Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök baráti látogatásra Budapestre látogat.
1974. május első hete
Május első hetében papírtakarékosságra hivatkozva csökkentik a napilapok és folyóiratok terjedelmét és példányszámait. A nemzetiségi értelmiség szerint ez jobban sújtja a kisebbséget, mint a többségi románokat.
1975. május 30.
Az Államtanács elfogadja az 54. sz. törvényrendeletet, amely szabályozza a végzős egyetemi hallgatók munkába állását. A jogszabály szerint a "kihelyezés" központilag szabályzott és kötelező. A kihelyezett diplomás szakmánként eltérő mennyiségű időt (legtöbbször 3 évet) köteles letölteni a kijelölt munkahelyen. A törvény előírásai erőteljesen sújtják a magyar kisebbséget, ugyanis ettől kezdve szisztematikusan színromán vidékre helyezik a végzős egyetemisták többségét. Azok, akik nem hajlandóak elfoglalni a kijelölt munkahelyet, kötelesek megtéríteni az oktatás költségeit és a tanügyben sem kaphatnak többé állást. Akik letöltik a három évet és sikeresen leteszik a véglegesítő vizsgájukat, csak magas összeköttetéssel, komoly anyagi áldozattal ("csúszópénzzel") tudják elintézni, hogy valamelyik magyarok által (is) lakott területen kapjanak állást. (1978 és 1989 között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar végzőseinek 40%-át a Kárpátokon túli megyékbe, 20%-át pedig román többségű erdélyi megyékbe helyezik.)
1976. május 20.
Összehívják a magyar és német "nemzetiségi dolgozói tanácsok" kibővített plenárisait. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plénumán elnöklő Cornel Burtică KB-titkár beszédében szokatlanul élesen rohan ki a "Horthy-fasizmus irredentizmusa" ellen. A felszólalók mindegyike az elvárt "szöveget" mondja fel (Péterfi István elnök számadatokkal igyekszik bizonyítani a magyar kisebbség "teljes jogegyenlőségét"), csupán Albert Sándor, a Brassói Lapok főszerkesztője beszél nyíltan megyéje nemzetiségi oktatási problémáiról, amire Burtică úgy válaszol, hogy "erőfeszítéseket kell tenni a nemzetiségi oktatás további javítása terén". Biczó György nagykövet úgy véli, hogy az egész tanácskozást csak azért kellett összehívni, hogy választ adjanak az amerikai magyar emigráns megmozdulásokra. (Ennek a törekvésnek a keretébe illeszthető bele az is, hogy Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója a tanácskozás után interjút adhatott a New York Heraldnak.)
1976. május 28. - június. - 10.
Romániába látogat Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője (és az Institute of American Foreign Policy igazgatója), akit félhivatalos minőségben fogad Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, valamint a közoktatásügyi miniszter, és a Kultuszdepartament (Vallásügyi Hivatal) vezetője is. Találkozhat a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa elnökével, Péterfi Istvánnal, Koppándi Sándorral, a tanács titkárával, Huszár Sándorral, A Hét főszerkesztőjével, Papp László nagyváradi református püspökkel és másokkal. A látogatás igazából a rezsim "nyitottságát" bizonyítja, a valós problémák nem kerülnek a felszínre.
1977. május 19.
Az MSZMP PB jóváhagyja 1-2 új kishatár átkelőhely megnyitását a magyar-román határon. (A román fél gazdasági okok miatt a Pete-Csengersima átkelő megnyitását szorgalmazza, míg a magyarok a battonyait, végül az előbbi megnyitására kerül sor, de teherautók nem használhatják.) "Az új kishatárforgalmi határátkelőhelyek létesítése számunkra politikai kérdés" - írja Gresznáryk Pál, a külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője 1978. december 13-i feljegyzésében.
1977. május 25. - 29.
