Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 53 találat << | 40 - 53
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1983. június

A Babeş-Bolyai egyetem 22 magyar főszakos diákjából 8 kap a magyar szakjával magyar vidéken kihelyezést, 14-et a (német, francia vagy orosz) mellékszakjukkal tiszta román vidékre helyezik. Amikor Domokos Géza emiatt felhívja Fúró Gyulát, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályának vezetőjét, az megtagadja a segítségnyújtást.

1984. június 4.

Sepsiszentgyörgyön a déli órákban felrobban egy négy-öt dinamitrúdból álló robbanószerkezet a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron téren álló Mihai Viteazul szoborcsoport alatt, amely csak megsérül, de egy helybeli kisgyerek olyan súlyosan megsebesül, hogy a kórházban meghal. A Securitate nagy erőkkel nyomozni kezd, de a tettest nem találják meg. Helyi vélemények szerint az egész a Securitate bukaresti vezetésének az akciója volt, azzal a célla, hogy ürügyet találjanak az állambitonság helyi vezetőinek (Ion Hanches, Harmati ?) eltávolítására és regáti származású tisztek odahelyezésére.

1985. június 19.

Kolozsváron meghal ifj. Cseh Gusztáv (1934. júl. 13. Kolozsvár) grafikus. A magyar lapoknak megtiltják, hogy megemlékezzenek róla.

1986. június 18.

Sidneyben meghal Vásárhelyi Ziegler Emil, a két világháború közti művészetkritika jeles alakja.

1987. június 4. - 5.

Budapesten megbeszéléseket folytat az Emil Bobu (az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja a KB titkára) és Ion Stoian, (a KB titkára) vezette román pártdelegáció a Szűrös Mátyás és Horváth István (az MSZMP KB titkárai) vezette küldöttséggel. (A román delegációt fogadja Kádár János főtitkár is, aki kitér a romániai meghívás elől.) A megbeszéléseken a román fél előveszi az Erdély története kérdését és nehezményezi, hogy azt éppen egy miniszter (Köpeczi Béla, aki "mellesleg" történész is) szerkesztette és az MTA adta ki. Szerintük a könyv kimondottan sértő a román népre. Végeredményben a kétnapos tárgyalás a süketek párbeszédének bizonyul.

1987. június 5.

Kányádi Sándor kolozsvári költő bejelenti, hogy kilép a Román Írószövetségből.

1988. június 27.

Budapesten mintegy 40-50 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen. (1956 óta ez az első szabad tömegdemonstráció.)

1988. június 27.

Ismét összehívják Bukarestbe a "dolgozói tanácsokat", ezúttal azonban megváltoztatják a neveiket: Magyar (és Német) Nemzetiségű Román Dolgozók Tanács lesz az új megnevezés.

1988. június 28.

Bukarest egyoldalú döntéssel - ultimátumszerűen - bezáratja a kolozsvári magyar főkonzulátust. A személyzetnek 48 órán belül el kell hagynia az épületet és Románia területét. (A hivatkozás az előző napi "románellenes", "nacionalista és soviniszta" budapesti demonstráció.) Ezen a napon és a rákövetkező napokon a román határőrök mindenféle indoklás nélkül a magyar turisták döntő többségét visszafordítják a magyar-román határról.

1988. június 30.

Az Országgyűlés - Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésére - állásfoglalást ad ki a romániai településrendezési tervvel kapcsolatban. Eszerint a terv "mélységes aggodalmat és nyugtalanságot", valamint megütközést váltott ki Magyarországon. A Nagy Nemzetgyűlés figyelmét felhívja a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire és kifejezi a reményét, hogy a terv végrehajtásától elállnak.

1989. június 15.

A budapesti minisztertanács határozatot hoz menekülteket befogadó állomások felállításáról az ország területén. (Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben állítanak fel befogadó állomásokat.)

1989. június 17.

Nagy Imre és társai előző napi újratemetése miatt szerte az országban "tiltakozó nagygyűléseket" tartanak. A budapesti eseményeket "románellenesnek" és "szocializmus-ellenesnek" minősítik.

1989. június 20.

Házkutatást tartanak Cs. Gyimesi Éva, a Babeş-Bolyai egyetem tanárának a lakásán. A Securitate zaklatása részben azzal magyarázható, hogy Cs. Gyimesi Éva korábban tiltakozott a magyar szakos diákjainak román vidékekre történő kihelyezése miatt, valamint azzal, hogy kapcsolatot tart Doina Cornea - nyugaton is ismert - ellenzéki aktivistával. A házkutatást követően többször kihallgatják, büntető eljárást végül nem indítanak ellene, de rendszeres megfigyelés alatt tartják.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék