Kolozsvárott meghal ifj. Teofil Vescan (1913-1963) fizikus, kommunista politikus. 1934-1940 közt a Ferdinánd Tudományegyetem tanára, 1945 és 1948 között a Bolyai egyetemen oktat. 1944 őszén a bukaresti pártközpont és az RKP észak-erdélyi tartományi bizottsága közti összekötő volt, az 1944 ősze - 1945 tavasza közti időszak kolozsvári autonómista törekvéseinek egyik kulcsszereplője.
1964. december 4.
Budapesten meghal Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964) művészettörténész. Középiskoláit Nagybányán és Kolozsvárott végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten. A két világháború között Európa-szerte a keleti művészetek egyik legismertebb szakértőjeként tartják számon. 1940-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára. 1945-ben - idős korára hivatkozva - Bukarest nem járul hozzá, hogy a Bolyai Tudományegyetemen is oktasson, ezért 1947-ben Magyarországra távozik. (RMIL-I., 568.)
1964. december 18.
A Hivatalos Közlönyben megjelent 799. sz. rendelet több erdélyi magyar többségű település megváltozott hivatalos nevét közli. (Egy 41 oldalas jegyzék közli a települések megváltozott neveit. Például a Maros Magyar Tartományban: Jedd: Iedu - Livezeni; Magyarsáros: Şaroşu Unguresc - Deleni; Jobbágyfalva: Iobăgeni - Valea; Székelykakasd: Cocoş - Vălureni.
1964. december 27.
Kolozsváron meghal Köpeczi Sebestyén József (1878-1964) művészettörténész, heraldikus. 1919-41 közt Köpecen él. 1921-ben ő tervezi meg Nagy-Románia címerét, később irányítja a gelencei műemléktemplom és a vargyasi Daniel-kastély restaurálási munkálatait. Az ötvenes években Kolozsváron részt vesz a Szent Mihály-templom és a Farkas utcai református templom restaurálási munkálataiban.
1967. december 6. - 8.
Az RKP országos konferenciáján, az októberi KB-határozat végrehajtása céljából egy központi párt- és állami bizottságot állítanak fel, mely javaslatokat dolgoz ki a megyék és munícipiumok megszervezésére. A felszólaló Fazekas János azt javasolja, hogy a Székelyföldet (Marosvásárhely és környéke kivételével) egy megyébe szervezzék. Beszédében kiemeli az RKP nemzetiségi politikájának eredményeit, kihangsúlyozva Nicolae Ceausescu személyes szerepét.
1967. december 9.
Megalakul Ion Gheorghe Maurer negyedik kormánya. A minisztertanács egyik alelnöke Fazekas János. A könnyűipari miniszter továbbra is Szenkovits Sándor, a belkereskedelmi miniszter pedig Levente Mihály. A helyi adminisztráció problémájával foglalkozó bizottság élére Gere Mihály kerül (tulajdonképpen ő irányítja a közigazgatási reformot).
1969. december 9.
Megjelenik a 2215. sz. minisztertanácsi határozat a könyvkiadói tevékenység általános átalakításáról. Ennek keretében létrehozzák a nemzeti kisebbségek önálló könyvkiadóját, a Kriteriont, élére kinevezve Domokos Gézát, a két főszerkesztő Bodor Pál és Hedi Hauser, a magyar lektorátust Szász Béla vezeti. (Az intézmény létrehozásának terve egyébként már évek óta "érlelődik", legutóbb az 1968 júniusi értelmiségi találkozón vetették fel a kérdést. Eredetilek jóval kisebb létszámmal és kolozsvári fiók nélkül akarták létrehozni, de emiatt az írószövetség nemzetiségi bizottsága tiltakozott.) A hetvenes években kilenc nyelven jelentet meg a nemzeti kisebbségek számára könyveket. A Kriterion mellett (melynek Kolozsváron is van fiókja) a kolozsvári Dacia, (később a temesvári Făclia is), valamint a bukaresti Albatros-, a Ion Creangă-, az Eminescu-, a Meridiane-, a Tudományos-, a Pedógiai-, és a Politikai Könyvkiadó is ad ki magyar nyelvű könyveket, de a hetvenes években ezeknek egyre csökken a részarányuk.
1971. december 7.
Kolozsváron meghal Kiss Elek (Medesér, 1888. márc. 28.) unitárius püspök, pedagógiai és teológiai szakíró.
1971. december
a minisztertanács - nyilvánosságra nem hozott - határozatával megszigorítja a külföldiekkel való kapcsolattartást: széleskörű jelentési kötelezettséget ír elő a külföldi állampolgárokkal folytatott beszélgetésekről.
1973. december 4.
Sepsiszentgyörgyön Nagy Ferdinánd megyei elsőtitkár leváltja Sylvester Lajost, aki 1968 óta a megyei kulturális bizottság elnöke. Az a "bűne", hogy több magyar szobor (pl. Kézdimárkosfalván Barabás Miklós, Kovásznán és Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor, Kézdivásárhelyen Gábor Áron szobrát), történelmi emlék helyreállítását kezdeményezte. A közvetlen indokot a "köpeci ügy" szolgálja. (Az 1848. december 9-i győztes csata emlékére állított - és 1934-ben lerombolt - emlékművet Sylvester visszaállíttattja, de Constantin Stanca megyei ideológiai titkár leromboltatja. Bukarsetből jönnek ki kivizsgálni az esetet - végül új emlékművet állíttatnak a régi helyett.) Sylvestert Dukász Anna helyébe (aki a lemondott Király Károly pártfogoltjának számított) a városi színház igazgatójává nevezik ki. (A szíínésznő pedig két év múlva az Egyesült Államokba "disszidál".)
1974. december 9.
Megjelenik az államtanács december 6-i, 225. sz. törvényerejű rendelete, melynek értelmében - az első fokú rokonok kivételével - tilos magánszemélynek külföldit elszállásolnia. A rendelet megszegőit 5-15.000 lejre büntethetik. A "szállástörvény" nagy felháborodást okoz magyar körökben, de számos román is helyteleníti. (A nagykövetség értesülése szerint Ilie Verdeţi KB-titkár azzal indokolta az egyik prominens magyar nemzetiséginek az intézkedést, hogy "a sok jövés-menés rossz hatással van a "lakosságunkra"". Ezt azzal egészíti ki Biczó György nagykövet, hogy ez a törvény is a román ortodox belpolitikának a része. A román pártvezetést bizonyára kezdi kellemetlenül érinteni, hogy a turizmus növekedésével a romániai tömegek nagyobb összehasonlítási alapot kapnak saját helyzetüket illetően, kételyeket ébresztenek az emberekben a vezetéssel szemben.")
1974. december 7.
Fél évi vizsgálati fogság után (többszöri halasztás után) Kolozsvárott zártkörű tárgyaláson két és fél év börtönbüntetésre ítélik Kallós Zoltánt. A per koncepciós jellege annyira nyilvánvaló, hogy arról nem csak a nyugati emberjogi szervezetek és a média vannak meggyőződve, hanem a Magyar Népköztársaság diplomatái is. (Január 2-án az Amnesty International levelet ír Kallós ügyében Bucur Şchiopu kanadai nagykövetnek.) Martin Ferenc nagykövet azt közli feletteseivel, hogy "letartóztatását kizárólag politikai szempontok motiválták. A jeles folklorista egész tevékenysége, egész lénye - különösen moldvai csángó kutatásai - a román vezetés éles ellenszenvét váltották ki." A román pártvezetés nem meri megkockáztatni, hogy a Kallós-ügy miatt esetleg az ország - akkor még igen jónak mondható - nemzetközi megítélése romoljon, ráadásul a neves etnográfus érdekében a magyar politikai és kulturális elit néhány tagja közbenjár Ilie Verdeţ KB-titkárnál, ezért Kallóst 1975 tavaszán szép csendben szabadlábra helyezik.
1975. december 3. - 4.
Bukarestben - fél év halogatás után - összehívják a két "dolgozói tanács" plenáris ülését. Néhány felszólaló az első nap, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén (ismét) felveti a magyar nyelvű oktatás problémáit, ám Ceauşescu a két tanács másnapi együttes ülésén tartott beszédében erre úgy reagál, hogy "vannak itt is hiányosságok", de "minden bizonnyal nem itt a helye annak, hogy most elemezzük ezeket a kérdéseket." Végeredményben ismét csak - miként egy nagykövetségi rejtjeltávirat fogalmaz - "külsőségekre épített, propagandaelemektől hemzsegő tanácskozásra került sor", ami a részt vevő értelmiségiekből "elkeseredettséget váltott ki".
1975. december 8. - 11.
Hivatalos látogatáson Budapesten tárgyal Puja Frigyessel George Macovescu külügyminiszter. (Találkozik meg Losonczi Pállal, Lázár Györggyel és Biszku Bélával is.) A "többször feszült, de korrekt légkörű" tárgyalásokon a közös közlemény megfogalmazásakor a román fél mereven elzárkózik attól, hogy a nemzetiségek egyáltalán említve legyenek. Puja Frigyes felveti a "szállástörvény" kérdését, de Macovescu elzárkózik a megvitatása elől és azt is visszautasítja, hogy a kishatárforgalomba vonják be Szatmárnémetit, Nagyváradot és Aradot. A magyar főkonzulátus megnyitását a debreceni hasonló diplomáciai kirendeltség megnyitásához köti. A könyvkiállításokkal kapcsolatos sorozatos anomáliákat megvédi és azt kéri, hogy a magyar fél "ne sértse a román érzékenységet".
1976. december 20. - 21.
Manea Mănescu meghívására Lázár György magyar miniszterelnök bukaresti látogatáson vesz részt. A kiadott közös közlemény szerint "a két fél megállapodott, hogy az illetékes szervek gyorsítsák meg a kishatárforgalmi egyezmény megvalósítását, fejezzék be a konzulátusok (kölcsönösségi alapon történő) létesítésére vonatkozó tárgyalásokat, terjesszék ki a magyar-román turisztikai együttműködést (beleértve a két ország lakossága közvetlen kapcsolatainak bővítését is)", valamint "szükségesnek tartották a kultúrházak megnyitásának meggyorsítását Budapesten, ill. Bukarestben."
1978. december 21.
A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja az új oktatási törvényt, mely 10 évre emeli a kötelező oktatás idejét. (Ezzel az 1973-as - diszkriminatív intézkedéseket is tartalmazó - törvény hatályon kívül kerül, de a gyakorlatban továbbra is érvényes marad.) A 26-án megjelenő jogszabály a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatással foglalkozó részei a már megszokott "megengedő" stílusban fogalmaznak: "a didaktikai tevékenységek az együttélő nemzetiségek nyelvén is lebonyolíthatók"; a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató elemi és középfokú iskolákban "az oktatási tervben előírt egyes tantárgyak pedig előadhatók román nyelven"; a nemzeti kisebbségek által lakott "területi-közigazgatási egységekben" az azok nyelvén működő "oktatási egységeket, tagozatokat, osztályokat vagy csoportokat szerveznek.
1980. december 18.
Kovács Zoltán festőművész, Kacsó Sándor ny. szerkesztő, az MNSZ 1947-49 közti elnöke, Takács Lajos és Nagy Géza ny. egyetemi tanárok, valamint Jenei Dezső elektromérnök táviratot küld Nicolae Ceauşescu államelnöknek címezve. Ebben kérik, hogy a megyei tanfelügyelőség által novemberben megszüntetésre javasolt magyar tannyelvű 3. sz. Matematika-Fizika Líceum fennmaradhasson. Arra hivatkoznak, hogy 1948-ban még 9 kolozsvári magyar középiskola volt, melyből már csak kettő maradt (a 3. sz. Matematika-Fizika és a Brassai Líceum). Az érdekelt szülők ezreinek kívánságát tolmácsolják - írják a távirat aláírói. Azt is kérik, hogy szervezzenek országos tanácskozást "az RSZK magyar nemzetiségi fiataljainak iskolai perspektívájával kapcsolatban".
1980. december 26.
Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plénumát, melyen részt vesz Dumitru Popescu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja, aki pár héttel korábban vette át Virgil Cazacutól a nemzetiségi tanácsok felügyeletét. A felszólaló Huszár Sándor elítéli azokat, akik elhagyják az országot. A plenáris előtt ülésezik a végrehajtó bizottság (büró), melyen bírálják a kolozsvári 3. sz. matematika-fizika líceum megszüntetésének tervét. Az elnöklő Gere Mihály kis időre eltávozik, majd visszatérve bejelenti, hogy Ceauşescu közölte, csak most szerzett tudomást a tervről, s azzal nem ért egyet és "kérte Gere elvtársat, hogy tájékoztassa az MNDT büróját a terv elejtéséről".
1982. december 7.
Az RKP KB sajtóosztályának vezető-helyettese, Eugen Florescu magához hivatja a központi lapok főszerkesztőit, köztük Huszár Sándort, A Hét vezetőjét, akinek kijelenti, hogy "a hazánk ellen imperialista kampányhoz szomszédunk, Magyarország is csatlakozott és ez ellen a romániai magyar sajtó nem lép fel kellő határozottsággal..." Florescu burkoltan megfenyegeti Huszárt, hogy felmentik az állásából, ha nem képes a "központi elvárásoknak" eleget tenni. Amikor Méliusz József, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke erről tudomást szerez, élénken tiltakozik Fejes Gyulánál, a tanács titkáránál, aki a pártapparátusban dolgozik.
1982. december 8.
Kolozsváron meghal Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. okt. 28.) nyelvész, szótáríró. 1946-tól a Bolyai egyetem adjunktusa, majd előadótanára. 1950-től a Kolozsvári Nyeltudományi Intézet osztályvezetője, ezzel párhuzamosan a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetemen a román nyelvtudományi tanszéken oktat. Szerkesztője az ötvenes-hatvanas években a román-magyar szótárnak és a kétkötetes nagyszótárnak.
