Budapesten meghal Nyárády Erazmus Gyula (Nyárádtő, 1881. ápr. 7.) botanikus. 1922-től a kolozsvári botanikus kert múzeumőre, 1948-től a Román Akadémia rendes tagja. A Házsongárdi temetőben nyugszik.
1966. június 27. - 28.
Bukarestben plenáris ülést tart az RKP Központi Bizottsága. Ezen beválasztják a Titkárságba Gere Mihályt, akinek a feladata lesz a nemzetiségi bizottság irányítása.
1967. június 25.
Nagyváradon püspökké szentelik Papp László nagyváradi esperest.
1968. június 27.
Váratlanul Bukarestbe hívnak több, mint száz prominens magyar értelmiségit. (Július 3-án a vezető német értelmiségieket is Bukarestbe hívják.) A Központi Bizottság főépületében megtartott találkozón Nicolae Ceauşescu mellett jelen van Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Răutu, Dumitru Popescu, Gere Mihály és Fazekas János, a KB titkárai. Míg a felszólalók többsége az aktuális sérelmeket hozza szóba, Takács Lajos, a Bolyai egyetem utolsó rektora beszédében "a nemzetiségi kérdést megoldottnak" tekinti és kijelent, hogy "a legnagyobb baj az, hogy a magyarok még mindig nem tudnak elég jól románul", éppen ezért fokozni kell a román nyelv tanítását. Az egész napos tanácskozást a főtitkár záróbeszéde rekeszti be. A résztvevők legnagyobb megdöbbenésére azonban Ceauşescu a felvetett problémák döntő többségével szemben igen elutasító. A magyar nyelvű szakoktatás megszervezését azzal sepri le az asztalról, hogy "a munkásosztály egységes", és "akármilyen az anyanyelvünk, a fontos, hogy mindenki a munka közös nyelvét beszélje". Itt fogalmazódik meg nyilvánosan először az a tétel, miszerint "valójában mind románok vagyunk, ha a származásunk különböző is
1971. június 1. - 15.
Nicolae Ceauşescu állami és pártdelegáció élén a Kínai Népköztársaságba, majd Észak-Koreába látogat.
1972. június 11.
Kolozsvárott beiktatják az új unitárius püspököt, Kovács Lajost.
1972. június 23.
Takács Lajos, az MNDT bürójának tagja levelet ír Nicolae Ceauşescunak,az RKP főtitkárának, melyben részletesen - a hivatalos statisztikai adatokra támaszkodva - ismerteti a nemzetiségi szakoktatás problémáját. Közli, hogy a magyar nyelven oktató technikumok, és szakmunkásképzők száma elenyésző (a 16 erdélyi megyében működő 269 technikum van, a magyar nyelvű tagozatok száma pedig csak 11; a 180 szakiskolából 4-ben lesznek magyar tagozatok), gyakorlatilag szinte a nullára csökkent ez az oktatási forma magyar nyelven. Az a véleménye, hogy a kialakult helyzetért részben a Nevelési és Oktatásügyi Minisztérium, részben a különböző szakminisztériumok és a KB illetékes osztálya a felelősek. Hiába biztosítja azonban Ceauşescut a "legőszintébb tiszteletéről", a felvetett problémákra nem kap választ, csupán Cornel Burtică, a KB propaganda titkára válaszol Takácsnak megjegyezvén, hogy "Ceauşescu elvtárs csodálkozik a beadvány tartalma miatt...
1973. június 18. - 19.
Az RKP KB-nak az oktatás "fejlesztéséről és tökéletesítéséről" tanácskozó plenáris ülésén Ceauşescu azzal védi meg a május 13-i törvényt, hogy kijelenti: "Már megmondtam más alkalmakkor is: mi nem tudunk külön fizikai, kémiai és más szakú intézeteket létesíteni azoknak a fiataloknak, akik nem ismerik a román nyelvet. [...] A román nyelv nem idegen nyelv egyetlen fiatal számára sem, aki Romániában él! Szocialista társadalmunk nyelve ez, és meg kell tanulnia az összes román állampolgárnak." Ezen az ülésen Takács Lajos is felszólalhat (az ugyancsak jelenlévő, és felszólalásra jelentkező Domokos Géza, Sütő András és Fazekas János nem kapnak szót). Takács, az államtanács tagja beszédében ugyan utólag is helyesli a kisebbségi iskolák 1956 és 1959 közti erőszakos elrománosítását, (azt is beismerve, hogy abban az időben még azon a véleményen volt, hogy a földrajz és történelem kizárólag román nyelven történő tanítása "segítséget fog nyújtani a román nyelv ismeretének tökéletesítéséhez"). Emellett azonban azt is kijelenti, hogy "az utóbbi időben szó van arról, hogy az együttélő nemzetiségek oktatását kétnyelvű oktatássá alakítják át. Nem tudok elképzelni nagyobb szerencsétlenséget..." Azt javasolja, hogy a fenti javaslatot - mielőtt konkrét jogszabályba öntenék - vitassák meg a nemzetiségi dolgozók tanácsaival. Ceauşescu beszédében meglehetősen durván nekimegy Takácsnak és az ellenérveit lesöpri az asztalról - ám a kétnyelvű oktatás tervezett bevezetésére még sem kerül sor, de a két nemzetiségi tanács országos plenárisának - már igencsak esedékes - összehívása is elmarad.
