A Csengersima-Pete (Petea) határátkelőhelyet megnyitják a nemzetközi személyforgalom számára is. (A román fél szorgalmazza, hogy a teherautók számára is nyissák meg, de ezt azzal utasítják el, hogy a magyar oldalon nem bírná el az úthálózat a megnövekedett forgalmat.)
1980. július 22.
Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 27 tagú bürója, Gere Mihály vezetésével. Ezen Bodor Pál felveti a magyar nemzetiségű egyetemisták, főiskolások számának csökkenését (1959-ben még 1800 hallgatója volt a Bolyai egyetemnek, míg 1980-ban a Babeş-Bolyain csak 1064 magyar diák tanul, ezen belül a jogi karon csupán 48-an.) A jelenlévő Stan Soare, a KB agitprop osztályának helyettes vezetője kijelenti, hogy "a nemzetiségi arányszámokat nem kell dramatizálni". Az ülésen bejelentik, hogy hamarosan megnyílik Bukarestben a Kriterion Könyvesbolt.
1980. július
"igen szigorúan konspirált előkészítés után" - a magyar nagykövetség több bizalmas forrásból származó értesülése szerint - mintegy kétszáz vezető magyar értelmiségi szándékozott összegyűlne egy menedékházban, hogy megvitassák a magyar kisebbség helyzetét. (Egyfajta második marosvásárhelyi találkozóról lenne szó.) A találkozó nem jön létre, feltehetően a Securitate-tól való félelem miatt.
1981. július 1. - 4.
Bukarestben országos író-konferenciát tartanak. Az írószövetség elnöke továbbra is Dumitru Radu Popescu marad. A 95 tagú Tanácsban a nemzeti kisebbségek a korábbi 16 hely helyett csak 14-et kapnak (ebből 10 magyar, többek közt Bodor Pál és Szász János), az alelnökök egyike Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, míg titkárrá Gálfalvi Zsolt helyett Létay Lajost választják.
1981. július 4.
Bukarestben összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója, melyen csupán felolvasnak egy 20 oldalas jelentést: "a Magyar Dolgozók Tanácsainak feladatai az 1981-1985 közötti ötéves terv gazdasági-társadalmi előírásainak végrehajtása terén." Ehhez 13 tanácsos szól hozzá - románul.
1981. július 5.
A cenzúra (a Kultúrtanács nemzetiségi osztálya, Pezderka Sándor) kiveszi A Hétből Constantin Beloiunak a Flacăra 27. számában már megjelent cikkét: Dumitru Mărtinaş professzor és a moldvai csángók etno-történeti eredetének kérdése (Profesorul Dimitriu Mărtinaş şi problema originii etnoistorice a ceangăilor din Moldova.). Ebben a szerző egy, a közelmúltban elhunyt, csángó származású, dilettáns "tudósnak" azt az elméletét foglalja össze, miszerint a moldvai csángók "egy régi erdélyi román népesség leszármazottai, akiket valamikor elszékelyesítettek". (Mărtinaş - poszthumusz - könyve az Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică kiadásában 1985-ban jelenik meg.) A Flacăra négy hét múlva, augusztus 6-án leközli Ősz Erős Péter csángó-magyar származású tanár válasz-cikkét (Gînduri pe marginea unui articol. - Gondolatok egy cikkhez.), melyre V. Ungureanu válaszol, durván visszautasítva a csángók magyar származásának elméletét. Ősz Erős Péter erre adott válaszát már nem közlik.
1982. július 2.
Budapesten öngyilkos lesz Hervay Gizella (Makó, 1934. okt. 10.) költő, Szilágyi Domokos felesége. A Forrás első nemzedékéhez tartozik, 1968 és 1971 közt az Ifjúmunkás munkatársa, több verseskötete, versfordításai jelennek meg.
1982. július 13. - 14.
Lázár György magyar miniszterelnök hivatalos baráti látogatást tesz Bukarestben, ahol Constantin Dăscălescu miniszterelnökkel jegyzőkönyvet írnak alá a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről. A kétoldalú tárgyalásokon felveti a magyar és román, évek óta megnyitás előtt álló kultúrházak ügyét, a hivatalos tárgyalásokon kívül pedig felveti a konzulátusi ingatlan-vitát, de érdemi reagálás nem történik. (Felveti Lăncrănjan-ügyet is megjegyezvén, hogy "el akarjuk kerülni a nyilvános polémiát, eddig nem reagáltunk a Lăncrănjan-könyvre sem, amely pedig nyíltan támadja az MSZMP politikáját és meghamisítja a párt első titkárának beszédeit.")
1982. július 14.
Összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa Bürója. A 14 tagú iroda ülésén részt vesz a Tanács elnöke, Gere Mihály, Petre Enache KB-titkár, Eugen Florescu KB osztályvezető-helyettes, Suzana Gâdea, a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa elnöke, valamint néhány pártaktivista. A felszólalók közül Bodor Pál kritikus hangot üt meg (a nemzetiségi sajtó problémáit részletezi), de Florescu kijelenti, hogy "nincs külön, nemzetiségi jellegű probléma", valamint azt is közli, hogy a Lăncrănjan-könyv "nem a párt álláspontját tükrözi".
1983. július 13.
Megszűnik a Tankönyvkiadó kolozsvári szerkesztősége. A szerkesztőség munkatársait elbocsátják.
1983. július 25.
Elítélik a csíkszeredai Borbély Ernőt és Búzás Lászlót az államrend elleni összeesküvés vádjával. Feltehetően a nemzetközi tiltakozás hatására mindkettőjüknek harmadolják a büntetését. Búzás 1987. február 25-én, Borbély július 22-én szabadul.
1984. július 8.
Családjával elhagyja Erdélyt a nagyváradi Tóth Károly, az Ellenpontok című szamizdat folyóirat egyik szerkesztője. (Korábban a magyar hatóságok nem akarták befogadni.) Velük együtt megy el Nagyváradról Kertész Lóránt és felesége, akik szintén az Ellenpontok köréhez tartoztak.
1987. július 13.
Megszűnik a bukaresti Tankönyvkiadó kolozsvári magyar szerkesztősége. A cél a magyar tankönyvkiadás elsorvasztása, hírek szerint a magyar nyelvű oktatást a közeljövőben az 1-8. osztályokra akarják korlátozni.
1988. július 28.
A bukaresti külügyminisztérium közli, hogy 48 órán belül ki kell üríteni és át kell adni a Magyar Kultúra Házát (amelynek megnyitását tíz éve halogatja - illetve nem engedélyezi - a román fél). A követelést Budapesten visszautasítják.
1988. július 6.
Budapesten meghal Demeter János kisebbségjogász, nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. A harmincas évek elején a kolozsvári Erdélyi Fiatalok alapító tagja, majd az illegális kommunista párt "fedőszervének" lesz az alapítója. 1944 október 11. után (1946-ig) Kolozsvár alpolgármestere, az MNSZ egyik vezetője. 1946-ban - bukaresti "biztatásra" - elkészítteti az MNSZ nemzetiségi statútum-tervezetét, melyet az 1946. november 19-i választások után benyújtanak a nemzetgyűlésbe, de ott nem veszik tárgyalás alá. 1950-ig a Bolyai egyetem tanára, majd a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskola oktatási igazgatója. 1952-ben letartóztatják, koholt vádakkal 1954-ben elítélik, egy év múlva elnöki kegyelemmel szabadul, rehabilitálják. A Bolyai, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen oktat, több társadalmi és politikai funkciót is betölt. A nyolcvanas évek közepén új nemzetiségi statútum-tervezetet dolgozott ki.
1988. július 15.
Hargita megyéből 1.100, 10. osztályt végzett diákot kell átirányítani a Regátba, míg onnan 940 végzett diákot kell fogadni. További törvény, hogy a szaklíceumokat pártoló vállalatoknál kötelező 5 évet "lehúzni".
1988. július 23.
Budapesten meghal Gálffy Mózes (Nagyszeben, 1915. júl. 13.) nyelvész, egyetemi tanár. 1940-44 közt az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, majd a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. Fő kutatási területe a magyar nyelvjárástan. Márton Gyulával részt vesz a moldvai csángómagyar nyelvatlasz és a székely szóföldrajzi szótár elkészítésében.
1988. július 28.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint a tanügy minisztérium Maros megyéből 1.451, Kolozs megyéből 1.730, Hargita megyéből pedig mintegy 1.400 magyar diákot kíván zömében Kárpátokon túli és 100 százalékban román középiskolákba kényszeríteni. A többi megyét illetően hasonló a helyzet. Azok a magyar diákok, akik nem jutottak be a szakiskolák XI. osztályába, csak román és zömében Kárpátokon túli iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben ezt valaki nem vállalja, nem tanulhat tovább (azaz nem tanulhat estin, és nem jelentkezhet újra a következő évben), tehát nem tudja megszerezni a középiskolai végzettséget. A középiskola elvégzése után helyben, azaz román nyelvterületen működő vállalatoknál öt éves szerződéskötésre kötelezik. Ez azt jelenti, hogy a diákok 16-23 éves koruk között szüleiktől távol kényszerülnek élni,
