Bukarestben megtartja alakuló ülését a Magyar (és Német) Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az országos tanácsok megalakításán a politikai vezetés olyan reprezentatív alakjai vesznek részt, mint Paul Niculescu-Mizil, és Virgil Trofin, az RKP KB VB és az Állandó Elnökség tagjai, a KB titkárai, Fazekas János, az RKP KB VB tagja, a Minisztertanács alelnöke, Iosif Banc, az RKP KB VB póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Péterfi István, az Államtanács egyik alelnöke. Ezen kívül jelen van a tanács szervező bizottságának több tagja, valamint a megyei tanácsok kiküldött képviselői is. A gyűlést Takács Lajos nyitja meg, majd többek közt felszól Demeter János, Balogh Edgár, Sütő András, Kovács György marosvásárhelyi író, a Nagy Nemzetgyűlés képviselője, dr. Maros Tibor marosvásárhelyi orvos-professzor, Albert Antal, a Hargita, és Szteklács László, a Szatmári Hírlap főszerkesztői. Péterfi István beszédében többek közt kijelenti: "A tanácsok biztosítani fogják a magyar dolgozók még aktívabb részvételét az egész néppel együtt, a párt és állam politikájának kidolgozásában, és megvalósításában. [...] E tanácsok fontos feladata lesz mind a központban, mind a megyék szintjén, támogatni a párt- az állami és a társadalmi szerveket a magyar lakosság sajátos kérdéseinek tanulmányozásában, hogy szocialista társadalmunk általános érdekeivel összhangban megtaláljuk a legjobb megoldásokat." A 27 fős országos bürónak (bizottságnak) Péterfi István lesz az elnöke, alelnökei pedig Takács Lajos, Király Károly, Méliusz József, és dr. Maros Tibor. A titkár Koppándi Sándor, aki korábban a KISZ KB, majd az RKP KB munkatársa volt. A "dolgozói tanácsoknak" tényleges önállóságuk, tagságuk, infrastruktúrájuk, függetlenített apparátusuk, saját költségvetésük nincs. Helyi (városi, falusi) alapszervezeteik nincsenek, csak megyei. A megyei tanácsok tagságát a helyi megyei pártbizottságon állítják össze, ülést csak akkor hívhatnak össze, ha azt előzetesen engedélyezik.
1968. november 22.
Vince József nagykövet jelentésében arról tájékoztatja Puja Frigyes külügyminisztert, hogy - Takács Lajos, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa egyik alelnökének közlése szerint - hozzákezdenek egy új nemzetiségi statútum kidolgozásához, ami "remélhetőleg a márciusi parlamenti és tanácsválasztásokig el is készül". (A statútum tervezetét Demeter János és Takács Lajos valóban elkészítették, de erről konkrét tárgyalások sohasem folytak. Amikor 1972 őszén Fazekas János egy spontán beszélgetésen felveti a kérdést Ceauşescunak, ő kategórikusan elveti még a gondolatát is.)
1968. november 29.
Ünnepi ülést tart Erdély és Románia "egyesülésének" 50. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés. (Eredetileg Gyulafehérvárra nagy tömeggyűlést terveztek, de ezt lefújták.) Ezen Ceauşescu két és félórás beszédet tart, melyben - többek közt - hangsúlyozza, hogy az országban "a nemzetiségi kérdés örökre megoldódott az állampolgárok teljes jogegyenlősége alapján".
1969. november 21.
A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.
1969. november 21.
Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.
1969. november 26.
Budapesten magyar-román kulturális szerződést írnak alá, a magyar és román fővárosban román ill. magyar kultúrházak felállításáról. (Az egyezmény végrehajtására a román fél merev ellenállása miatt nem kerül sor. Az 1978-79-es tárgyalásokon arra hivatkoznak, hogy - bár az árusítást az eredeti kormányközi egyezmény rögzíti - az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága határozata nem teszi lehetővé a kultúrházakban kultúrcikkek árusítását. Amikor végül erről az igényéről lemond a magyar fél, arra hivatkoznak, hogy a kérdés felvetése nem aktuális...)
1971. november 12.
Kolozsváron meghal Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. ápr. 10.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végzi, 1942-től az Erdélyi Tudományos Intézet kutatója, 1945-től a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetem tanára. A két világháború közt rendszeresen publikált a kolozsvári lapokban, részt vesz a Vásárhelyi Találkozón. 1939-44 közt az Erdélyi Ritkaságok c. könyvsorozat szerkesztője, 1945 után a felvilágosodás korszakával foglalkozik, számos könyv szerkesztője.
1971. november 20. - 22.
Péter János külügyminiszter hivatalos baráti tárgyalásokat folytat Bukarestben Manea Mănescu külügyminiszterrel.
1972. november 27.
