Bukaresten egy illegális alkotói kör, a Molnár Gusztáv vezette Limes megtartja első találkozóját. Az 1987 februári "lebukásig" Bukaresten, Brassóban és Illyefalván több vitát rendeznek a nemzettudat kérdéséről, a népi írók ideológiájáról, a transzilvanizmusról, a magyar kisebbség helyzetéről stb. (A találkozókon Molnár Gusztávon kívül Balázs Sándor, Bíró Béla, Bíró Gáspár, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Lőrincz Csaba, Salat Levente, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly vesznek részt.)
1985. szeptember
nem indul újabb magyar tagozatos osztály a kolozsvári Zeneművészeti Középiskolában. A szülők tiltakozására a minisztérium azt válaszolja, hogy "a rendelet a helyi szervektől származik... és különben sem jelenti a magyar oktatás megszüntetését. A gyerekek járhatnak például bányaipari iskolába s emellett még zongorázhatnak is.
1985. szeptember
Házkutatást tartanak Bözödi György neves író, történész (a Székely bánja című munka szerzőjének) lakásán. Elviszik minden kéziratát.
1985. szeptember
Román osztályokat telepítenek a kolozsvári Brassi Sámuel Ipari Líceumba - ezzel megszűnik az utolsó kolozsvári magyar szakközépiskola is.
1985. szeptember
Román osztályokat telepítenek a bukaresti magyar líceumba is. (A következő tanév elején létszámhiányra hivatkozva megszüntetik a magyar IX. osztályt - "helyette" két újabb román tannyelvű osztályt állítanak be, melyekbe egy jelentkező sem akad, ezért a környező iskolákból kell átirányítani diákokat. A cél a bukaresti magyar iskola teljes felszámolása. Ebben a tanévben négy - csak románul tudó - tanárt neveznek ki az iskolába.
1985. október 1.
Házkutatást tartanak Kolozsvárott Szőcs Géza költőnél (az Ellenpontok egyik szerkesztőjénél) és Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár lakásán.
1985. október 9.
Kihallgatásra viszik Fórika János feltorjai plébánost. November 11-ig Sepsiszentgyörgyön vizsgálati fogságban tartják, közben azzal vádolják, hogy meg nem engedett építkezést folytatott, a fiatalok körében "szervezkedést szított", "lázított az állam rendje ellen", azt is fölemlegetik, hogy az István a király című rockoperát halgatták a helyi fiatalsággal. Mivel esete (a Szabad Európa Rádión keresztül) nyilvánosságra kerül, szabadon bocsátják, de a megyét el kell hagyja, ezért Jakab Antal püspök Hargita megyébe, Csíkcsicsóba helyezi át.
1985. október 14.
Hargita megyébe 123 új pedagógust helyeznek ki (a tanévkezdés után egy hónappal!), ebből magyar 7.
1985. november 30.
Kolozsváron meghal Gy. Szabó Béla (Gyulafehérvár, 1905. aug. 26.) grafikus, festőművész, író. Budapesten végzi a tanulmányit, 1931-ben Kolozsvárra költözik, számos könyv illusztrátora, fametszeteiből több albumot is kiadnak. 1952-ben állami díjat kap, ezt követően több külföldi kiállítása is lehet, hosszabb tanulmányutakat is engedélyeznek számára.
1985. december
megszűnik a Művelődés folyóirat (és német társalapja), helyette egy ívnyi magyar (ill. német) nyelvű anyag jelenik meg a Cîntarea României folyóiratban. (A folyóiratot már 1981-ben át akarták keresztelni Megéneklünk Románia címre, csak a szerkesztőségi tiltakozás ezt egyelőre meg tudta akadályozni.)
1986. január 5.
Sepsiszentgyörgy szélén gyanús körülmények között holtan találják Visky Árpád korábban elítélt, majd nemzetközi nyomásra szabadlábra helyezett színészt. A körülmények arra utalnak, hogy a Securitate gyilkolta meg.
1986. június 18.
Sidneyben meghal Vásárhelyi Ziegler Emil, a két világháború közti művészetkritika jeles alakja.
1986 nyara
1986 nyarán a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben megszűnik a magyar nyelvű gyógyszerész képzés.
1986. augusztus 1.
Elhagyja Romániát Szőcs Géza, az Ellenpontok című szamizdat folyóirat egyik szerkesztője.
1986. szeptember 24.
Kovásznán meghal Lakó Elemér (Kolozs, 1929. márc. 10.) nyelvész, művelődéstörténész. A Bolyai egyetemen végez, 1958-ban, amikor letartóztatják, ott adjunktus. Koholt vádakkal 15 évre ítélik, 1964-ben az általános amnesztiával szabadul. 1968-tól haláláig főkönyvtáros a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban, számos nyelvészeti, művelődéstörténeti tanulmány szerzője.
1986. október 6.
A hagyományos aradi koszorúzást igyekeznek a hatóságok megakadályozni. Ugyan a bukaresti magyar nagykövetség képviselői elhelyezhetik a koszorújukat, ám a magyar televízió forgatócsoportját nem engedik be az országba, a nagylaki határátkelőhelyen pedig több magyar csoportot visszafordítanak.
1986 folyamán
1986 folyamán a román statisztikák szerint összesen 1184-en telepedtek át Magyarországra, míg a magyar statisztikák 9.445 Romániai migránst tartanak nyilván. A különbözetet bizonnyal az illegálisan (a "zöld határon át") érkezett személyek, és azok adják, akik érvényes útlevéllel érkeztek az országba, de megtagadták a visszatérést Romániába.
1987. január 1.
Sepsiszentgyörgyön megalakul a helyi színház román tagozata. Ezzel jogilag megszűnik az Állami Magyar Színház, ez csak tagozat lesz ezek után.
1987 eleje
1987 elején a bukaresti magyar iskola (5. sz. Matematika-Fizika Líceum) élére Megyeri Katalin helyett román igazgatónőt (Cătălina Ilie Dîmboiu) neveznek ki, aki egy szót sem tud magyarul, aki az iskola elrománosítása végrehajtójának bizonyul. Februárban minisztériumi ellenőrzés kezdődik az iskolában, amikor is közlik az illetékesek, hogy az iskola többé nem számít magyar iskolának. (A magyar nyelvű táblát még 1986 nyarán levették az iskola faláról.) A tanév végén - felsőbb utasításra hivatkozva - nem engedélyezi az igazgatónő, hogy magyar szó is hallassék az ünnepségen. Ősszel egy XII. osztályt kivéve a magyar felső tagozatot gyakorlatilag megszüntetik. (Öt év alatt - 1982 és 1987 között - a magyar osztályba járók száma 275-ről 170-re csökkent.)
1987. január 20.
Aurel Costeát nevezik ki Hargita megyei elsőtitkárnak Szász József helyére, akit Krassó-Szörény megyébe küldenek.
