vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 11 találat | 0 - 11
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1963. január 19.

A Hivatalos Közlönyben megjelent 1056. sz. rendelet első paragrafusa szerint írógép csak rendőrségi engedéllyel tartható, de kizárólag olyan személynek, akinek ezt a foglalkozása indokolja.

1963 tavasza

1963 tavaszán az emigrációban élő magyar diákság szervezete, a Genfben székelő MEFESZ (Magyar Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Szövetsége) VIII. szövetségi közgyűlésén elfogadnak egy határozatot, amelyben a romániai magyar kisebbség helyzetével foglalkoznak. Ebben többek között követelik a megszüntetett/beolvasztott magyar iskolák és a Bolyai egyetem helyreállítását, a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítását az eredeti határai között, a cenzúra eltörlését, Magyarország és Románia közötti látogatások, utazások megkönnyítését, a túlzó nacionalizmus, sovinizmus és irredentizmus megszüntetését.

1963. május 19.

Szatmárnémetin meghal Jakabffy Elemér kisebbségpolitikus. A két világháború közt a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség szerkesztője, az Országos Magyar Párt bánsági tagozatának elnöke, 1940-44 közt a Romániai Magyar Népközösség elnöki tanácsának tagja.

1963. június 4.

Az Emberi Jogok Ligája nevében Roger Baldwin elnök és Jan Papanek alelnök Memorandummal fordul az ENSz főtitkárához az erdélyi magyarság ügyében. Ebben többek között kifogásolják az anyanyelvű oktatást visszaszorítását, az 1956os magyar forradalommal kapcsolatban történt tömeges letartóztatásokat, és a magyar kisebbségnek az anyaországgal történő kapcsolattartása megnehezítését. Kérik az aláírók, hogy a főtitkár kezdeményezzen a magyar kisebbség ügyében vizsgálatot, vagy valamilyen akciót.

1963. július 29.

Kolozsváron meghal Kelemen Lajos (1877-1963) történész, levéltáros. 1918-1944 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosa, az EME levéltárának egyik kialakítója. A hetvenedik születésnapjára, 1947-ben az Erdélyi Tudományos Intézet által megjelentetni kívánt emlékkönyvet a cenzúra (Gaál Gábor) nem engedte kinyomtatni, (a tanulmányok azonban az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatban megjelenhetnek). Tíz év múlva, a nyolcvanadik születésnapja alkalmából megjelenik a Kelemen Lajos Emlékkönyv (a Bolyai Tudományegyetem utolsó, reprezentatív kiadványa), majd 1977-ben és 1982-ben tanulmányaiból két válogatás-kötet.

1963. augusztus 14.

Kolozsváron meghal Monoki István (1887-1963) bibliográfus. Negyven éven át volt a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője, 1940-44 között igazgatója. 1940-ben megjelent A magyar időszaki sajtó a román uralom alatt c. munkája, mindmáig kéziratban található A magyar könyvtermelés Romániában 1919-1940 c. munkája.

1963 nyara

1963 nyarától a román hatóságok mereven érvényesíteni kezdik azt az előírást, amely szerint az uticélnak megjelölt helyet a magyarországi látogató csak a helyi milícia engedélyével hagyhatja el. (A román állampolgárok ezzel szemben szabadon utazthatnak Magyarország területén.) Az egy évvel későbbi, július 1-3-i kétoldalú tárgyalásokon Kállai Gyula ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez az intézkedés "a magyar közvéleményre negatívan hatott", mire Ceauşescu közli, hogy erre azért volt szükség, mert "az oda utazó személyek nacionalista tevékenységet folytatnak", "nacionalista anyagokat" terjesztenek.

1963 nyár vége

1963 nyár végén - utolsó alkalommal - ismét hazalátogat a szülőföldjére Tamási Áron író.

1963 ősze

1963 őszétől megkezdik a közintézmények, közterek elnevezésének megváltoztatását. Ennek során egyrészt eltűnnek az orosz/szovjet személyek nevei, Erdély magyarok által is lakott településein pedig - az 1964 január-februári pártkonferenciák után - a magyar személyiségek neveinek nagy része.A hivatalos álláspont szerint olyan személyekről való utcaelnevezés meghagyása indokolható, akik az adott helységben születtek Erre hivatkozással Kolozsváron például a Jókai utcából Napoca lesz, a Kossuthból pedig - Lenin. (A széleskörű névváltozásokról a sajtó leginkább hallgat.) Az utcák, közterek átkeresztelése mellett tovább folyik a magyar nyelvű táblák lecserélése is.

1963. október 18.

Kolozsváron meghal Kakassy Endre közíró, szerkesztő. A harmincas évektől munkatársa, majd felelős szerkesztője a Brassói Lapoknak, 1945-47 közt szerkeszti az Erdélyi Gazda Naptárát, 1962-ben megjelenik az Eminescu élete és költészete c. monográfiája.

1963. december 9.

Kolozsvárott meghal ifj. Teofil Vescan (1913-1963) fizikus, kommunista politikus. 1934-1940 közt a Ferdinánd Tudományegyetem tanára, 1945 és 1948 között a Bolyai egyetemen oktat. 1944 őszén a bukaresti pártközpont és az RKP észak-erdélyi tartományi bizottsága közti összekötő volt, az 1944 ősze - 1945 tavasza közti időszak kolozsvári autonómista törekvéseinek egyik kulcsszereplője.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék