szemle" új folyamának első száma. Főszerkesztője Gáll Ernő, a szerkesztőbizottság tagja többek közt: Balogh Edgár, Bányai László, Csehi Gyula, Méliusz József, Nagy István és Tóth Sándor. A 3.000 példányon fölül kinyomtatnak még néhány ezret amelyeket Magyarországra szállítanak, ahol éppen akkor tetőzik az írók sztrájkja.

1957. február 27.

A kolozsvári katonai törvényszék Macskási Pál vezette tanácsa nyilvános tárgyaláson ítéletet hirdet a Várhegyi István és társai perben. Várhegyit 7, Nagy Benedeket 5, Koczka Györgyöt és Kelemen Kálmánt 5 - 5 év fogházbüntetésre ítélik.

1957. február vége

1957 február végén ténylegesen is megalakul Brassóban az illegális Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség (EMISZ), tagjai leteszik az esküt. (A szervezet vezetői között vannak: Orbán László, Sándor Balázs, Lay Imre, Lay György.) Az alapítók célja: "egy olyan egész Erdélyre kiterjedő magyar ifjúsági szervezetet létrehozni amely alkalmas a kisebbségi panaszok összegyűjtésére."

1957. március 14.

Sepsiszentgyörgyön a volt Mikó Kollégium (most 1. sz. magyar-román tagozatos líceum) néhány diákja este titokban koszorút helyez el a központban álló 48-as emlékmű talapzatán.

1957. március 14.

A fehéregyházi Petőfi-emlékműnél nem engedélyezett ünnepséget tart az illegális EMISZ mintegy 15-20 tagja.

1957. március 20.

A gyulafehérvári vasútállomáson - a házi őrizetben lévő Márton Áron római katolikus püspöktől jövet - letartóztatják Dobai István kolozsvári jogászt. Megtalálják nála azt a memorandumot, amelyben kidolgozta az "erdélyi kérdés" rendezésének módozatát.

1957. március 20.

Megalakul Chivu Stoica kormánya. A Minisztertanács elnöke (miniszterelnök):, alelnökei: Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu és Ştefan Voitec. A fontosabb tárcák: belügyminiszter Alexandru Drăghici, külügyminiszter Grigore Preoteasa, pénzügyminiszter Aurel Vijoli, igazságügyminiszter Gheorghe Diaconescu.

1957. május 1.

Megjelenik Bukarestben a Munkásélet (az impresszumban: "A Román Népköztársaság Szakszervezetei Központi Tanácsának hetilapja").

1957. május 22.

A kolozsvári 3. sz. katonai törvényszéken megkezdődik a ."nyilvános izgatással" vádolt, március 12-én letartóztatott Dávid Gyula egyetemi tanársegéd és a március 19-én letartóztatott Páskándi Géza egyetemi hallgató, költő pere. A június 13-i tárgyaláson "nyilvános bujtogatás" vádjával (Dávidot valójában a Házsongárdi temetői megemlékezés, valamint a magyar forradalommal való rokonszenvnyilvánítás miatt, Páskándit pedig azért, mert a Várhegyi-féle diákszövetségi programot támogatta és azt kiegészítette) 7, illetve 6 év fogházbüntetésre ítélik őket. (A tárgyaláson több meghívott egyetemi oktató is részt vesz - a cél nyilvánvalóan a magyar értelmiség megfélemlítése. A védelem részéről felolvassák Balogh Edgárnak a Bolyai professzorának, és Bányai Lászlónak, a volt rektornak a levelét, amelyben igazolják, hogy Dávidék nem tüntetni mentek a Házsongárdba.) Dávid Gyula 1964. március 9-én, Páskándi egy fél évvel korábban szabadul.

1957. június 15.

A Buletinul Oficialban megjelenik a 260. sz. rendelet, mely szerint a Romániába beutazni kívánó idegen állampolgárok a határállomásokon kötelesek közölni, hogy mely helyiségbe szeretnének utazni. Ide kötelesek 3 napon belül meg is érkezni, és az ottani rendőrségen 24 órán belül bejelentkezni.

1957. június 28. - július. - 3.

Bukarestben tartják az RMP Központi Vezetőségének plenáris ülését. A lapok az ülés munkálatairól hallgatnak, nem közölnek az ilyen esetekben szokásos terjedelmes pártdokumentumokat. Ráadásul egyedülálló módon a tanácskozást egy napra (30-ára) felfüggesztik, ami a moszkvai hatalmi harccal van összefüggésben. Miután 29-én Hruscsov legyőzi a sztálinista ellenfeleit, Gheorghiu-Dej is megváltoztatja (enyhíti) saját ellenzékével szembeni politikáját. Az eredmény: a július 4-i Scînteia közli, hogy "pártellenes tevékenységükért" kizárták a Politikai Bizottságból (az ortodox sztalinista) Iosif Chişinevschit és (a reformista, a hruscsovi liberalizáció hívének tartott) Miron Constantinescut (aki egyébként a magyar kisebbséggel szemben is békülékenyebb politikát mutatott korábban).

1957 nyara

1957 nyarán Budapesten és Bukarestben kölcsönösen engedélyezik a Magyarországon, illetve Romániában élő családtagok látogatását. Az 1956 október végén visszaállított teljes körű vízumkényszer továbbra is érvényben marad.

