A Monitorul Oficialban megjelent 826. sz. törvény módosítja a korábbi, 91. sz. CASBI-törvényt. Ezek szerint a román állampolgárok javait mentesítik az eljárás alól. (A román állampolgárok vagyonának CASBI alóli fölszabadítása csak 1947 közepétől veszi kezdetét.) - 1946. november 30.
1947. október 13.
A Monitorul Oficialban megjelenik a 333. sz. CASBI-törvény, mely hatályon kívül helyezi a korábbi CASBI-rendeleteket. A törvény kidolgozói figyelmen kívül hagyják a Magyarország és Románia képviselői által 1947. május 16-án aláírt diplomáciai jegyzőkönyvben foglaltakat, ezért ez a jogszabály az ott rögzítetteknél jóval hátrányosabb intézkedéseket tartalmaz. Bár a törvény lehetővé teszi végre, hogy a magyar állampolgárok zárolt javait felszabadítsák, az ingó vagyonaikat pedig kiszállíthassák Magyarországra, a vagyonok jó részének felszabadítása elhúzódik az államosításokig, míg az ingóságok kiszállítása csak az ötvenes évek közepén fejeződik be.
1948. október 26.
Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.)- A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai; a természettudományi; kémiai; történelem és földrajzi; filozófiai; pedagógia és pszichológiai; filológiai; közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi; gyermekgyógyászati; közegészségügyi; fogorvosi; gyógyszerészeti.- A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Román és Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását. A Magyar Művészeti Intézet 3 fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. - 1949. február 6.-A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés 4 éves. (1951 őszétől 5 évre emelik az oktatás időtartamát.) - 1948. november 15.
1951. október 1.
Megkezdődik az oktatás a Babeş és a Bolyai Tudományegyetemek jogi karainak, és a Bolyai Tudományegyetem gazdaságtudományi karának külön főiskolává egyesítése útján megszervezett Kolozsvári Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskolán (Institut de Ştiinţe Juridice din Cluj). A jogi fakultás magyar és román tanítási nyelvű tagozatokból áll, a gazdaságtudományin csak magyar nyelven folyik tanítás, de román tagozatot is akarnak indítani.) 1953. augusztus 31-én megszűnik, de a Bolyai Tudományegyetem Bástya utca épületét nem kapja vissza.
1953. október 3.
A nagyenyedi börtönben meghal az 1949 áprilisában letartóztatott Bogdánffy Szilárd, a szatmári római katolikus egyházmegye titkos ordináriusa.
1954. október 4. - 8.
A Legfelső Törvényszék Katonai Kollégiuma Alexandru Voitinovici hadbíró vezérőrnagy vezetésével Bukarestben tárgyalja (a még 1952-ben letartóztatott) Luka László, Jakab Sándor, Solymos Iván és Dumitru Cernică perét. 8-án Lukát a "népgazdaság aláaknázásának bűntettéért" halálra; Jakab Sándort, Solymos Ivánt és Dumitru Cernică-t ugyanezen vád alapján 20 és 15 év kényszermunkára, illetve 3 év fogházbüntetésre ítélik. Luka az ítélet kihirdetése után a Nagy Nemzetgyűléshez folyamodik kegyelemért, amely a büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre módosítja. 1963. július 23-án hal meg a nagyenyedi börtönben. Jakab Sándor 1964 augusztusában amnesztiával szabadul.
1956. október 3.
A bukaresti küldöttek találkoznak az írószövetség kolozsvári fiókjának magyar nemzetiségű tagjaival. Jordáky Lajos egykorú naplójegyzete, valamint más visszaemlékezők szerint a tanácskozás igen viharos hangulatban folyik le, és a magyar kisebbségi sérelmek tömkelege kerül terítékre. Követelik egy magyar alminiszter kinevezését a közoktatásügyi minisztériumba, a magyar nyelvű mezőgazdasági felsőoktatás és egyáltalán a szakoktatás visszaállítását, a magyar többségű városokban a kétnyelvűség visszaállítását, újabb folyóiratok (pl. az 1940-ben megszűnt Korunk) megindítását. A követelések egy részét a bukaresti vezetés hamarosan teljesíti. -> 1956. október 12.
1956. október 6.
Aradon többszáz aradi magyar dolgozó rója le kegyeletét az 1849-es vértanúk vesztőhelyén lévő obeliszknél. Magyarországról Hajdú-Bihar megye és a debreceni helyőrség küldöttsége, egy makói diákküldöttség és Békéscsabáról egy 183 fős tanár-diák csoport is részt vesznek a koszorúzáson. Jelen van továbbá a városi néptanács képviselője, Kelemen Dezső, valamint Kovách Géza, a magyar vegyeslíceum történelemtanára.
1956. október 12.
Megjelenik az Előrében az RMP Központi Vezetősége határozata, amelynek értelmében az Oktatásügyi Minisztériumban létrehozzák a Nemzetiségi Oktatás Vezérigazgatóságát. Az Előre szerint a vezérigazgatóság "megteremtése elé nagy várakozásokkal tekint az ország egész népe, románok, magyarok, németek egyaránt." (A vezérigazgatóság élére novemberben Bányai Lászlót, a Bolyai egyetem akkor leváltott rektorát, frissen kinevezett közoktatásügyi miniszterhelyettest nevezik ki.) -> 1956. november 13.
1956. október 15.
1945 óta először látogat a szülőföldjére Tamási Áron. 16-17-én találkozik a kolozsvári magyar írókkal, illetve 17-én előadást tart a Bolyai egyetemen.
1956. október 18.
Tudósításában az Előre vidéki levelezője arról számol be, miszerint bontják Aradon az Avram Iancu tér burkolatát, hogy eredeti helyére visszaállíthassák az 1925-ben eltávolított Zala György-féle emlékszobrot. A hírek szerint a hivatalos formaságok elintéződtek és "megint állni fog a nagyszerű szobor."
1956. október 20.
Közlemény jelenik meg az Előrében (másnap pedig a kolozsvári Igazság-ban): "Az illetékes szakminisztériumok bürokratikus intézkedései miatt tavaly és tavalyelőtt a kolozsvári Mezőgazdaságtudományi Intézet magyar tagozatán megszüntették az első- és másodévet. Pártunk Központi Vezetősége felülvizsgálta a szakminisztériumok intézkedéseit, és megállapította, hogy azok nem felelnek meg a párt nemzeti [sic!] politikája szellemének... A Központi Vezetőség elhatározta a bürokratikus intézkedés azonnali megszüntetését..." A párthatározat következtében sebtében - a tanév megkezdése után több héttel - felvételi vizsgákat tartanak az első évre, míg a másodévre a Bolyai rokon szakjairól irányítanak át hallgatókat.
1956. október 24.
A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet (Főiskola) központi épületében, Mátyás király szülőházában tartják meg - az előző nap meghirdetett - diákszövetségi közgyűlést. Ezen Balázs Imre (korábban a főiskola IMSZ-titkára) elnököl, és felolvas egy 5 pontból álló követelést. (Például: a megalakuló diákszövetségek ne csak a kelet-európai, hanem a nyugati szervezetekkel is kapcsolatot létesíthessenek; a művészeti főiskolákon az orosz és román nyelv mellett a nyugati nyelvek oktatása is fakultatív legyen; állítsák vissza az egyetemi autonómiát.) A gyűlésen magyarul és románul hangzanak el a felszólalások, a hallgatóság között nagy számban románok is vannak. Daniel Popescu, az intézet rektora korábban értesítette a Securitatét, amely körbekerítette az épületet. A gyűlésen résztvett diákok (akik egy része más főiskolákról volt jelen) pánikszerűen távoznak az épületből. - Az RMP Központi Vezetősége Politikai Bizottsága ülést tart, amelyen elhatározzák, hogy "az állami- és pártmunka megerősítésére" a nemzetiségek-lakta tartományokba küldi a vezetés néhány tagját, ahol azok gyakorlatilag "kormánybiztosi" jogkörrel rendelkeznek. Temesvár tartományba Petre Lupu, Kolozsvár tartományba Miron Constantinescu, Nagybánya tartományba Muzsik Mihály, Nagyvárad tartományba Szenkovits Sándor, a Magyar Autonóm Tartományba pedig Fazekas János megy.
1956. október 25.
Reggel letartóztatják Balázs Imrét, Tirnován Vid Arisztidet valamint Walter Frigyest a képzőművészeti főiskola hallgatóit, az előző napi diákgyűlés szervezőit. (Waltert nem állítják bíróság elé.) -> 1956. debrecen 12. - Az Agerpress először számol be arról, hogy Magyarországon "ellenforradalmi felkelési kísérlet" történt. A hírügynökség szerint "október 24-én az esti órákban az ellenséges kalandot felszámolták és Budapesten helyreállt a rend.
1956. október 26.
Az Igazságban megjelenik a Diákszövetség Kolozsvár Városi Szervező Bizottsága közleménye, amelyben elítélélik a két nappal korábbi diákgyűlésen történteket. "A Képzőművészeti Intézetben... néhány zavart keltő és zavaros fejű elem társai jóhiszeműségével visszaélve gyűlést kezdeményezett azzal az ürüggyel, hogy itt a dikáságot érintő kérdéseket tárgyalják meg. [...] Egyeseknek az a próbálkozása, hogy a diákság szervezetének megkerülésével demagogikus szónoklatokkal és fegyelmezetlen magatartással oldják meg a tanulmányi munka kérdéseit, csakis a nép ellenségeit, a nacionalista és soviniszta elemek mesterkedéseit szolgálja.
1956. október 27.
Az Agerpress beszámol arról, hogy Nagy Imre vezetésével új kormány alakult Budapesten. (Másnap felsorolja a kormány tagjait is.) Közli továbbá, hogy: "A város egyes helyein még folynak a harcok az ellenforradalmi bandák ellen."- A temesvári Politechnika mechanika karának néhány hallgatója (Aurel Baghiu, Caius Muţiu, Stanca Teodor, Henrich Drobny, Nagy László és mások) elhatározzák, hogy 30.-ra közgyűlést hívnak össze az összes temesvári diák részvételével, amire meghívják a rektort, valamint a közoktatásügyi miniszterhelyettest is. A gyűlésen az egyetemi ifjúság problémáit akarják megtárgyalni és a "magyarországi helyzetről" akarnak valós képet kapni. -> 1956. október 30.
1956. október 29.
Az RMP Központi Vezetése Politikai Bizottsága számára "a helyzetről és a pártszervek által foganatosított intézkedésekről" készült általános tájékoztató szerint: "Az egyetemeken egyes elemek megpróbálták felhasználni a magyarországi eseményeket arra, hogy zavart keltsenek, és hogy a diákságot különböző megmozdulásokra ösztönözzék, lázítottak az orosz nyelv és a társadalomtudományok ellen (Kolozsvár, Bukarest, Marosvásárhely, Temesvár). Általában feszültebb helyzet tapasztalható a kolozsvári egyetemi hallgatók körében, ahol volt egy konkrét kísérlet is egy diákgyűlés megszervezésére október 24-én. A három szervezőt letartóztatták.
1956. október 30.
Temesváron mintegy 2500 diák résztvételével nagygyűlést tartanak a Politechnikán (Műegyetemen), melyre meghívták az RMP Központi Vezetősége Temesvár tartományba küldött tagját, Petre Luput, a közoktatásügyi miniszter helyettesét, Coriolan Drăgulescut, Ilie Verdeţet, valamint az egyetem vezetőségét. Kezdetben a diákság problémáiról van szó, majd a magyarországi eseményekkel kapcsolatos kérdések merülnek fel. A diákok szolidaritásukat fejezik ki a forradalommal és elítélik a szovjet beavatkozást. Egyre inkább kommunistaellenes közbeszólások hallhatók. A Teodor Stanca által összeállított 12 pontos memorandumukban megfogalmazzák a követeléseiket is. (Többek között követelik a szovjet csapatok kivonását Romániából, Sztálin személyi kultuszának fölszámolását, a parasztságot sújtó beszolgáltatások eltörlését, valamint öszöndíjat minden hallgató számára és az egyetemi autonómia visszaállítását.) A gyűlés közben a Securitate csapatai körbefogják az épületet, majd megjelenik az állambiztonság tartományi vezetője és letartóztatják a szervezőket és a résztvevők nagy részét, éjszaka pedig megszállják az egyetem épületeit és a kollégiumokat. (A megmozdulásról másnap a Szabad Európa Rádió is beszámol.)
1956. október 31.
Temesváron a letartóztatott diáktársaik kiszabadításának követelésével több mint ezer egyetemi hallgató tüntetni kezd, majd a város központjába vonul. A hadsereg és a Securitate csapatai az ortodox katedrális és az Opera tér közti térségben bekerítik a tüntetőket, majd mindenkit összefognak és a kisbecskereki, éppen üresen álló szovjet laktanyába internálják. -> 1956. november 15-16.
1957. október 1.
Az 1953-ban tagozatként létrehozott temesvári magyar színház önálló intézménnyé válik, Temesvári magyar Állami Színház néven. Igazgató-főrendezője: Taub János.