Elmarad a magyar-román kulturális munkaterv keretében esedékes bukaresti magyar könyvkiállítás megnyitója. A megnyitó előtt három nappal (pénteken) a román fél közli, hogy a kiállításra küldött könyvek közül 30-at nem engednek kiállítani, illetve csak ezek hiányában történhet meg a megnyitás. A kifogásolt művek közt van Ady Endre: Versek és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, valamint Kádár János (az MSZMP első titkára): Hazafiság és internacionalizmus, és Kállai Gyula (az MSZMP PB tagja): Szocializmus, népfront, demokrácia című könyvei. A magyar fél ezért lemondja a kiállítást. (Hasonló egyoldalú román eljárás már történt az 1970-es kiállításon is - ekkor kivették a kiállított anyagból többek közt: Hatvany Lajos: Így élt Petőfi, Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz, Juhász Gyula összes versei, Magyar Mártír Írók Antológiája, Kis Világatlasz -, de akkor a magyar fél "lenyelte a békát".) A román lépés miatt levélváltásra kerül sor Aczél György és Radu Popescu KB-titkárok között. Az utóbbi arra hivatkozik, hogy minden esetben megakadályozzák az "olyan művek forgalmát, amelyek a román és a magyar nép közötti újtipusú, a szocialista kapcsolatokra ártalmas eszméket és téziseket tartalmaznak".
1973. november 15.
Kolozsváron meghal László Dezső (Sepsiszentgyörgy, 1904. júli. 12.) református lelkész, teológus, publicista, társadalompolitikus. Az Erdélyi Fiatalok alapító tagja, 1937-től teológiai magántanár, 1941-44 közt országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt tagja. 1952-ben bírósági ítélet nélkül a Duna-Fekete-tenger csatornánál dolgoztatják, 1957-ben egy kis időre újra letartóztatják. A hatvanas években ismét kolozsvári lelkész.
1974. november 14.
Életbe lép az új magyar-román konzuli egyezmény.
1974. november 2.
Megjelenik a 63. sz. törvény "Románia Szocialista Köztársaság nemzeti kulturális vagyonának oltalmazásáról". A törvény gyakorlatilag államosít minden műkincset, kulturális hagyatékot, legyen az egyházi, vagy magántulajdonban.
1974. november 24. - 28.
Bukarestben tartják az RKP XI. kongresszusát. A Központi Bizottságból kimarad Király Károly, a KB póttagja marad Domokos Géza és Sütő András.
1974. november 29.
Kolozsváron meghal Jordáky Lajos (Kolozsvár, 1913. szept. 6.) szociológus, történész, kritikus. 1945-től a Bolyai egyetem tanára, 1947-től a magyar színház irodalmi titkára. 1952-ben letartóztatják és Demeter Jánossal, Balogh Edgárral, Csőgör Lajossal együtt bíróság elé állítják. Az ún. transzilvánisták perében 12 év börtönbüntetésre ítélik, de 1954-ben elnöki kegyelemmel mindnyájan kiszabadulnak. Ezt követően a Bolyai egyetem tanára, 1957-ben azonban az ún. Dobai-ügyben ismét vizsgálati fogságba vetik. Bár szabadlábra helyezik, de ennek az ára a "nyilvános önkritika" lesz. 1957-től a kolozsvári Történeti Intézet kutatója. Az Egyetemiek Házában Balogh Edgár mond "bátor hangú" emlékbeszédet, mely - Biczó György nagykövet információi szerint - "rendkívüli hatást váltott ki" és "többen megjegyezték, hogy a temetés valóságos demonstrációval ért fel...". (A december 3-i temetésén a magyar nagykövetség is képviselteti magát.)
1976. november 9.
Megjelenik az államtanács november 5-i, 372. sz. törvényerejű rendelete, melynek értelmében a 89/1974. sz. rendeletet olyképpen módosítják, hogy a külföldi személyek elszállásolásának tilalma nem vonatkozik a román származású külföldi állampolgárokra. A nyíltan diszkriminatív jogszabály módosítását minden kétoldalú tárgyaláson el szeretné érni a magyar fél - de eredménytelenül.
1976. november 2.
Kolozsváron öngyilkosságot követ el Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938.) költő.
1977. november 9.
Biczó György nagykövet arról tájékoztatja a budapesti külügyminisztériumot, hogy a legfelsőbb szintű találkozó után tapasztalata szerint a magyar értelmiségi körökben "az az általános vélemény, hogy - miközben a román pártvezetés a propaganda minden eszközét igénybe veszi a romániai nemzetiségi kérdés "teljes megoldásának" bizonyítására - a helyzet semmit sem javult, sőt: tovább folytatódik az erőszakos asszimilálási folyamat, a romániai magyar nemzetiségnek Magyarországtól való mesterséges távoltartása."
1977. november 17.
Budapesten meghal Bretter György (Pécs, 1932. márc. 21.) kolozsvári filozófus. 1957 és 1977 közt a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán filozófiát oktat, rendszeresen publikál a Korunkban és az Utunkban.
1977. november 29.
Hatályba lép az új kishatárforgalmi megállapodás. Eszerint a kishatárforgalmi sáv 20-20 km széles, az érintett településeken (az egyezmény mellékletében összesen 278 település van felsorolva) lakók évenként 12 utazásra vehetik igénybe az engedélyt, 6 napig lehet a másik országban tartózkodni, amit indokolt esetben 10 nappal meg lehet hosszabbítani. A magyar erőfeszítések ellenére Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti nem kerül be a sávba.
1981. november 16.
Bánffyhunyadon rendezett "béke-nagygyűlésen" tömegverekedés tör ki. A kivezényelt tömeg lehurrogja az RKP békepolitikájáról beszélő szónokot, majd azt elzavarja, ezt követően általános verekedés tör ki. Ennek hatására a másnapi kolozsvári "béke-nagygyűlést" a hatóságok lefújják.