1973. június 21.
Bukarestben összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója (központi irodája). Ezen elhatározzák, hogy októberben megtartják az országos tanács plenáris ülését. (Ehhez a pártvezetés nem járul hozzá.) Az erről beszámoló rejtjeltáviratában Martin Ferenc nagykövet megjegyzi: "egyébként a nemzetiségi káderek hangulata, helyzete ma rosszabb, mint bármikor".
1974. június 16.
Kolozsváron letartóztatják Kallós Zoltánt, a moldvai csángó-magyarság folklórjának egyik legismertebb kutatóját.
1976. május 28. - június. - 10.
Romániába látogat Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője (és az Institute of American Foreign Policy igazgatója), akit félhivatalos minőségben fogad Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, valamint a közoktatásügyi miniszter, és a Kultuszdepartament (Vallásügyi Hivatal) vezetője is. Találkozhat a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa elnökével, Péterfi Istvánnal, Koppándi Sándorral, a tanács titkárával, Huszár Sándorral, A Hét főszerkesztőjével, Papp László nagyváradi református püspökkel és másokkal. A látogatás igazából a rezsim "nyitottságát" bizonyítja, a valós problémák nem kerülnek a felszínre.
1977. június 2.
Király Károly levélben fordul Ilie Verdeţi KB-titkárhoz, aki a "nemzetiségi dolgozói tanácsok" irányításával van megbízva. Levelében határozottan kritizálja a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa működését és - mint aki kezdettől fogva alelnöke az MNDT-nek, tehát belülről ismeri a problémákat - ezzel kapcsolatban számos javaslatot fogalmaz meg, melyek lényege az, hogy létezzen egy valódi szervezet, melynek van tagsága, infrastruktúrája, szervezeti szabályzata, választható vezetősége, főként pedig saját jelöltekkel vehessen részt a nemzetgyűlési választásokon, és legyen javaslattevő joga. (Tulajdonképpen Király a levelében - nyíltan ki nem mondva - az 1953-ban "önfeloszlatott" Magyar Népi Szövetség újrafelállítását javasolja.) Egy hónappal később Fazekas Jánoshoz is levelet ír, melyben fölveti, hogy tovább csökkent a magyar nyelven való tanulás lehetősége, a káderkérdésben a harmincas évekbeli "numerus valachicus" elvét alkalmazzák, és az állambiztonsági szervek esetenként a "megfélemlítési eszközökhöz nyúlnak". A levele hamarosan kijut nyugatra és ismerteti a Szabad Európa Rádió, valamint a nagy nyugati médiák. 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.
1977. június 15. - 16.
Debrecenben, majd másnap Nagyváradon találkozik az MSZMP KB első titkára, Kádár János és az RKP főtitkára, államelnök, Nicolae Ceauşescu. Román részről az elmúlt években többször szorgalmazzák a legfelső szintű találkozót, de a magyar álláspont az, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt jól előkészítik és attól "érdemi döntések" várhatók. Diplomáciai úton februárban közli a magyar külügyminisztérium, hogy Kádár János egy "kötetlen határmenti találkozót" javasol június hónapban. Erre nem jön válasz, de Ceauşescu március 28-i beszédében utal arra, hogy hamarosan találkoznak. Magyar részről előzetesen megfogalmazzák, hogy az egyik legfontosabb célja a találkozónak "a nemzetiségek összekötő szerepének" kiemelése. Az előzetes tárgyalási tervben hangsúlyosan szerepel a főkonzulátusok ügye is. A két nap alatt a román fél - fogcsikorgatva bár de - elfogadja a magyar álláspont nagy részét: megegyeznek a főkonzulátusok mielőbbi megnyitásában, a kishatárforgalom bővítésében, kívánatosnak tartják az egymás fővárosaiban történő kulturális házak felállításának meggyorsítását. A találkozónak pozitív visszhangja van a magyar értelmiség soraiban. (Szokai Imre, a külügyminisztérium román referatúrájának beosztottja információi szerint a legfelső találkozó utáni napokban Kovászna megyében a Securitate több ismert magyar értelmiségit zaklatott és házkutatásokat is tartottak.)
1977. június 20.
Mivel a hivatalos magyar-román könyvcsere a román fél miatt akadozik, és "hasonló módon, a román fél ellenállásába ütközik az Országos Széchenyi Könyvtár által a romániai közkönyvtáraknak és kulturális személyiségeknek hivatalos úton küldött könyvek kijuttatása is", Roska István külügyminiszter-helyettes átiratában azt javasolja Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, hogy az illetékes határszervek tegyék lehetővé magánszemélyek olyan mennyiségű romániai könyvbevitelét, "amelyről megállapítható, hogy nem üzérkedés célját szolgálja" Faluvégi a július 18-i válaszában közli, hogy - bár a hatályos devizajogszabályok szerint devizahatósági engedély nélkül az utasok 1000 ft. belföldi értéket meg nem haladó ajándéktárgyat vihetnek magukkal, a vámszervek pedig általában 500 ft. értékű könyvet engednek ki, max. 3 darabot. - "figyelembe véve politikai érdekeltségünk fontosságát", a magyar-román viszonylatban a vámhivatalok olyan utasítást kaptak, hogy a megengedett 1000 ft. értékkereten belül, mennyiségi korlátozás nélkül tegyék lehetővé magyar könyvek kivitelét.
1978. június 20. - 21.
Erdélyi munkalátogatáson vesz részt Nicolae Ceauşescu. Ellátogat Hargita, Maros, Szilágy és Szatmár megyékbe, hét városban mond beszédet, melyekre tömegével vezénylik ki a munkásokat, diákokat. Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és marosvásárhelyen beszédeiben elsősorban a térség gazdasági fejlődéséről beszél, de kitér az anyanyelű oktatás kérdésére is. Kijelenti, megvannak a lehetőségei annak, hogy mindenki a saját nyelvén tanuljon, beszéljen, de nem ez a legfontosabb, mert "anyanyelvünktől függetlenül van egy közös nyelvünk - a dialektikus materializmus, a tudományos szocializmus forradalmi nyelve..." Biczó György nagykövet azt jelenti a budapesti külügyminisztériumnak, hogy diplomáciai és nemzetiségi körökben a látogatást azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyarlakta vidékeken "még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek".
1979. június 18.
Erdőszentgyörgyön közúti balesetben meghal Varga Katalin, A Hét munkatársa és Nagy Pál (Szatmárnémeti, 1929. jan. 12.) festőművész. 1952-ben a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben szerez diplomát, ezt követően 1976-ig a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceum tanára.
1980. június 4. - 7.
Magyar-román írótalálkozót szervez Gyergyószárhegyre Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója és Zöld Lajos csíkszeredai újságíró, az ottani képzőművészeti alkotótábor szervezője. A húsz magyar és nyolc román író a kölcsönös műfordítások, illetve a magyar irodalom belső problémáinek kérdéséről tanácskozik, de ennek kapcsán néhányan aktuális kisebbségi problémákat (pl. az anyanyelvi iskolázás, a magyar nyelvű könyvek számának csökkenését) is fölvetnek. (Beke György az Utunkban a táborról utólag úgy ír, hogy "Szárhegy a korszerű mai Vécs" - utalva a két világháború közt minden évben megtartott marosvécsi Helikon-napokra.) A tanácskozás jegyzőkönyvének egy részét - a harmadik napi vita anyagát - a Korunk szeptemberi száma leközli, mire azzal vádolják meg a szervezőket, hogy "politikai fórummá" változtatták az összejövetelt, végül a november eleji kivizsgálást - közbenjárásra - Dumitru Popescu KB-titkár leállítja. (A következő évi szárhegyi tanácskozást az illetékesek végül még sem engedélyezik.)
1981. június 3.
Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907. nov. 17.) egyetemi tanár, kutató. Franciaországban szerez egyetemi diplomát, majd 1934-40 közt a MADOSZ központi titkára, 1945-46-ban az MNSZ egyik alelnöke, 1950-52 közt oktatási miniszterhelyettes, 1952-56 közt a Bolyai egyetem rektora, 1956-58 közt oktatásügyi államtitkár, 1959-től a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. Számos állami és párttisztség betöltése mellett történelmi tárgyú cikkei, publicisztikái jelentek meg.
1981. június
A marosvásárhelyi Új Élet c. havilapban Bartis Ferenc feltűnően kritikus riportban számol be a vidéki (Toldalag község) élelmiszer-ellátás problémáiról. A bukaresti nagykövetség információi szerint a falvakban állandósult a cukorhiány, Hargita megyében a fejadag havonta ? kilogramm, míg Sepsiszentgyörgyön 1 kiló.
1983. június 14.
Kolozsváron meghal Könczei Ádám folklorista, lapszerkesztő. (Küküllővár, 1928. jan. 1.) 1958-tól a kolozsvári Folklór Intézet tudományos kutatója, innen 1959-ben mint "magyar nacionalistát" eltávolítják, 1968-tól a Korunk munkatársa, számos népköltési, népzenei tárgyú cikk szerzője. A halála előtti időszaban az állambiztonság rendszeresen zaklatta.