1957. szeptember 16.

Kolozsváron megkezdődik a Dobai-csoport pere. A vádlottak: 1) Dobai István kolozsvári jogász; 2) Varga László abrudbányai ref. lelkész; 3) Komáromi József kolozsvári középiskolai tanár; 4) Kertész Gábor zilahi ügyvéd; 5) Bereczki András az RNK Akadémiája kolozsvári fiókjának kutatója; 6) Gazda Ferenc kolozsvári középiskolai tanár; 7) Nagy József szamosújvári volt földbirtokos; 8) Dobri János, a kolozsvári Protestáns Teológia professzora; 9) László Dezső kolozsvári ref. esperes, 1941-44 között erdélyi párti képviselő. Az ellenük felhozott vád: 1) Dobai memóriumot készített, amelyben javaslatot tett Erdély megosztására a magyarság és a románság között. A memorandumot az ENSZ-hez és az RKP KB-hoz akarta eljuttatni. Tervezetét "véleményezés" céljából eljuttatta: Bereczkyhez, Kertészhez, Nagy Józsefhez, Gazdához, Vargához és Márton Áronhoz. (Az ötödrendű vádlott, Bereczky A. 1956-ban még kolozsvári akadémiai kutató volt, a munka elkészítéséhez átadta az 1939/40-es romániai statisztikai évkönyvet, amelynek adatait Dobai felhasználta.) 2) Varga L. másodrendű vádlott D. I. megbízásából Budapesten felvette a kapcsolatot Német Lászlóval, Tamási Áronnal. Varga Magyarországról több lapot, folyóiratot hozott haza magával, amelyeket Dobai vádlott-társai között is szétosztott. 3) Kertész G. negyedrendű vádlott szintén készített 3 "nacionalista-soviniszta jellegű" dolgozatot. A politikai per - bár nem nyilvános, és csak a meghívott magyar értelmiségiek szűk köre vehet részt rajta - nagy feltűnést kelt a kolozsvári magyar értelmiség soraiban, híre eljut magyarországi körökhöz és később a nyugati magyar emigráció is értesül róla.

1957 nyara

Elítélik Fodor Pált és társait: Fodort 25 évre, Mezei Mózes, P. Hajdú Leander, P. Szőcs Izidor ferenceseket 15-15 évre, P. Szentmártoni Odorikot és Csiha Kálmán református lekészt 10-10 évre ítélik.

1957. október 1.

Az 1953-ban tagozatként létrehozott temesvári magyar színház önálló intézménnyé válik, Temesvári magyar Állami Színház néven. Igazgató-főrendezője: Taub János.

1957. október 26.

A bukaresti Előre beszámol a marosvásárhelyi "értelmiségi nagygyűlésről". A felszólalók (többek közt: Csupor Lajos, az Román Munkáspárt tartományi pártbizottságának első titkára, Gálfalvi Zsolt, Izsák József irodalomkritikusok, Andrásofszky Tibor, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet rektora, Sütő András író) mindnyájan bírálják Jordáky Lajos, a Bolyai Tudományegyetem volt tanárát a nacionalista megnyilvánulásáért.

1957. november 5.

Megszületik az ítéletet a Dobai-perben. A kolozsvári katonai törvényszék (elnök: Macskási Pál): "hazaárulásért és az RNK belső és külső biztonsága elleni cselszövés", valamint "tiltott közlemények terjesztéséért" Dobait és Vargát életfogytiglani kényszermunkára és még 10 év szabadságvesztésre; Komáromit ("cselekedetei kimerítik a társadalmi rend elleni felbújtás tényét, mivel izgató és propagandatevékenységével nagy veszélyt hozhatott volna az állam biztonságára.") 25 év kényszermunkára és még 8 év börtönre; Kertészt 25 év kényszermunkára és még 10 év börtönre ("a vádlott nyíltan szolidarizált a magyarországi ellenforradalmárokkal"); Bereczkit 15 év kényszermunkára; Gazdát 10 év nehézbörtönre (hazaárulás stb. fel nem jelentése miatt), még 7 év börtönre ("áskálódás" miatt) és még 5 év börtönre ("tiltott kiadványok tartása miatt"); Nagyot 5 év nehézbörtönre; Dobrit ("a társadalom elleni áskálódás miatt" valójában Ravasz László püspök egy beszédéért és Illyés verséért) 6 év börtönre; Lászlót ("tilos közlemények tartása"! miatt) 5 év börtönre ítélik. Utóbbi kivételével mindenkinél még teljes vagyonelkobzást is elrendelnek. Dobri 1963. február 2-án érkezik haza, Dobai 1964. augusztus 5-én szabadul. Kertész Gábor és Nagy József meghalnak a börtönben.

1957. november 20.

Interjú jelenik meg az Előrében Fazekas Jánossal, a Központi Vezetés titkárával, a titkárság mellett működő, "az együttélő nemzetiségek problémájával foglalkozó bizottság" vezetőjével, aki közli, hogy az országban 1105 I-IV. és 505 V-VII. osztályos magyar tannyelvű elemi és 51 magyar tannyelvű középiskola működik. (Arról már nem beszél, hogy ezek közül mennyi a magyar-román tagozatos iskola.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék