Horváth József, a Népszabadság bukaresti tudósítója feljegyzésében többek közt arról tájékoztatja a külügyminisztériumot, hogy "a román nacionalisták egyszerűen nem tudják meggyőződéssel elhinni, hogy Magyarország lemondott volna az erdélyi területi igényekről." Állítólag magyar turisták azt híresztelték, hogy "Hruscsov visszaadja Erdélyt Kádárnak".
1965. március 22.
Plenáris ülést tart az RMP Központi Vezetősége, melyen Nicolae Ceauşescut első titkárrá választják, Chivu Stoica lesz az Államtanács elnöke. Ceauşescu beszédében hangzanak el először a "szocialista nemzet" és a "szocialista nemzeti állam" kifejezések, és az új főtitkár a kisebbségi kérdésről mint "befejezett folyamatról" beszél.
1966. március 10. - 11.
Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke baráti látogatásra Bukarestbe érkezik.
1966. március 15.
Népszámlálást tartanak Romániában. Az előzetes közlemény szerint az ország összlakossága ekkor 19.105.056 (a végleges adatok szerint 19.103.163), ebből magyar nemzetiségű, 1.602.604 (a végleges adatok szerinr 1,619.592) magyar anyanyelvű 1,626.000, az erdélyi népesség mintegy 27%-a. (1956-hoz képest 39.184-el nőtt a magyar nemzetiségűek, és száma.) Moldvában a népszámlálás csupán 9.516 magyar anyanyelvű lakost "talált" - ez azt jelzi, hogy a még meglévő magyar anyanyelvű csángók nagy részét románnak írták be. 1956 és 1966 közt mintegy 70.000-re tehető a Kárpáton túlról érkezők száma.
1967. március 5.
Helyhatósági (néptanácsi) választásokat rendeznek az országban. A magyar nagykövetség információi szerint a jelölő gyűlések nagy részében (magyarlakta vidéken) a résztvevők magyarul is felszólalhattak és voltak magyar nyelvű választási plakátok is.
1967. március 10.
Kolozsváron megemlékeznek a Budai Nagy Antal-vezette (a sajtóban csak "bábolnai"-ként emlegetett) parasztfelkelésről. Az ünnepi gyűlésen Iosif Banc tart beszédet, melyben a történelmi esemény "kisajátítása", románosítása érhető tetten. (A vezetők neveit - Budai Nagy Antal kivételével - a másnapi Előre is romános formában használja: Vajdaházi Nagy Pál - Paul cel Mare, Kolozsvári János Mester - Ioan Meşter stb.)
1967. március 15.
Ipp határában 54 éves korában autóbalesetben életét veszti Búthi Sándor, a Nagyváradi (volt Királyhágómelléki) Református Egyházkerület püspöke.
1968. március 1.
Az RKP Központi Bizottsága rendkívüli plenáris ülését követő nagygyűléseken - a magyar nagykövetség értesülése szerint - felolvassák a KB egy bizalmas körlevelét, amelyben a párt a külföldiekkel való kapcsolattartással szemben óvatosságra int és előírja, hogy mindazok esetében, akiknél ez elkerülhetetlen, a külföldiekkel folytatott beszélgetésről kötelesek írásban haladéktalanul tájékoztatni feletteseiket. (Hasonló eljárás korábban is érvényen volt, csak nem vették olyan szigorúan.)
1968. március 1.
Életbe lép a "megyésítéshez" igazodó új református egyházi közigazgatási beosztás. A nagyváradi egyházkerületben 5, a kolozsváriban 8 egyházmegyét alakítanak ki.
1968. március 21. - 23.
A Hivatalos Közlönyben megjelenik a minisztertanács határozata a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság felállításáról. A bizottság magyar tagjai: Bene József, Csíky András, Hajdú Győző, Horváth Imre, Kovács György színész, Létay Lajos, Sütő András, Székely Zoltán. A végrehajtó bizottság (büró) tagja Domokos Géza. A bizottság alárendeltségébe tartoznak a fővárosi és a vidéki nagyobb nyomdák.
1969. március 16.
A Hivatalos Közlönyben megjelenik a tanszemélyzet szabályozásáról szóló törvény, amely előírja, hogy azokban iskolákban, ahol a tanítás az "együttélő nemzetiségek" nyelvén történik, "az előadó személyzetnek és a kisegítő tanszemélyzetnek ismernie kell a tanítási nyelvet.
1969. március 13.
Megalakul Ion Gheorghe Maurer ötödik kormánya. A minisztertanács egyik alelnöke továbbra is Fazekas János, a kormányból kimarad Szenkovits Sándor és Levente Mihály. 1974. február 27-én Fazekast - Virgil Trofin helyébe - kinevezik belkereskedelmi miniszterré.
