Az RMP Központi Vezetősége plénumán Gheorghe Gheorghiu-Dej, Miron Constantinescu és Iosif Chişinevschi beszámolnak az SZKP XX. kongresszusáról. Dej minden korábbi hibát a Luka-Pauker-Georgescu-frakció nyakába varrja, kijelentve, hogy Romániában az előbbiek 1952-es eltávolításával gyakorlatilag felszámolták a személyi kultuszt. A lapok csak a plénum megtartásárol adnak hírt, az ott lefolyt eseményekről hallgatnak.
1957. március 14.
Sepsiszentgyörgyön a volt Mikó Kollégium (most 1. sz. magyar-román tagozatos líceum) néhány diákja este titokban koszorút helyez el a központban álló 48-as emlékmű talapzatán.
1957. március 14.
A fehéregyházi Petőfi-emlékműnél nem engedélyezett ünnepséget tart az illegális EMISZ mintegy 15-20 tagja.
1957. március 20.
A gyulafehérvári vasútállomáson - a házi őrizetben lévő Márton Áron római katolikus püspöktől jövet - letartóztatják Dobai István kolozsvári jogászt. Megtalálják nála azt a memorandumot, amelyben kidolgozta az "erdélyi kérdés" rendezésének módozatát.
1957. március 20.
Megalakul Chivu Stoica kormánya. A Minisztertanács elnöke (miniszterelnök):, alelnökei: Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu és Ştefan Voitec. A fontosabb tárcák: belügyminiszter Alexandru Drăghici, külügyminiszter Grigore Preoteasa, pénzügyminiszter Aurel Vijoli, igazságügyminiszter Gheorghe Diaconescu.
1958. március 2.
Megindul a marosvásárhelyi rádió magyar adása, napi 1 órában román, 2 órában magyar nyelvű műsorokkal.
1958. március 14.
Este letartóztatják ("tetten érik") Sepsiszentgyörgyön azokat a "mikós" diákokat, akik 1957 után másodszor is meg akarták koszorúzni a 48-as emlékművet.
1959. március 1.
A zárógyűlésen a "renitens" Nagy István, Balogh Edgár és Szabédi László "önkritikát gyakorolnak". Nagy megtagadja a csütörtöki beszédének "egyes homályos részeit", és kijelenti: "teljes egészében és fenntartás nélkül helyesnek tartom minden olyan válaszfalnak lerombolását, amely az iskolák nemzetiségek szerinti megszervezéséből ered." Balogh Edgár is helyesbíti a korábbi nézeteit és kijelenti: "A külön román és külön magyar kultúra hamis tétele nacionalista felfogásnak rak fészket." Szabédi is kénytelen helyesbíteni önmagát: "A különálló nemzetiségi egyetem múltjának pozitív értékelése alkalmas lehetett arra, hogy a gyanakvás csíráit ültesse el lelkekben..."
1959. március 2. - 3.
Kolozsvárott tovább folynak az "egyesítési gyűlések".Hétfőn az Egyetemiek Házában a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet hallgatói, a Magyar Színházban pedig a Babeş és Bolyai egyetemek matematika-fizika és természettudományi karainak hallgatói gyűlnek össze, másnap pedig a Mezőgazdasági Főiskola diákjai gyűléseznek. Minden esetben "forrón üdvözlik" az egyesítést és "hűségtáviratokat" küldenek a bukaresti pártvezetésnek.
1959. március 13.
Az Igazság beszámol róla, hogy a kolozsvári Babeş és Bolyai egyetemek diákotthonai "egyesítési ünnepségeinek" esti "fénypontjaként" elfogyasztják a magyar és román diákok első közös vacsorájukat. (Az egyetemi diákegyesületek, IMSZ- és pártszervezetek egyesítése is megtörténik a hónap elején.)
1959. március 9. - 19.
között Kolozsváron, a katonai törvényszék Macskási Pál-vezette tanácsa tárgyalja az ún. "EMISZ-pert", amelyben 76 fő áll a bíróság előtt. 19-én Orbán László, Opra Benedek tanár, Sándor Balázs, Nyitrai Berta unitárius lelkész 25-25 év börtönbüntetést kapnak.
1960. március 5.
Kolozsváron meghal Asztalos István író, 1941-44 között a kolozsvári Termés egyik szerkesztője, az 1957-ben induló Napsugár c. gyermeklap főszerkesztője.
1960. március 17.
Brassóban meghal Mattis-Teutsch János (1884-1960) festő, szobrász, grafikus. A háromszéki származású szülőktől származó, brassói szász nevelőszülők által nevelt Mattis-Teutschnak müncheni, párizsi tanulmányai után 1907-ben van az első kiállítása. Ezt követően Európa-szerte és otthon is elismert művésznek számít.
1960. március 18. - 19.
Bukarestben tartják az Ifjúmunkás Szövetség III. kongresszusát. A KB titkárságába ismét beválasztják Koppándi Sándort, a KB Bürójának pedig megint tagja lesz Domokos Géza és Koppándi Sándor.
1960. március 20.
Kétoldalú egyezmény alapján megszűnik a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közt a vízumkényszer a szolgálati és hivatalos ügyekben utazók polgári útleveleire. (A következő év decemberében a magánutazások esetében is megszűnik a vízumkényszer, aminek köszönhetően évről-évre emelkedik a Magyarországra utazók száma: 1962-ben például 26 ezren, két évvel később pedig 71 ezren látogathatnak Magyarországra.)
1961. március 21.
Gheorghe Gheorghiu-Dejt választják az Államtanács elnökének - Petru Groza halála óta megüresedett - posztjára.
1962. március 11.
Jelentik a lapok, hogy a Maros-Magyar Autonóm Tartományban befejeződött "a mezőgazdaság kollektivizálása". Egy héttel később ugyanezt jelentik Brassó Tartományból is. (Január eleje óta a magyar és román nyelvű lapok szinte kizárólag a "kollektivizálás előrehaladásával" foglalkoznak.)
1962. március 25.
Nagyváradon püspökké szentelik Búthi Sándort, aki a Nagyváradi (korábbi Királyhágómelléki) Református Egyházkerületet január 1. óta irányítja.
1965. március 7.
Parlamenti választásokat tartanak az országban. Az új öszetételű Nagy Nemzetgyűlésbe 43 magyar nemzetiségű képviselő kerül be (az előző ciklusban 41-en voltak), alelnöknek választották Kovács György írót és Bisztray Mária színészt (Petru Groza lányát), az egyik titkár Fejes Gyula lesz Kolozsvár tartományból. (A Maros-Magyar Autonóm Tartományból 9 román és 11 magyar képviselő van a nemzetgyűlésben, Kolozsvár tartományból 22 román és 8 magyar, Brassó tartományból 13 román, 7 magyar, Kőrös tartományból 13 román, 7 magyar.
1965. március 19.
Meghal Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP első titkára, az Államtanács elnöke.