Magyar-román konzuli tárgyalások folynak Budapesten. Megállapodás születik arról, hogy Kolozsváron magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus nyílik. (A tárgyalások során "az a benyomásunk alakult ki, hogy a román fél - ha erről kifejezetten nem is szólt - legalábbis egyelőre nem tervezi a debreceni főkonzulátus felállítását." - írja Biczó György nagykövet.) A partnerek abban egyetértenek, hogy a kishatárforgalmi sávot 15-ről 20 km-re szélesítsék, az évenkénti átlépés lehetőségét pedig 4-ről 12-re emelik, és bár a magyar részről kérik Temes megyét is, a románok csak ahhoz járulnak hozzá, hogy a kolozsvári főkonzulátus konzuli kerületéhez csupán Szatmár, Bihar, Arad Szilágy és Kolozs megyék tartozzanak. A tárgyalások során a felek "hosszas, és időnként kemény hangú vitát" folytatnak, mert a román küldöttség nem járul hozzá, hogy Arad, Nagyvárad és Szatmárnémetit is a kishatárforgalom része legyen. (Azzal fenyegetőznek, hogy ha nem marad ki a három város, kénytelenek lesznek megszüntetni a kishatárforgalmat.) Végül ezek a nagyvárosok nem kerülnek be a kishatárforgalmi sávba.
1977. május 26. - 27.
Bukarestben ülésezik az írók országos konferenciája. (Eredetileg április végére hívják össze, de a főtitkár "lefújja" a dolgot.) Az írószövetség alelnökévé George Macovescut választják, az egyik alelnök ismét Sütő András lesz.
1978. május 6.
Kolozsváron meghal Péterfi István (Déva, 1906. márc. 8.) biológus. 1943-tól a kolozsvári Ferenc József, majd 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára. 1959-76 közt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, 1968-tól haláláig az államtanács egyik alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, 1963-tól a Román Tudományos Akadémia tagja.
1978. május 6.
Az Előre leközli az előző napi Contemporanulban megjelent kirohanást Illyés Gyula ellen. (Ion Spălăţelu.) Ugyanekkor a bukaresti Luceafărulban Mihnea Gheorghiu esik neki Illyésnek, ami jelzi, hogy országos kampány indult ellene.
1978. május 25.
Hatvankét ismeretlen magyar értelmiségi levéllel fordul a román értelmiségiekhez. ("Malomkövek között".) Ebben hosszasan sorolják a konkrét kisebbségi sérelmeket, megemlítik a "hétköznapi sovinizmus" megnyilvánulásait, példákat hoznak fel a magyarellenes sajtó-propagandára. Végül arra kérik "román értelmiségi barátaikat", hogy emeljék fel szavukat a magyarellenes politikával szemben. (A levél szerzői máig nem ismertek, nem kizárt, hogy egyetlen ember munkája. Számos magyar értelmiségihez eljut, többek közt Király Károlyhoz, Sütő Andráshoz - aki azt a magyar nagykövetség információja szerint "negatívann ítélte meg" -, valamint egy példánya eljutott a magyar nagykövetségen keresztül a külügyminisztériumba is, és angol nyelven megjelent a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben, melyet 1979-ben New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.)
1979 május folyamán
Május folyamán - a bukaresti nagykövetség több forrásból származó információi szerint - a Központi Bizottság apparátusában Ilie Rădulescu KB-titkár (aki mögött Elena Ceauşescu áll) irányításával a kisebbségi nyelvek használatának visszaszorítása irányába ható intézkedéseket dolgoznak ki. Eszerint az oktatási intézményekben, a tömegtájékoztatásban és a hivatalos érintkezésben a romániai földrajzi neveket, a helységneveket, sőt, a magyar (német stb.) történelmi személyiségek neveit kötelezően román megfelelővel, vagy helyesírással kell írni. A magyar földrajz és történelemkönyveket ennek megfelelően már a következő tanév kezdetére át kell írni. Emiatt a hónap végén Gere Mihály és Fazekas János interveniál Nicolae Ceauşescunál, felhívva a figyelmét a kedvezőtlen hazai és külföldi visszhangra. Hírek szerint a főtitkárt sikerül meggyőzniük és az intézkedés bevezetését - egyelőre - ejtik.