1969. március 16.
Brassóban meghal id. Halász Gyula (Csetény, 1871. szept. 17.) szerkesztő, publicista. A két világháború közt a Brassói Lapok munkatársa.
1970. március 29. - 31.
Puja Frigyes külügyminiszterhelyettes baráti látogatáson Romániában tartózkodik.
1970. március 30.
A kishatárforgalom számára megnyitják a Csengersima-Pete (Petea) határátkelőhelyet, melyet csak magyar és román állampolgárok vehetnek igénybe 7 és 15 óra között.
1971. március 12.
Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa, országos plénumát (országos gyűlését), melyen jelen van Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Manea Mănescu, Leonte Răutu, Miron Constantinescu, Fazekas János, és Gere Mihály, valamint "a központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői", és a német dolgozói tanács képviselői. A magyar nagykövetség értesülése szerint összesen hatvanan jelentkeznek felszólalásra, de csak tizenhatan kapnak szót. A tanácskozás Péterfi István tájékoztatójával nyílik meg, aki közli a küldöttekkel, hogy "Nicolae Ceauşescu elvtárs utasította az Oktatásügyi Minisztériumot, hogy az 1971/72-es oktatási évtől kezdődően biztosítsa magyar tannyelvű tagozatok, vagy osztályok létrehozását egyes szakiskolákban és szaklíceumokban." Az is újdonságnak számít, hogy a felvételi vizsgára jelentkező magyar tanulók az összes tantárgyból magyarul vizsgázhatnak. (Korábban csak azokból, amelyeket magyarul tanultak.) A pártfőtitkár utasítása értelmében a szakminisztérium "intézkedéseket fog tenni" új, kizárólag magyar tannyelvű líceumok létrehozására a következő tanévtől. Arról is tájékoztatja a plénumot Péterfi, hogy a tanács bürójának felterjesztése nyomán Ceauşescu februárban "konkrét utasításokat adott" az Oktatásügyi Minisztériumnak a magyar nyelvű oktatás kibővítésére (tehát a magyarul is tanulható diszciplínák számának növelésére) a Babeş-Bolyai egyetemen és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben. A felszólaló Demeter János azt is javasolja, hogy a magyar tannyelvű iskolákban, tagozatokban, magyarul lehessen tanulni Románia történelmét és földrajzát. A tanácskozás - miként korábban, és későbben is - románul folyik, csupán egy Kovászna megyei TSZ-elnök beszél magyarul. A felszólaló Ceauşescu két órás záróbeszédében többek közt leszögezi, hogy "a nemzetiségek léte is hosszas perspektívájú." Ez a kijelentése az elkövetkező évek asszimiláció-ellenes kisebbségi küzdelmeinek egyik hivatkozási pontja lesz.
1972. március 31.
Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója. A jelentéséből kiderül, hogy VIII. osztály után a továbbtanuló magyar diákok 53%-a nem az anyanyelvén tanul. Debreczi Sándor, az oktatási minisztérium főigazgatója felszólalásában közli, hogy az előző évben még a magyar diákok 60%-a tanult románul. A felszólaló Takács Lajos tiltakozik a magyar helységnevek román írásmódja ellen. (A büróülésről - mint máskor is - a lapok nem számolnak be.)
1974. március 15.
Brassóban és néhány székelyföldi városban - Kunszabó Ferenc írónak a külügyminisztériumba eljuttatott információi szerint - románellenes röpcédulák jelennek meg. A Securitate széleskörá nyomozásba kezd, a tetteseket nem találják meg. Sokan feltételezik, hogy a Securitate provokációjáról van szó.
1975. március 18.
Megalakul Manea Mănescu kormánya. Ebben az egyik alelnök Fazekas János, aki egyben belkereskedelmi miniszer is. 1978. október 12-én a kormány tagja lesz Fazekas Lajos, aki Virgil Trofin helyett az erdőgazdasági és építőanyagipari miniszteri tárcát vezeti. Ugyanő veszi át Iosif Uglartól 1979. november 26-án a néptanácsok problémájával foglalkozó bizottság elnöki tisztét is.
1977. március 4.
A Richter-skálán 7,3 fokozatú földrengés éri 21:22-kor Bukarestet és környékét. Biczó György nagykövet 7-i rejtjeltávirata arról értesíti a külügyminisztériumot, hogy az első hivatalos adatok szerint 508-an haltak meg, a sebesültek száma 2600. (Mint utólag kiderül, a halottak közt van Szilágyi Domokos és Hervay Gizella fia, Kobak és Dankanits Ádám művelődéstörténész is.) A végleges adatok szerint a földrengésnek országosan 1.541 áldozata volt, a sebesültek száma 11.275, az anyagi károk elérik a 10 milliárd lejt.