1981. május 21.
A bukaresti Flacăra című, erősen nacionalista hetilapban megjelenik Mihai Fatu "Az 1940 augusztusi bécsi fasiszta diktátum és következményei" című ciksorozatának első része. A cikke tendenciózus, erősen magyarellenes jellege miatt (többek közt azt a Ferenczy Györgyöt állítja be példaképül, aki Maniu híve a két világháború közt és tiltakozott a bécsi döntés ellen) Gere Mihály és Vincze János, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, illetve alelnöke tiltakozik a KB sajtóosztályán, mire az leállítattja a sorozatot és utasítják Fatut, hogy a második részt írja át.
1981. május 21.
Kolozsváron meghal Ritoók János (Brassó, 1935. jún. 22.) költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, az erdélyi magyar-szász irodalmi kapcsolatok kutatója.
1981. május 22. - 24.
Bartha Tibor és Tóth Károly püspökök vezetésével Erdélyben jár a Magyar Református Egyház küldöttsége. Bartha a szülőfalujában, Mezőpaniton is prédikál.
1982 májusa
Május közepén Csíkszeredában - a bukaresti nagykövetség információi szerint - a központi nagyáruház homlokzatán plakát tűnik fel: "Magyarok meddig tűrtök? Lázadjatok!" Ezzel egyidőben egyes szeredai házak udvarára röpcédulákat szórnak, melyben egységre szólítanak fel. Ugyanebben az időben a szovjet hősi emlékműre kitűzik a magyar zászlót. Egyesek szerint provokációról, mások szerint egyéni akcióról van szó, ugyanis a nagykövetség értesülése szerint "a román nacionalizmus ellenhatásaként a kisebbségi nacionalizmus is terebélyesedik". (A nagykövetség szerint augusztus 23-ra kívánják időzíteni Sepsiszentgyörgyön Mihai Viteazul szobrának felavatását.)
1982. május 20.
Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága ülésén ismételten heves vita tör ki Fazekas János és Nicolae Ceauşescu között, aki azzal vádolja, hogy pártszakadást akar előidézni. Dăscălescu, a főtitkár bizalmasa pártellenesnek minősíti Fazekas magatartását, aki visszautasítja a vádat és felszólalásában fasisztoidnak jelenségnek minősíti Ion Lăncrănjan hírhedett könyvét (Cuvînt despre Transilvania), de Ceauşescu közbekiabál és a könyvet példamutatónak minősíti. A vita végén Fazekas kéri, hogy rossz egészségi állapota miatt helyezzék betegnyugdíjba. Másnap a Nagy Nemzetgyűlés hivatalosan is fölmenti az állami tisztségeiből Fazekast. (A magyar nagykövetség értesülése szerint eltávolítását a legkeményebben Elena Ceauşescu szorgalmazta, akinek a befolyása jelentősen megnőtt a férjére és a szűkebb pártvezetésre.) Fazekas szerint több más politikust is fölmentenek a tisztségükből, köztük Ilie Verdeţi és Ion Ioniţă veterán politikusokat.
1982. május 21.
Megalakul Constantin Dăscălescu kormánya. Ebben az egyik alelnök Fazekas Lajos, 1982. november 3-án a kormány tagja lesz Nagy Ferdinánd (korábbi Kovászna megyei első titkár) is: a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium államtitkárává nevezik ki.
1982. május 26.
Szepes István kolozsvári főkonzul jelenti, hogy Balogh Edgártól származó értesülés szerint olyan hírek terjedtek el, miszerint "a közeljövőben várható Nagyváradon a két ország legfelső szintű találkozója". (Balogh Nagyváradon járva azt hallotta, hogy a megyei tanács épületét ezért tatarozták soron kívül.) A találkozóra - Kádár Jánossal - nem kerül sor.
1983. február 28. - május. - 2.
Baráti látogatásra Budapestre utazik Ştefan Andrei külügyminiszter.
